Tanácskozás a PISA-eredményekről – videón az MTA Székházában rendezett konferencia
Hogyan lehet a nemzetközi és hazai tapasztalatokat felhasználva, korszerű és jól használható tudással, illetve műveltséggel felvértezni a magyar gyerekeket? Egyebek mellett erre a kérdésre keresték oktatáskutatók és pedagógusok a választ a legutóbbi PISA-eredményekről rendezett tanácskozáson. Az MTA Székházában tartott konferencián készült videó megtekinthető az mta.hu-n.
Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt, hogy a diákoknak alkalmazható tudásra van szükség, az ehhez szükséges és a további ismeretek elsajátítását is lehetővé tévő szilárd alapokat pedig az iskolás években kell megszerezni. Mint mondta, az oktatási rendszert éppúgy folyamatosan karban kell tartani, akárcsak az azt megalapozó tudományos módszereket.
Csapó Benő egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet és az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetője, a MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja arról beszélt, hogy a magyar diákok tudásának nem csupán a mennyiségével, hanem a minőségével is súlyos gondok vannak. Ráadásul továbbra is jelentősek az iskolák közötti különbségek, ami a magyar iskolarendszer rendkívüli szelektivitásának egyik indikátora.
Előadása 14 perc 4 másodperces kezdettel látható a videón (az első néhány percben technikai probléma volt a világítással, ezért elnézést kérünk)
Steklács János, a Pallasz Athéné Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban több publikáció is született a romló magyar PISA-eredményekről, amelyek az olvasás, szövegértés szempontjából is lesújtó adatokat mutatnak.
Előadása 1 óra 8 perces kezdettel látható a videón
Csíkos Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a legutóbbi PISA-felmérés matematikai eredményeit értékelte. Eszerint a magyar diákok átlagos teljesítménye e téren elmaradt az OECD-országok átlagától.
Előadása 1 óra 55 perces kezdettel látható a videón
Korom Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem docense arról beszélt, hogy miként változott a természettudományos műveltség értelmezése az eddigi felmérések során; milyen tudáselemek, témák kerültek előtérbe, hogyan változott a felmérések módszertana.
Előadása 2 óra 35 perces kezdettel látható a videón
A témához kapcsolódó cikkeink
Alkalmazható tudásra van szükség – tanácskozás a PISA-eredményekről
A tavaly év végén nyilvánosságra hozott PISA-teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó. A tudás alkalmazási készségét tekintve azonban teljesítményük fokozatosan romlik. Hogyan lehet ezt a romlást megállítani és visszafordítani? Erre a kérdésre keresték az MTA Székházában rendezett tanácskozáson oktatáskutatók és pedagógusok közösen a választ.
PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása
Az oktatási teljesítmények javítása közügy, de különösképpen érdeke a tudományos kutatói közösségnek. A romló iskolai eredmények egy sor területen a tudásalapú társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává válnak. Ugyanakkor a PISA-mérések megmutatták azt is, hogy megfelelő beavatkozásokkal hatékonyan lehet az eredményeken javítani. Bármilyen szintről előbbre lehet lépni, és fel lehet jutni akár a csúcsra is. A napokban közzétett PISA-eredményeket elemzi Csapó Benő neveléstudományi kutató az mta.hu-nak adott interjújában.
Kijöttek a PISA-eredmények: rosszabbak, mint valaha
Kijöttek a legfrissebb PISA-teszt eredményei, a nagy nemzetközi kompetenciamérésé, amit az egész világon árgus szemekkel szoktak figyelni az oktatási szakértők és oktatáspolitikusok. A mutatóink rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak. A természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most.
