Tetszett a cikk?

A jegybanki alapítványok közül a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) több millió forintot költött kutatási projektekre, tanulmányutakra. Kiderül-e, hogyan alakul a könyvtárszektor Kelet-Afrikában 1,5 millióért? Miről szól egy publikáló első cikke 75 ezer forintért, ha végül meg sem jelent? Mi köti össze az egyetemi tanárokat a könyveiket kiadó cégekkel? A válaszok Pécs felé mutatnak. De nem csak pécsieknek és nem csak Afrikával foglalkozóknak jutott a PAGEO-tól, és nem csak ez az egy jegybanki alapítvány támogatott Afrika-kutatásokat.

Az MNB-alapítványok közül a PAGEO által pénteken este közreadott támogatási lista tele van kutatómunkák, könyvek, publikációk és tanulmányutak finanszírozásával. Az alapítvány kutatóintézetének kimondott célja, hogy "megteremtse Magyarországon a geopolitika mint tudományterület kutatási alapjait, és elemző- és háttéranyagaival támogassa a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, illetve a Magyar Nemzeti Bank szakmai munkáját. Hosszú távon pedig az a célja, hogy Közép-Kelet-Európa egyik legjobb geopolitikai kutatóintézetévé" váljon.

A listán sok esetben azonban fel sem tüntetik, hogy kinek adtak milliós összegeket kutatásra, ilyenkor a támogatott név helyén csak annyi szerepel: magánszemély. A támogatott magánszemélyek esetében azonban odaírták, milyen kutatási projektre ítélték meg a sokszor milliós összegeket. Mivel közpénzből működő alapítványokról van szó, kíváncsiak voltunk, hogy kik és mit kutatnak a támogatásukkal. (Cikkünk eredeti verziójában Vörös József pécsi közgazdász professzort úgy tüntettük fel, mint a Pallas Athéné-alapítványok kurátorát, ám tévedtünk: a kurátor Vörös József egy budapesti ügyvéd, aki többek között Mészáros Lőrincet is képviseli. A közgazdász Vörös Józseftől elnézést kérünk a tévedésért.)

Ha kérditek odahaza: Na, miből volt Afrika?

Bár a kutatási területek között több régió is szerepel, a legtöbb támogatott projekt témája mégis Fekete-Afrikához kötődik, ilyen kutatásokra legalább 15 különböző tételben adott pénzt az alapítvány. Ruanda és Tanzánia látogatását például három magánszemélynek is finanszírozta az alapítvány, egyenként 1 millió 360 ezer 715 forint értékben. Az érintett témák közül a ruandai nők politikai részvételét részletesen tárgyalta több cikkben is Bagi Judit, a Pécsi Tudományegyetem harmadéves PhD-hallgatója. Kiderült, hogy Bagi jelenleg is Ruandában van a PAGEO finanszírozásában. Egy 10 nappal ezelőtt a Facebookra feltöltött képen Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem docense és Horváth Attila Levente PhD-s hallgató mellett szerepel a repülőtéren a PAGEO logójával ellátott pólóban. Tarrósy egyébként Ruandából Tanzániába utazott tovább. Hogy miből, azt nyilván nem tudhatjuk pontosan, de a PAGEO támogatási listáján ilyen tanulmányutak is szerepelnek (1 120 588 forint és 1 541 929 forint).

Bagi tavaly először, idén pedig másodszor jutott ki az alapítvány finanszírozásában a közép-afrikai országba. Az idei út 1 890 059 forint támogatást kapott. Bagi Ruandából nyilatkozott a hvg.hu-nak, és azt mondta, kikéri magának, hogy a sajtóban cinikus hangnemben, egzotikus útként tüntetik fel a doktori kutatását. Szerinte a térséghez kapcsolódó kutatásokat támogató ösztöndíjak eddig egyáltalán nem voltak elérhetőek. Ő egyébként a nők politikai és civil részvételét kutatja a közép-afrikai országban. Jelenleg a doktori disszertációja elkészítésén dolgozik. Azt mondta, hat éve publikál és ad elő a témában, a támogatást pedig egy komoly pályázat összeállításával nyerte el. Kapott továbbá 1 814 280 forint támogatást egy harmadik úthoz is, amelynek témája a Nők a vezetésben: A szubszaharai Afrika új hatalmi aspirációja címet viselte. Hozzátette, ezek bruttó összegek, aminél ő lényegesen kevesebb nettó pénzt kapott. Amikor arról kérdeztük, minek köszönhető, hogy két egymást követő évben is kijutott az alapítvány pénzén kutatni, azt mondta, a kemény munkán kívül a szerencsének. Bagi Judit egyébként a Nemzeti Kiválóság díjat is megnyerte 2014-ben.

