Mit ad-vesz egy tudásbróker?

Fazekas Dóra arról beszélt, miért fontos, és hogyan segít a tudás-brókerség az egyetemen
A 21. században mindennek eladhatónak kell lennie, és ez alól a tudomány sem lehet kivétel! Az egyetemeken létrehozott tudás a társadalom különböző csoportjainak alapvető szükséglete lenne, a kutatási eredmények fontos döntések alapját képeznék – csakhogy gyakran nem jutnak el a megfelelő célcsoporthoz. Itt lép színre a tudásbróker, aki az érintettek között kapocs, híd és tolmács is egyben. Fazekas Dóra cambridge-i és sheffieldi tapasztalatai alapján mesélt a tudásbrókerek feladatairól a BCE Gazdálkodástudományi Karának áprilisi Science Café rendezvényén.

A tudós társadalom olykor hajlamos arra, hogy az akadémia elefántcsonttornyába zárkózzon, pedig az érdemes kutatások eredményeire sokan kíváncsiak lennének. Egy elfoglalt döntéshozó vagy egy laikus polgár természetes módon más nyelvezettel és más struktúrában képes befogadni a magvas gondolatokat. Korántsem biztos azonban, hogy aki jól beszéli a „tudomány nyelvét”, az képes is lefordítani a mondandóját. Ezt a „tudás átkának” is nevezett ellentmondást segít feloldani egy tudásbróker.

A tudásbrókerek két világ polgárai: egyszerre kell képben lenniük egy adott szakterületen, hogy a kutatókkal lépést tartva értelmezhessék a legfrissebb eredményeket, és kell tudniuk mások fejével gondolkodni. Feladatuk nem egyszerűen a hosszú tudományos értekezések tömör összegzése, a nyelvezet egyszerűsítése, hanem a gondolatok lefordítása. Mennyivel könnyebben érthető, ha megawattok helyett „milliónyi villanykörtével” fejezzük ki magunkat! Nem kell szórakozott professzornak lennie, hogy egy kutató túl közelről szemlélje a vizsgálat tárgyát ahhoz, hogy úgy láthassa, mint rajta kívül mindenki más – a tudásbróker az, aki segít egy lépést hátralépni.

A Cambridge-i Egyetem „Climate Strategies” kutató-hálózatában, illetve a Sheffieldi Egyetem „Energy2050” kutatóintézetében szerzett tapasztalatai alapján Fazekas Dóra úgy látja, hogy az egyetem számára a tudás-brókerség haszna kettős. Egyrészt segít az egyetem hírnevének, imázsának építésében, másrészt megkönnyíti a fizetős vállalati és állami kutatási projektek elnyerését. Minden különböző célcsoport számára más-más módon kell tudni kommunikálni az eredményeket, legyenek bár vállalati vagy állami döntéshozók, civil közösségek. Az elvégzett kutatások persze akkor a legértékesebbek az eredmények megrendelői, végső felhasználói számára, ha a kérdések megfogalmazásától kezdve részt vehettek a folyamatban – a tudásbrókerek közvetítésével.

A tudás-brókerség semmiképpen sem egyszemélyes feladat, sokkal inkább egy többé-kevésbé intézményesült funkció, egy megközelítésmód. A sokféle különböző szakmai tudást tömörítő egyetemeken az eredmények érthető és könnyen-gyorsan befogadható kommunikációja ráadásul nemcsak kifelé hasznos: a tanszékek és kutatóközpontok is tisztába kerülhetnek egymás munkájával, ami újabb kutatási témákat és együttműködéseket inspirálhat. A maga szerény eszközeivel tudományos hírlevelünk, a Corvinus Kioszk is ezért dolgozik.

Baksa Máté