OGY - Krónika 11. rész (megyei könyvtárak, iskolaszövetkezetek, napirend után)

Belföld, 2015.04.14

A megyei könyvtárak vagyontárgyainak önkormányzati tulajdonba adásáról, illetve az iskolaszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája után napirend utáni felszólalásokkal zárták a képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapját.



Önkormányzati tulajdonba kerülhetek egyes múzeumok, könyvtárak ingatlanai


Állami tulajdonból önkormányzatiba kerülhetnek egyes megyei hatáskörű múzeumok és könyvtárak ingó és ingatlan vagyontárgyai, ha a parlament elfogadja az erről szóló fideszes önállói képviselő indítványt.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) expozéjában kifejtette: 2014 januárjában a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte a lépést, amelyet az is indokol, hogy a mostani tulajdonosi konstrukció megnehezíti a pályázati lehetőségeket, a fejlesztések, beruházások pénzügyi nehézséget okozhatnak. Jelezte: vannak intézmények, amelyek állami és vannak, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak.

Az előterjesztés célja, hogy a megyei hatáskörű városi múzeumok és megyei könyvtárak állami tulajdonú ingó és ingatlan vagyona a fenntartó önkormányzathoz kerüljön. Ez a lépés összesen 154 ingatlant érint, az átadott vagyon elidegeníthetetlen és kulturális közfeladat ellátáshoz kötött.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára jelezte, a kormány támogatja az előterjesztést.

Halász János (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy egyebek mellett a kecskeméti Cifrapalota, a Pannon-tenger Múzeum, vagy az egri Vármúzeum is önkormányzati tulajdonba kerül.

Hiller István (MSZP) azt mondta, a kormányzat korábban meggondolatlanul centralizálta a területet, szakmai egyeztetés nélkül került állami fennhatóság alá az, ami sokáig az önkormányzatoké volt és előállt az a helyzet, hogy a fenntartó, a vagyonkezelő és a tulajdonos három különböző szervezet lehetett.

Közölte továbbá, ebben a formájában az MSZP nem tudja támogatni a kétharmados részeket is tartalmazó javaslatot, és azt kérte, hogy a megfelelő egyeztetések után a kormány nyújtsa be ezt a javaslatot.

Apáti István (Jobbik) azt nehezményezte, hogy nem látni, az önkormányzatok milyen forrást kapnak az államtól az épületek felújítására, mert jelen helyzetükben még az állagmegóvásra sem elegendő a pénzük.

Azt kérdezte a beterjesztőktől, hogy volt-e bármilyen vizsgálat a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében, ennek hiányában ugyanis a Jobbik nem támogatja az előterjesztést.

Simon Róbert Balázs a vitában elhangzottakra úgy reagált: plusz forrást nem igényelnek az önkormányzatok, mert bizonyos esetekben csak a tulajdoni lapon szerepel helyettük az állam, a bérek fizetése, az épület fenntartása az önkormányzat feladata.


A passzív hallgatók is vállalhatnak diákszövetkezeti munkát


A fideszes Szatmáry Kristóf előterjesztőként ismertette azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek eredményeként a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is vállalhatnának diákszövetkezeteken keresztül munkát.

Tájékoztatása szerint évente 180-200 ezer diák vállal munkát, akik közül 130 ezren iskolaszövetkezetek közvetítésével dolgoznak. A passzív hallgatók állománya pedig a teljes nappali jogviszonyban tanulók mintegy tíz százalékára tehető, vagyis körülbelül 25 ezer diákról van szó - fejtette ki a kormánypárti képviselő.

Szatmáry Kristóf kiemelte, a kormány nagy hangsúlyt fektet a fiatalok, alaptörvénybe foglalt minél szélesebb körű foglalkoztatásának elősegítésére.

A Fidesz nevében Pócs János érvelt a módosítás mellett és kérte a javaslat elfogadását.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szerint fiatalok a károsultjai az Orbán-kormány tevékenységének, hiszen munkalehetőség hiányában jellemzően külföldön próbálnak elhelyezkedni.

Az ellenzéki politikus egyetértett azzal, hogy a tanulmányokat szüneteltetők is vállalhassanak munkát diákszövetkezeten keresztül.

Farkas Gergely, a Jobbik frakció nevében támogathatónak nevezte az előterjesztést, és felidézte, hogy hogy a kormányoldal 2013-ban pártja kezdeményezésére még nem vette a parlament napirendjére ugyanezt a kezdeményezést.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az általános vitát.


Napirend után


Napirend utáni felszólalásra három képviselő jelentkezett. Magyar Zoltán (Jobbik) a méhészet gondjairól, Kiss László (MSZP) aktuális nemzetpolitikai ügyekről, köztük az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) következő kongresszusáról beszélt, Kepli Lajos (Jobbik) pedig a két Veszprém megyei időközi választásról, így a hétvégi tapolcai választási eredményről osztotta meg gondolatait hallgatóságával.


Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!