A kutatói mobilitás támogatására, vagyis egy tanulmányút finanszírozására való pályázás legnehezebb része az, hogy valaki eljusson egy közgazdaságtudományi, társadalomtudományi vagy földrajztudományi területen legalább PhD-képzésen részt vevő státuszig. Tehát a kutatóknak, akiknek a pályázat szól, már csak annyi a dolguk, hogy elküldjék az önéletrajzukat, a publikációs listájukat, egy motivációs levelet és egy költségvetési tervet az útra.

Könyvvel könnyen könyvel

Bár Bagi Judit lehetett szerencsés, akkora szerencséje így sem lehetett, mint a témavezetőjének, Taróssy Istvánnak, a Pécsi Tudományegyetem docensének. Ő ugyanis egyetlen röpke év alatt már harmadjára jár tanulmányúton. Először Ruandában kutatott (a listán egy ruandai tanulmányút 1 360 715 forinttal szerepel), aztán Kínába jutott el (egy kínai út 2 267 857 forint támogatással szerepel a listán), idén pedig újra Afrikába – mint említettük, most éppen Tanzániában van (Kelet-afrikai tanulmányút néven 1 541 929 forint  támogatás szerepel a listán). Minden alkalommal elkísérte több olyan PhD-hallgató is, akinek ő a témavezetője. Bagi Judittal tavaly és idén is fényképezkedtek a kigali reptéren. Tarrósyt Tanzániában értük el hétfőn telefonon, de azt kérte, hogy emailben küldjük el a kérdéseinket, majd mikor ez megtörtént, egy rövid válaszlevélben a kimaradó tanzániai internetkapcsolatra hivatkozva azt kérte, időt kér, amíg a napokban hazatér. Válaszait közölni fogjuk.

Bagi Judit és Tarrósy István (jobbra) a PAGEO-logós pólóban a reptéren:

Tarrósy neve publikációs támogatásoknál is előkerül. A PAGEO 1,6 millió forinttal támogatta egy publikáció és két könyv kiadását. Köztük a Migrációs tendenciák napjainkban című kötetet, amiben Taróssy társszerkesztő volt és 840 ezer forint támogatást kapott Afro-ázsiai dinamikák című publikációja is. Mindkettőt az IDResearch Kft. adta ki, amelynek ügyvezetője: Tarrósy István. A migrációs kötet szerkesztője és a másik támogatott könyv szerzője, Glied Viktor szintén ügyvezetőként van bejegyezve a cégnél. A cégnél még két másik publikáció kiadását támogatta a PAGEO Alapítvány. Az egyik India regionális földrajzával (896 250 forint), a másik az EU afrikai műveleteinek geopolitikai hátterével (1 635 000 forint) foglalkozik.

