Hétvégén szivárgott ki egy tavaly év végi NGM-es háttéranyag, mely amellett érvelt, hogy csökkenteni kéne a gimnazisták számát. Hétfőn az mfor.hu szerzett meg egy újabb, idén júniusi háttéranyagot a Nemzetgazdasági Minisztériumból, amiből még több részlet kiderül arról, hogy mit gondolnak a kormány környékén a középiskolákról. 

Az idén júniusi keltezésű háttértanulmány szerint nagyon rossz a helyzet a hazai iskolákban. A tanulmány nem nyilvános besorolást kapott, a fejléc szerint a kormány elé nem is került, de a lap információi szerint a miniszterek is olvasták. 

A lap összegzi a legfontosabb megállapításokat:

• A középfokú oktatásból folyamatosan tűntek el a diákok: az elmúlt 5 év alatt közel 120 ezerrel kevesebben ülnek az iskolapadokban. 
  
• Míg a szakközépiskolák legnagyobb problémája, hogy kevesen jelentkeznek a képzéseikre, addig a szakgimnáziumokban a sikeres vizsgázók számának visszaesése okozott gondot.   
  
• Legutóbb 11 éve volt annyira magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint 2016-ban.  
  
• Félő, hogy nem tudjuk teljesíteni az Európa 2020 stratégiában vállalt célokat, miközben EU-szerte hatalmas lépések történtek ebbe az irányba az elmúlt években. 
  
• Nagyon fogy a 40 évesnél fiatalabb tanárok száma, egyre kevesebben maradnak a pályán. 
  
• Az elmúlt öt évben a 60-64 évesek korcsoportjába tartozó pedagógusok létszáma több, mint a duplájára nőtt.

A legnagyobb problémát a lemorzsolódás jelenti: 11 éve nem volt ennyire magas a korai iskolaelhagyás aránya. Tavaly 12,4 százalékos lemorzsolódást mértek, míg az EU országaiban ennél rendre jobb eredményeket értek el. 

Az is kiderül a jelentésből, hogy a legrosszabb eredmény a szakiskolákból jön, ahol a tanulók 24,9 százaléka hagyja ott idő előtt az iskoláját. A szakgimnáziumokban ez az arány 15,6 százalék, a gimnáziumokban 7,4 százalék. 

A szakközépiskolásoknál a családok hátrányos társadalmi-gazdasági státuszára vezetik vissza a folyamatot a jelentés készítői. 

Az mfor.hu arról is ír, hogy nagyon súlyos állapotokra utal a jelentés készítői szerint, hogy a tanulók jelentős részének alapképességei és tudása nem éri el a szakképzési elvárásokat, ezért hamar kibuknak az intézményből.

Ahogy a jelentés fogalmaz: 

„A teljes 15 éves korosztály mintegy negyede alapvető elszámolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges a megfelelő mértékben.”

Illetve:

„Az alapkészségek szintje a szakközépiskolában tanulók, illetve a már kikerült felnőttek esetében a legkritikusabb, ami már rövidtávon is veszélyezteti az ország munkaerő-állománya meghatározó szegmensének foglalkoztathatóságát.”