Hatalmas az alsós oktatás hatása a felnőttkori jövedelemre

2016.04.11. 07:28 Módosítva: 2016.04.11. 09:16
A jobb alsós oktatás több millió forinttal növeli a diákok későbbi jövedelmét – mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Az alsós osztály hatása a nyolcadikos kompetenciamérés pontszámára kicsi, viszont a felnőttkori jövedelemre nagy, azt sugallva, hogy nem az alsóban megszerzett tárgyi tudás, hanem az akkor elsajátított szociális és kommunikációs készségek számítanak.

Mekkora a korai oktatás hatása a diákok felnőttkori boldogulására, és mitől jó az alapszintű oktatás? Ezek minden szülő és gyerek számára fontos kérdések, amiket a közelmúltig nehéz volt adatokkal megbízhatóan vizsgálni.

Chetty, Friedman, Hilger, Saez, Schanzenbach és Yagan, a Harvard, a Berkeley és a Northwestern egyetemek kutatói tanulmányukkal fontos áttörést értek el. Ők egy 1980-as évekbeli Tennessee állambeli oktatási kísérlethez nyúltak vissza. A kísérletben részt vevő közel 12 ezer diákot az iskolájukon belül sorsolással osztották alsó tagozatos osztályokba és tanárokhoz.

A véletlenszerű elosztás miatt a különböző osztályokba kerülő diákok az iskola megkezdésekor átlagosan ugyanolyanok voltak (például családi hátterükben, óvodai oktatásukban). Így a későbbi eredményeikben mérhető átlagos különbségek csak az alsós osztályok különbségéből adódnak. A kutatók nyomon követték a diákok évtizedekkel későbbi karrierét, így vizsgálni tudták az alsós osztály felnőttkori hatását.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A cikk eredményei közül most a legérdekesebbet, az alsós osztály összhatását mutatjuk be. A kutatók egy diák osztályának minőségét osztálytársainak az első év végén írt tesztpontszámával mérik. Ez a pontszám több okból lehet magas: ha jobb tanárt kapott az osztály, ha a sorsolt osztályközösség az átlagosnál jobb, vagy bármilyen más okból, ami az osztály egészének tanulását befolyásolja (például a tanterem inspiráló környezetet biztosít). Fontos, hogy a véletlenszerű elosztás miatt azok a diákok, akiknél az osztály minősége magasabb, az iskola megkezdése előtt átlagosan ugyanolyanok voltak, mint azok, akiknél az osztály minősége alacsonyabb.

pic1.png

Az első ábra az osztály hatását mutatja az első év végi teszteredményekre. A vízszintes tengely az osztály “minőségét” méri az osztálytársak átlagos (az iskolai évfolyamátlaghoz viszonyított) tesztpontszámával; a függőleges tengely pedig azt, hogy az adott minőségű osztályba járó diákok átlagos pontszáma az összes teszteredmény hány százalékánál jobb. Pozitív összefüggést látunk: az a diák, aki egy évben véletlenszerűen jobb osztályba kerül (jobb tanár, jobb osztálytársak), az abban az évben magasabb pontszámot ér el.

pic2.png

Mennyire hosszan tartó az alsós osztály hatása? A második ábra már a nyolcadikos tesztpontszámot mutatja az alsós osztály minőségének függvényében. Itt lényegében eltűnik a pozitív összefüggés, ezért azt gondolhatnánk, hogy az alsós osztály hatása néhány év alatt lecseng.

Vajon tényleg nincs hosszan tartó hatás, vagy csak nem méri a nyolcadikos teszt?

pic3.png

A harmadik ábra az alsós osztály hatását mutatja a fiatal felnőttkori (27 éves) jövedelemre. Itt megint erős pozitív kapcsolatot látunk. Aki véletlenül jobb alsós osztályba került, az felnőttként többet keres. Ráadásul a hatás megdöbbentően nagy. A kutatók kiszámolták, hogy az osztály minőségének együttes hatásából mennyi a tanár minőségének szerepe. Azt találták, hogy egy átlagon felüli minőségű alsós tanár (egy átlagon alulihoz képest) körülbelül 16 ezer dollárral (4,4 millió forinttal) növeli meg egy átlagos diák életpályajövedelmét. Vagyis egy jobb alsós tanár húsz fős osztály esetén az osztály együttes életpályajövedelmét több mint 320 ezer dollárral, csaknem 90 millió forinttal növeli.

Mi a magyarázat arra, hogy az alsós osztály hatása nyolcadikra eltűnik, majd felnőttkorban újra megjelenik? A kutatók szerint az a legvalószínűbb, hogy a jobb alsós osztályokban a diákok jobb kommunikációs és szociális készségeket sajátítanak el. Ezek nem hatnak a nyolcadikos teszteredményekre, viszont növelik a felnőttkori jövedelmet.

A fentiek azt mutatják, hogy az egyéni és társadalmi jólét szempontjából is rendkívül fontos az alapfokú oktatás. Sajnos Magyarországon rengeteg gyerek nem részesül minőségi alapfokú oktatásban. A Defacto szerint az oktatás javítása elsőrendű gazdaságpolitikai cél.

Alsós oktatás Amerikában

Az alapfokú oktatás Amerikában 5-6 éves kortól kötelező, az alsósok egy előkészítő év után kezdik meg az első osztályt. Általában végig ugyanabban az osztályteremben tanulnak és egy tanár tanítja a fő tárgyaikat. A diákok többsége állami iskolába jár. A tananyag államonként és iskolakörzetenként eltérő lehet, de jellemzően az alapszintű ismeretek elsajátítására fókuszál, kevés házi feladattal és sok játékos csoportmunkával.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!