Ömlik a pénz Pécsre

A pécsi egyetemet egyébként is sűrűn körbelőtte a PAGEO alapítvány milliós támogatásokkal. Szabó Gábor, a PTE egyetemi docense A globális igazságosság perspektívái és határai című könyvének kiadására kapott pénzt, összesen 840 ezer forintot Tarrósy egyik publikációjával együtt. A pécsi székhelyű RAU_BAL Kereskedelmi és Szolgálató Kft. Different regional options for employment policy in Hungary (A foglalkoztatáspolitika területileg eltérő lehetőségei a leghátrányosabb helyzetű térségekben) című angol nyelvű kiadványának megjelentetésére kapott 2 534 350 forintot. A szintén pécsi székhelyű GEO Research Nonprofit Kft. 31 millió 400 ezer forintot kapott arra, hogy a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve feltárják „a Magyarország szempontjából kiemelt államok kortárs geopolitikai gondolkodását”. Az egyetem doktori programösztöndíjainak biztosítása 24 millió 800 ezer forint közpénzt ért meg a PAGEO-nak tavaly, idén erre egyelőre csak 6 millió 200 ezer forintot költöttek. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja 4 millió 167 ezer forintot kapott, hogy nemzetközi konferenciát szervezzen Pécsett a kelet-európai régiós politikák új generációjáról, 9 176 029 forintot kapott programok beszerzésére és matematikai természetű kutatásra az H-Soft Számítástechnikai Oktató, Fejlesztő Kft., melynek ügyvezetője az a Kiss Tibor, aki a pécsi egyetem docense és nem mellesleg a globális kihívásokra választ kereső kutatására is kapott 5 millió 880 ezer forintot az alapítványtól. Hetesi Zsolt, az egyetem főmunkatársa (korábban az ELTE-TTK tanára) pedig egy kutatócsoport létrehozására kapott 11 760 ezer forintot, hogy energia-rendszerek adaptív modellezésével találjanak válaszokat a globális kihívásokra.

Fazekas István

Nemcsak a PAGEO-tól, hanem a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványtól (PADA) is érkezett pénz Pécsre a társadalomtudományok területén tanulók támogatására. Az Sao Pauló-i Egyetem Filozófia, Nyelvek és Humán Tudományok Karán a PADA és a PTE közreműködésével egy 5 éves magyar nyelvi és kulturális program beindítására 55 millió forintot kaptak 2015 januárjában. "Az 5 éves program célja a magyar nyelv oktatása alap szinttől anyanyelvi szintig, ezáltal a kurzus hallgatóinak bevonása a magyar-brazil kapcsolatok szervezésébe az élő kapcsolatok fenntartásával. A kiemelt cél a különböző magyar vonatkozású felsőoktatási és egyéb rendezvények megszervezése a Sao Pauló-i magyar közösség, a brazíliai Magyar Nagykövetség, valamint a magyarországi partnerek bevonásával". Ugyanerre a programra fél évvel később még 7 399 135 forint jutott, novemberben pedig újabb 9 728 028 forint. Az egyetem doktori programjában részt vevő 62 PhD hallgató ösztöndíjára 74 millió 400 ezer forint jutott a PADA, PADS és a PAGEO közös finanszírozásában 2015 októberében, 2016 januárjában pedig 18 millió 600 ezer forint ugyanerre. Az egyetem közgazdasági karán induló Beruházási és finanszírozási döntések kurzus eLearning tananyagának kidolgozására 720 ezer forint érkezett.

Botswanába és Namíbiába az MTA Világgazdasági Intézetének két munkatársa, Biedermann Zsuzsánna tudományos munkatárs és Kiss Judit kutatóprofesszor juthattak ki. Ők a Fekete-Afrika napjainkban című, 2 990 000 forinttal támogatott könyv terepkutatásához kaptak 2 041 071, valamint 1 322 917 forintot. Az utak eredményeként nem csak a tanulmánykötet jelenik meg 2017-ben, hanem több publikáció is készült. Ők az MTA Világgazdasági Intézetének kutatói. Kiss Judit volt az egyik felkért bíráló Tarrósy habilitációs előadásán. Biedermann Zsuzsánnát emailen értük el. Válaszában beszámolt a terepmunka eredményeiről és arról is, hogy a terepkutatás a készülőben lévő Fekete-Afrika napjainkban című tanulmánykötetének egyik fejezetéhez kapcsolódott, de számos másik publikáció is született belőle.

A U2 nem jött, a menekültek igen

Tarrósy István neve onnan lehet ismerős, hogy annak a Pécs 2010 Menedzsment Központnak az igazgatója volt, amely Pécs Európa Kulturális Fővárosa szakmai vezetését látta el a városban, majd ő 2007 elején távozott a posztról, miután a projektet szerinte ellehetlenítette a bürokrácia. Tanácsadóként azért a program közelében maradt, 2008-ban például ő próbálta meg leszervezni a U2-t, ők lettek volna az EKF-programsorozat külföldi szupersztárjai. Végül azonban csak a U2-turnékat szervező cég ügyvezető igazgatójának asszisztenséig jutott és a koncertből nem lett semmi.

