A csernobili atomkatasztrófa harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt a Csernobil melletti Lenin atomerőműben.

A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig eltitkolni a balesetet.

„A kormányok következetesen elleplezték és alulbecsülték a katasztrófa következményeit. Orosz, belorusz és ukrán földön a sugárfertőzött területeken az egészségügyi helyzet számottevően romlott. (A fehérorosz kormány költségvetésének negyedét fordítja ma is a szerencsétlenség következményeinek felszámolására.) A csernobili robbanás közvetlenül kb. 9 millió ember életére hatott (akiknek egészsége károsodott, s akiket kilakoltattak)."

Lányi András – Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok – Új Pedagógia Szemle 1999 – Elektronikus Perodika Archívum

Mi történt a 30 évvel ezelőtti újságok szerkesztőségeiben? 1986. április 27-e vasárnapra esett, a katasztrófa másnapján nem jelentek meg a lapok.

Április 28-án írhattak volna először a katasztrófáról. De nem írtak semmit.

Mutatjuk a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet címlapját.

„Felgyorsult a tavaszi munka 
Kommunista műszakok országszerte
Washington titkos akciókkal fenyegeti Líbiát
Május elsejére halasztották az Arab Liga csúcsértekezletét."

Sehol semmi.

Április 28-án a Magyar Rádió bemondója a BBC híre alapján jelentette be a katasztrófát a 21 órai híradásban. Bedő Iván volt a hírszerkesztőség turnusvezetője, ezért sokáig tévesen szerepelt blogunkban is, hogy ő olvasta be a hírt.

Ekkor már május elsejére és az azt követő hosszú hétvégére készült az ország. Kádár János a beszédére készült, a „dolgozó magyar nép" pedig az ünnepi felvonulásokat várta.

Április 29-én a Népszabadság 2. oldalának közepére egy rövid MTI-hírt tördeltek be a szerkesztők. A Magyar Nemzet (a 8. oldalon!!!) kisebb terjedelemben számolt be a katasztrófáról, mint a Nádudvaron átadott és NDK-ból érkezett tehergépkocsik átadási ünnepségéről. Ez az MTI-hír lehetett az, amit a rádióbemondó az előző este beolvasott a Magyar Rádióban.

Frissítés: Bedő Iván kommentben pontosított: A rádióhírnek két forrása volt: az MTI rövid híre és a BBC-ből lehallgatott hír.

„Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében."

Április 30-án már nem lehetett tovább titkolni az eseményeket, a  Magyar Nemzet a 6. oldalon, Népszabadság a 4. oldalon jelentetett meg pozitív hangvételű cikkeket.

„Hazánk légrétegeiben nincs változás...
A szerencsétlenség következtében két ember meghalt...
a szokottnál nagyobb radiokatív koncentrációt mértek a skandináv országok felett, keddre azonban már lényegesen csökkent a koncentráció"

Május elsején továbbra sem közöltek semmiféle komoly híradást. Beszámoltak a szovjet tévé híradásáról, melyben öt percig mutattak képeket arról, hogy a „megszokott mederben folyik az élet Kijevben". Az újságok harmadik és negyedik oldaláig jutottak a csernobili beszámolók. 

„Csernobili baleset
Nem növekedett számottevően a radioaktivitás" 

Május másodikán és harmadikán nem jelentek meg a napilapok, az ország nyugodtan ünnepelt a hosszú hétvégén.

Május negyedikén már a Magyar Nemzet második oldalára is jutott a hírekből, a Népszabadság az ötödik oldalon taglalta az eseményeket. A Népszava volt az első szerkesztőség, amely a címlapon mert beszámolni az eseményekről.

„Magas rangú vezetők szemleutat tettek a csernobili atomerőmű térségében"

Május ötödikétől már nagyobb terjedelemben jöttek a híradások, ekkor már a Magyar Nemzet is címlapon hozta a katasztrófa körül zajló munkálatokat, a Pravdában megjelent cikket közölte újra. A Népszabadság külön kiemelte a nyugati lapokban folyó hisztériakeltési hadjáratot...

„a sugárzás szintje a távolabbi körzetekben semmi esetre sem veszélyes"

A katasztrófáról szóló hírek elterjedéséig, április 26-tól május 5-ig 10 napnak kellett eltelnie. Ma egy hasonló hírértékű esemény elterjedéséhez nemhogy tíz nap, de 10 óra is nagyon soknak tűnik.