Vallási kiadók terjesztenek egy könyvet, amiben technikai tanácsok vannak arra, hogyan verd meg a kisgyerekedet

ÉLET
2017 április 18., 02:19
comments 1041

Miután imádsággal átgondoltunk minden más lehetőséget, ha úgy érezzük, csak a verés lenne célravezető, imádkozzunk gyermekünkkel együtt! Beszéljük meg a probléma súlyosságát, és hogy mit szeretnénk, mit tanuljon meg a verés által. Csak ezután verjük meg.

Ez a tanács Kay Kuzma amerikai szerző Az első hét év című gyermeknevelési tanácsadó kötetének a gyerekveréssel foglalkozó fejezetében olvasható. Csakúgy, mint egy rakás további, pontokba szedett tanács arra vonatkozóan, hogyan és mikor érdemes hatékonyan megvernünk a kisgyerekünket. Elhangzik, hogy alkalmanként sose üssünk többet háromnál, és mindig mondjuk meg előre az áldozatnak, hogy hányszor fogjuk megütni. Hogy miért pont hármat érdemes ütni? 

"Ha bejelentjük, mennyi lesz, segít saját magunkat kordában tartani."

Az is, hogy elhangzik, hogy mindig négyszemközt verjünk, hogy némely férfi keze túl nagy a nyom nélküli veréshez, illetve hogy fakanalat vagy más kemény tárgyat nem érdemes használni, meg az is, hogy kétévesnél fiatalabb és hat-hétnél idősebb gyereket ne verjünk. Az indoklás az, hogy ha elég kicsi korában verjük, nem fog emlékezni rá. A legperverzebb tanács talán az, hogy minden verés után azonnal részesítsük szeretetélményben az áldozatot.

Bár bakanccsal is ki lehetne rúgni a fogukat vagy ököllel eltörni az állkapcsukat, puhány szerzőnk mégis egyértelműen az elfenekelés mellett teszi le a garast.

A hátborzongató könyfejezetről Zsuzsisue felhasználó Tumblr-blogján olvastam először. Zsuzsisue kisgyerekes anya, és az anyósától kapta ajándékba a kötetet,:

elso latasra azt hittem, hogy egy lexikon a gyerek eleteben felmerulo dolgokrol. Gondoltam is magamban, hogy vegre, valami hasznos. Na, ma belelapoztam, es teljesen kiakadtam. Egyreszt az egesz egy kereszteny blabla, hogyan neveljunk szeretetteljesen, de az egesz vegtelenul ellentmondasossa valik a Mi a helyzet a veressel? cimu fejezet tukreben. Szoval verd a gyereket meg, ha mas mar nem hasznal, es ezkoztelen vagy. MIVAN? Itt nem a Makarenkoi pofonrol van szo, hanem a hidegverrel, jozan fejjel kivitelezett gyerekbantalmazasrol, a V_E_R_É_S-rol. 

Kuzma írásában különösen gusztustalan az álságosan kiegyensúlyozó "egyrészt-másrészt" attitüd. Miután felmenti a szülőket azzal, hogy ha úgy érzik, hogy más pedagógiai módszer nem működik, akkor oké gyereket verni, példákat hoz arra, hogy milyen tartós személyiségrombolást okoz a gyerekverés. 

Miután elolvastam a blogposztot illusztráló, kifotózott könyvfejezetet, igazán kíváncsi lettem, hogy ki és miért ad ki olyan ma Magyarországon olyan könyvet, amiben ilyen embertelen tanácsokat adnak. Különös tekintettel arra, hogy egy kisgyerek megverése - függetlenül az okozott fizikai sérülésektől - Magyarországon bűncselekmény, kiskorú veszélyeztetése néven. 

Rövid online kutakodás után először az Advent könyvkiadóhoz jutottam el, akiknek így néz ki a könyvesboltjuk:

Egerváriné Kökényes Zsuzsa kiadóvezető azzal kezdte, hogy Kay Kuzma fantasztikus asszony, és hogy a Szentírás ki  is mondja, hogy ne vond meg a vesszőt a te fiadtól. 

De ez a fantasztikus asszony írt egy egész fejezet praktikus tanácsot arról, hogyan érdemes megverni a kisgyerekeket, hogyan adhattak ki ilyen könyvet? - estem ki kissé a riporteri szerepből. Ekkor derült ki, hogy az Advent nem kiadója, hanem csak terjesztője a kötetnek. Ez nem akadályozta meg Kökényes Zsuzsát abban, hogy "sugárzóan nagyszerűnek" nevezze a könyv "egész mondanivalóját" és többször is figyelmeztessen arra, hogy a Bibliában benne van, hogy a testi fenyítés megengedett. Amikor felvetettem, hogy Magyarországon viszont nem megengedett, a kiadóvezető annyit reagált, hogy 

egyéni kérdés, hogy ki mit fogad meg belőle.

Mármint Kuzma hideglelős verési tanácsaiból. 

Egy újabb terjesztővel való beszélgetés után végre eljutottam a Vita Plaza Kft telefonszámáig. Egy férfihang vette fel, be nem mutatkozott, de azt hamar elismerte, hogy az ő cége, pontosabban a szintén hozzá tartozó Nyolc Lépés  Alapítvány adta ki a kötetet. A Névtelen onnantól, hogy kiejtettem a bűncselekmény szót, nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseimre. A beszélgetésünk legerősebb része az volt, amikor egyszer csak váratlanul visszakérdezett, hogy tényleg nem szabad gyereket verni a magyar törvények szerint? 

Ennek majd nézzünk utána! 

- mondta, de érdemben nem válaszolt arra, hogy miért adtak ki egy ilyen kötetet. 

A Vita Plazának egyébként egy nem működőnek tűnő online áruháza, amiben egyetlen termék található, egy aktivált faszénpor, de már ebből sincs több raktáron. A vele szorosan együttműködő Nyolc Lépés célja a saját bevallása szerint az, hogy

előadásokkal, tanácsadással, kiadványokkal és a természetes gyógymódok körébe tartozó módszerek megismertetésével, terjesztésével, valamint a jövőben egy életmód tanácsadó központ létrehozásával az emberek testi, pszichológiai és szellemi jólétét, egészségét szolgálja.  

De tartanak Biblia-előadásokat is, és terítenek vagy korábban terítettek egy szerintük "daganatos megbetegedések megelőzésére, leküzdésére" alkalmas csodaszert is Immunpajzs néven.

Megkérdeztem egy ügyvédet, aki elmondta, hogy bár egy gyerek megverése kiskorú veszélyeztetésének számít, ami bűncselekmény, a látencia ezen a területen igen nagy. Ha a gyereken nem maradnak meg a verés nyomai, amit egy pedagógus mondjuk észrevesz, lényegében csak akkor bukhat le valaki, ha szemtanúja akad a brutalitásának. Márpedig aki betartja ennek a borzalmas könyvnek az utasításait, az négyszemközt kezd ütni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.