A PsyBlog olyan agykutatási eredményeket válogatott össze, amelyek a zenehallgatással kapcsolatosak, így most íme egy lista arról, mi mindent hoz ki az agyunkból kedvenc slágereink lejátszása vagy éppen a zenélés.

1) Aki gyerekkorában zenélni tanult, annak az átlagosnál jobb lesz a nyelvérzéke és a vizuális intelligenciája.

2) A szomorú zene is jókedvre derít minket. Ez talán a legfurcsább kutatási eredmény, amely szerint ez azért lehetséges, mert bár átérezzük a szomorú szöveget, de ez egyrészt nem olyan erős érzelmi hatás, mintha velünk történne valami hasonló, másrészt a szomorú zene felszínre hozza a szép emlékeket is. Ezek egyvelege pedig pszichológiai szempontból pozitív hatással van a hallgatóra. A kutatók szerint ezért is alkalmas a szomorú zene arra, hogy egy-egy nagyon kellemetlen történés (pl.: szakítás) esetén is javítson a hangulatunkon.

3) Amilyen zenét hallgatunk, olyan embereket látunk. Egy kutatás még 2009-ben igazolta, hogy ha vidám, pörgős zenét hallgatunk, akkor sokkal inkább mosolygósnak és boldognak látjuk a környezetünkben lévő embereket. Lehangoló zenével is mérték ezt a hatást, ilyenkor mindenki szomorúbbnak tűnik, mint ha nem hallgatnánk zenét.

4) A rendszeres zenehallgatás csökkenti a hajlamot a szorongásra, de emellett csökkenti a vérnyomást és a szívbetegségek kialakulásának esélyét.

5) A sztrókot elszenvedők 60 százalékánál olyan agyi sérülés tapasztalható, hogy a sérült résszel ellentétes oldalon megjelenő tárgyakat nehezebben ismerik fel. Kutatások szerint ezt a sérülést látványosan enyhíti a kedvenc zenék hallgatása.

6) A zene a génjeinkben van: a téma kutatói szerint a gyerekek már 5 hónapos korban hajlamosak ritmusosan mozogni a zene hallatán és ebben a korban jobban is érdekli őket a zene, mint az emberi beszéd.