Egyoldalú tájékoztatás, tények elhallgatása, fél(re)informálás: ezeket találtuk az állami hírműsorok szeptemberi Szúrópróba vizsgálatában.

„Már megint a kvóták. A kvóták, a kvóták, a kvóták folyamatosan. Nem tudnak szabadulni ettől a gondolattól.” A szöveg a szeptember 27-i esti híradók műsorvezetőjétől származik, aki annyira elképesztőnek találta, hogy az Európai Bizottság egy nappal a 120 ezres kötelező menekültkvóta lejárta után azonnal újabb kvóta javaslattal állt elő a bevándorlók befogadására, hogy mindkét adásban efölött lamentált.

Lejárt az Európai Bizottság által két éve kitűzött határidő a menekültek kötelező kvótás elosztására, a 120 ezer menekültnek csak egy töredékét helyezték át az előírások szerint, de Brüsszel újabb kvótával próbálkozik. A magyar kormány konzultációra hívja az embereket a Soros-terv ellen, az olaszok háborognak, mert a kormányuk 75 ezer menekült számára integrációs programot indított, amelynek az is része, hogy lakáshoz juttatják őket. Egyre több macedón városban tiltakoznak az ellen az elképzelés ellen, hogy a baloldali kormány 150 ezer menekültet telepítsen le az országban. Csehország is leállította a kötelező kvóta végrehajtását. És megkezdődött a bevándorlókat megállító fal próbaépítése USA és Mexikó határán – ezeket a híreket adagolta az állami televízió a hírműsorok első harmadában sugárzott „migránspercekben”.

Az egymást követő műsorelemek mind azt voltak hivatva bizonyítani, hogy az emberek sehol nem fogadják szívesen a bevándorlókat. Hiába próbálkozik az Európai Bizottság különböző módszerekkel a menekült kérdés kezelésére, ha Európa polgárai nem lelkesednek a kötelező kvótákért.  A híradásokban nyújtott tájékoztatás azonban nem volt teljeskörű. Például a valóság bemutatását a kötelező kvóta teljesülése kapcsán annyira leegyszerűsítette, hogy az féloldalas lett, a macedón tiltakozásról szóló anyag kiáltóan egyoldalú volt, a nemzeti konzultációt feldolgozó összeállítás pedig  színtiszta propagandaanyagként funkcionált.

De nézzük sorjában.

Ami a tájékoztatásból kimaradt:

Előző nap járt le a Görögországban és Olaszországban regisztrált menedékkérők uniós tagállamok közötti kötelező elosztására vonatkozó  két éves határidő, az Európai Bizottság értékelte a helyzetet és újabb javaslatot is tett a migráció kezelésére, ezúttal egy 50 ezres önkéntes betelepítési kvótát javasolva olyan afrikai bevándorlók számára, akik saját kontinensükön várnák ki, hogy kérelmüket elbírálják és valamely uniós tagország – önkéntesen, az EU anyagi támogatásával  –  befogadja őket.

A híradóban fő vonalakban beszámoltak erről, a műsorvezető hangsúlyozta, hogy a korábbi, 120 ezer menedékkérő tagállamok közötti kötelező szétosztására vonatkozó kvótaelőírás végrehajtása csak töredékesen valósult meg, mindössze 29 ezer embert helyeztek át, Málta kivételével egyetlen ország sem teljesítette a feladatot. De csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indult kötelezettségszegési eljárás, emelték ki az összeállításban. A brüsszeli tudósító az új 50 ezres befogadási elképzelést részletezte, és elhangzott az is, hogy Brüsszelt a civil szervezetek és a jogvédők tartják nyomás alatt. A római tudósító beszámolt a csaknem félmillió Olaszországban tartózkodó bevándorlóról, a kormányuk már említett integrációs programjáról és annak kedvezőtlen fogadtatásáról. A műsorvezető hírmagyarázatában kísérletet tett arra, hogy összefoglalja a többféle kvótarendszert, hogy mely mechanizmusok mentén kezelik jelenleg az Unióban a menekültkérdést. (Amint mondta, „már annyi kvóta van, hogy az európai tévénézők és újságolvasók sem tudják követni. Megpróbáltam összegyűjteni Önöknek, hogy hányféle rendszer működik, nem vagyok benne biztos, hogy mindegyiket sikerült fölírni a listámra, órákat dolgoztam vele.”)