A tudományos életben sokkal nagyobb sikereket ért el. Külföldi és hazai szakmai lapokban is publikált. Témavezetettjei között pedig Bagi Judit nevével is találkozhatunk. Tarrósy csak a nevéhez közvetlenül köthető támogatásokkal 4-4,5 millió forintot kapott támogatások formájában a PAGEO-tól és ennek részeként három az alapítvány által támogatott külföldi tanulmányúton vett részt és minden alkalommal sikerült témavezetettjeit magával vinnie. Tarlóssy 2015-ben csatlakozott a migrációval foglalkozó kutatók petíciójához, amelyben a menekültekkel kapcsolatban megfogalmazott kormányzati kampány leállítását kérik, mert szerintük az ezeket alátámasztani szándékozó nemzeti konzultáció keretében kiküldendő kérdések „minden szakmai és morális megfontolást nélkülöznek”.

Támogatások magánszemélyek meg nem jelent publikációira

A PAGEO-listán szereplő magánszemélyek közül sok lekövethetetlen, számos támogatott publikációra rákeresve semmi nem található róluk az interneten. A Külgazdaság folyóiratban „első cikkem” címszó alatt 75 595 forinttal tavaly novemberben támogatott, az afrikai integrációról szóló publikációra rákérdeztünk a lapnál, de kérdésünkre többszöri próbálkozásra sem találtak ilyen témában megjelent anyagot. Számos esetben külföldi konferenciára utazást is támogatott a PAGEO, de itt is lekövethetetlen, hogy azokon ki vett részt pontosan.

A támogatott programokból, tanulmányutakból, kutatásokból számos tudományos publikáció, könyv is született. Több esetben ezek megjelentetése is az alapítvány pénzén történt. Az általunk elért érintettek azonban többször hangsúlyozták, hogy a finanszírozás olyan tudományos kutatások elvégzését tette lehetővé, amire korábban nem volt megfelelő forrás, vagy pályázati lehetőség. Egy az alapítvány és a kutatóintézet munkájára rálátó forrásunk szerint csupán a pécsiek aktivitásának köszönhető, hogy ennyire sikeresen pályáztak a PAGEO-pénzekre. A tavaly beérkezett 200 pályázatból egyébként közel 100 kapott támogatást. Azt, hogy széles körben nyilvánosak voltak-e ezek a pályázatok, kétséges, tekintve, hogy a pafi.hu nevű pályázatfigyelő oldalon az alapítvány nevére rákeresve egyetlen találatot sem kaptunk. A palyazat.org oldalon összesen két pályázatuk található.

A PAGEO Kutatóintézetének vezetője Bendarzsevszkij Anton, aki szintén a Pécsi Tudományegyetemen végzett. A kitekinto.hu vezető szerkesztőjeként is dolgozó intézetvezető a hvg.hu-nak azt mondta, a kutatóintézet az alapítvány finanszírozásában, de attól függetlenül működik. Az alapítvány számára háttértanulmányok írásával és konferenciák szervezésével végeznek munkát. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Csizmadia Norbert, az MNB ügyvezető igazgatója szintén a pécsi egyetemen szerezte másoddiplomáját.

A PAGEO Alapítvány a hvg.hu-nak írt válaszában úgy fogalmazott, erősen szakmaiatlan azzal vádolni egy geopolitikai alapítványt, hogy olyan műhelyt támogat, amely geopolitikával foglalkozik. Arra, hogy erre miért egy jegybank által létrehozott alapítvány a legalkalmasabb, a válasz nem tért ki. Megkérdeztük azt is, hogyan fordulhat elő, hogy valaki sorozatosan nyeri a külföldi tanulmányutakat és a publikációs pályázatokat. Erre az volt a válaszuk, hogy "erősen diszkriminatív lenne egy jó projektötletet csak azért elutasítani, mert a benne szereplő tudós, kutató vagy oktató már más projektben is megjelent". Ők is fontosnak tartották megemlíteni, hogy a listákon a szerződés szerinti járulék és adó terhelte összegek szerepelnek, ennek a pályázók alig több mint felét kapják csak kézhez.