Izgulhattak az amerikai elnök örökösei: jókora tartozássá hízott a könyvtári feledékenység

Nem volt könnyű dolga a New York Society Library vezetőinek néhány éve. Egy olyan könyvet próbáltak visszaszerezni, amelyiket több mint két évszázaddal korábban, 1789. október 5-én kölcsönzött ki George Washington, de azt sem az 1789. november 2-ai határidőig, sem azt követően nem vitte vissza. A késedelem miatt a könyvtár néhány dollárcentes pénzbüntetést rótt ki az Egyesült Államok első elnökére, aki azonban ezt sem fizette be az 1799. december 14-én bekövetkezett haláláig. Ezt követően Washington bírsága a késedelmi kamatokkal együtt tovább ketyegett, és 2010-re már megközelítette a 300 ezer dollárt, miután a néhai elnök adósságát megöröklő utódok sem mozdították a fülük botját.

Nem is a pénz hiányzott a könyvtárnak, hanem a Washingtonnál maradt Emer De Vattel: Law of Nations című könyv. Legalábbis erre utal, hogy végső elkeseredésében a New York Society Library vezetője, Mark Bartlett 2010 áprilisában megígérte, lemondanak a 300 ezer dolláros pénzbüntetés behajtásáról, ha visszakapják az értékes olvasnivalót. Amelyet egyébként Washington előtt más, ugyancsak prominens történelmi személyek (mint például az első amerikai pénzügyminiszter, Alexander Hamilton vagy a Legfelsőbb Bíróság első elnöke, John Jay) rendben visszaszolgáltattak. Csodák csodájára Bartlett felhívása megtette hatását: alig egy hónappal később ugyanis a néhai elnök virginiai házát fenntartó szervezet, ha nem is a szóban forgó könyvet, de ugyanabból a kiadásból egy hasonló példányt adott a könyvtárnak. Arról már, hogy a könyvtár valóban nem tett lépéseket a 300 ezer dolláros kölcsönzési bírság behajtásáért, nem szólt a fáma.

Sokan Magyarországon sem foglalkoznak azzal, ha a hazai viszonylatban kisebbnek számító összeggel – néhány százezer forinttal, esetleg egymillióval – tartoznak nekik. Úgy vélik ugyanis, nem éri meg akár évekig a bíróságra járniuk, mert a procedúra végén egyáltalán nem biztos, hogy bármennyit is viszontlátnak a jogos követelésükből – például a ki nem fizetett bérleti díjból vagy egy vissza nem adott baráti kölcsönből.

Pedig annak, akinek egymillió forinttal vagy annál kevesebbel tartoztak, 2018. január 1-jét megelőzően sem lehetett pert indítania, hanem közjegyzőnél kérelmezhette, hogy bocsásson ki fizetési meghagyást az adósa ellen. Az alábbi adat is jelzi, milyen jól működik az eljárás: 2017-ben a magyarországi fizetési meghagyásos (fmh) eljárások 90 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását vagy nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. A fizetési meghagyások mindössze 6,5 százalékából lett per, miután a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Ettől az évtől növekedhet azok száma, akik bírói határozat nélkül fognak hozzájutni jogos követelésükhöz. Egy törvénymódosítás ugyanis január 1-jétől 1 millióról 3 millió forintra emelte azt az összeghatárt, ameddig perindítás helyett közjegyzőtől lehet kérni fizetési meghagyás kibocsátását. Ezzel még egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a követelések visszaszerzése. Legalábbis a kisebb összegek esetén, mivel egyúttal jelentősen, 400 millióról 30 millió forintra csökkent az az összeghatár, amelynél nagyobb pénzkövetelést csak bírósági úton lehet érvényesíteni. A fizetési meghagyásos eljárás pedig csak abban az esetben indítható el, ha nekünk és az adósunknak is van magyarországi kézbesítési címe, azaz belföldi lakó-, vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személyek esetén székhellyel vagy képviselettel rendelkezünk.

Az évi közel félmillió fizetési meghagyásos eljárás elenyésző százalékát kezdeményezik magánszemélyek, holott a kis összegű – hárommillió forint alatti – tartozások esetén a fizetési meghagyás az egyetlen, a három- és harmincmillió közötti követelések esetében pedig a legegyszerűbb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás.

További változás, hogy 2018-tól bővült az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre, így például már nem csak a cégek és a jogi képviselővel rendelkezők, hanem az egyéni vállalkozók is kizárólag csak elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszerén keresztül kezdeményezhetik és intézhetik a fizetési meghagyásos eljárást. Emellett arra is figyelni kell, hogy szigorodott a törvény abban a tekintetben, hogy e személyi kör kizárólag elektronikus úton mondhat ellent, amennyiben fizetési meghagyást kap. Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania az ellentmondást.