A sok elemből álló összeállítás ellenére a híradásból egyetlen megközelítés biztosan elmaradt az, hogy maga a Bizottság – szemben a magyar állami híradóval – miért nem minősíti kudarcosnak a kötelező kvóta csupán részleges végrehajtását. Pedig ez a szegmens is megjelent a közmédia egyéb hírei között, és magát a 120 ezres kvóta mibenlétét is árnyalta. Az MTI már két nappal korábban adott hírt arról, hogy az EU-bizottsági szóvívő szerint sikeres volt a menekültek kvóták alapján történő elosztásának mechanizmusa, mert a két évvel ezelőtti 98 ezer menedékre jogosultból „a tagállamok több mint 29 ezer, nemzetközi védelemre jogosult menekültet vettek át Görögországból és Olaszországból az elmúlt két évben … és….további tízezer ember várakozik áthelyezésre.”  Az MTI híradásából az is kiderült, , hogy 2015 ősze óta a török-uniós megállapodásnak köszönhetően a Görögországba érkező menekültek száma 97 százalékkal csökkent, a Földközi-tenger felől Olaszországba érkezett menekültek jelentős része pedig nem jogosult nemzetközi védelemre, így nincs annyi menedékkérő, akikre nézve az áthelyezési mechanizmust létrehozták. Ez az elem azonban a tájékoztatásból elmaradt, pedig így érthető lett volna az is, hogy miért csak a kvóta szerinti szétosztás elől teljesen elzárkózó országokkal szemben indított a Bizottság eljárást, s a végrehajtással késedelemben lévők ellen miért nem. Hiszen a – kellő számú menekült hiányában – a teljes kvótát eleve nem is tudta volna mindenki teljesíteni. Lényeges információt tartott vissza az állami televízió ebben az ügyben, amikor elhallgatta azt a tényt, hogy az Európai Bizottság szerint nem is volt 120 ezer szétosztandó menedékre jogosult, így híradása nem felelt meg a pontos, alapos felelős  tájékoztatás követelményének.

Amikor az a hír, hogy vajon miért nincs hír – a macedón ügy

„Egyre több macedón városban tiltakoznak a migránsok betelepítése ellen” címmel számoltak be arról, hogy egy civil csoport erőteljes tiltakozásba kezdett Macedóniában annak megakadályozására, hogy bevándorlókat telepítsenek le az országban. A felkonferáláskor a műsorvezető elmondta, a kiszivárgott hírek szerint a baloldali kormány 10 év alatt 150 ezer menekültet költöztetne 20 városba, s emiatt a felzúdulás. Az összeállításban megismételték az adatot és azt is elmondták, hogy a kormány akcióterve összeroppantaná az országot. Megszólaltatták az ellenállás szervezőjét, aki úgy nyilatkozott, hogy félnek az emberek a bevándorlóktól, a terrortól. Hangsúlyozták a híradásban, hogy a jobboldali ellenzék vezetője, a volt miniszterelnök Gruevszki népszavazást kezdeményezett az ügyben, de ezt a választási hatóság elutasította. Nem nevesített önkormányzati vezetőkre hivatkozással a tudósításban azt állították, hogy 5000 fős befogadó központ építését tervezik a görög határ közelében, majd szintén név nélküli elemzők álláspontját hangoztatták, amely szerint az Unió hatalmas nyomást gyakorol Macedóniára a határzár feloldása érdekében. Az anyagban azt is megemlítették, hogy bár október közepén önkormányzati választás lesz Macedóniában, és most zajlik a kampány, meglepő, hogy a baloldal egyetlen szót sem ejtett sem a migrációs akciótervről, sem a meghiúsult referendumról.

Az ötperces műsorelem során élőben kapcsolták a Szkopjéba kiküldött a tudósítót, aki megerősítette, hogy nagyon furcsa, hogy a baloldali kampányban nem beszélnek a betelepítésről. Szerinte a jelenlegi miniszterelnök Zaev hallgatása úgy is értelmezhető, „hogy még nem kapott konkrét utasítást az akcióterv végrehajtására”, vagy pedig megkapta a döntést, „de ezt nem meri most meglépni, ill. nem meri magát elszólni róla”.

A tudósító latolgatott, de nem merült fel számára az az eshetőség, hogy talán azért nem beszél a kormányzó baloldal a betelepítésről, mert nincs ilyen elképzelése, nincs ilyen akcióterv. Macedón sajtótermékek szerint (itt és itt) ugyanis ezt az egészet a jobboldal találta ki a kampányában, nem épülnek befogadó táborok, nem költöztetnek bevándorlókat.

Ez a híradós anyag eklatáns példája annak, hogyan lesz a híresztelésből hír, a legalábbis kétséges hitelességű információból, netán álhírből köztelevíziós tudósítás. Ráadásul nem egyedül ezen az egy napon foglalkozott a macedón kormány állítólagos betelepítési tervével a magyar állami híradó. A műsorvezető maga is utalt rá a szkopjei bejelentkezéskor, hogy az elmúlt napokban az M1 nézői már követhették a déli ország választási kampányát, és a hirado.hu oldalról az is kiderült, hogy az állítólagos terv elleni tiltakozásról már napok óta hírt adott adott az M1. És természetesen ilyenkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon miért tartotta olyan fontosnak a magyar állami televízió, hogy mindezzel ilyen részletesen, helyszíni tudósításban, adásonként öt percen keresztül foglalkozzon? A választ másnap megkaphattuk a sajtóból, így a híradóból is: Orbán Viktor miniszterelnök maga is Macedóniába utazott, ahol munkaebéden vett részt Gruevszki volt miniszterelnökkel, akit – erősítendő a jobboldal kampányát – biztosított a támogatásáról.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.