Tavaly a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről - olvasható a G7 cikkében.

A legtöbb szponzori pénz a már Mol-Vidinek nevezett Fehérvárnak jutott: több mint 2 milliárd forinttal gazdagodhatott 2017-ben céges támogatóinak hála.

Hasonló összeget a Mészáros Lőrinchez köthető felcsúti Puskás FC Kft. húzott be. A klub azonban nem részletezte a tavalyi gazdálkodásáról készült beszámolójában, hogy miből volt akkora árbevétele, mint az FTC-nek. Mivel azonban az árbevétel oroszlánrészét a szponzorálás, a közvetítési jogokból befolyó pénz és a jegyértékesítés adja, utóbbi kettőt pedig elég pontosan meg lehet becsülni, nagyjából az is kiszámolható, hogy a szponzoroktól mennyi folyt be a Puskás kasszájába. Az így adódó 1,8 milliárdos tétel - ami papíron duplája a Fradi ilyen jellegű bevételének - elég jól mutatja, hogy ezen a területen sem a hagyományos piaci racionalitás alapján érkezik brutális mennyiségű pénz a magyar futballba - jegyzi meg a cikk írója.

Nagy számban vannak jelen az élvonalbeli szponzorok között például állami megrendelésekben dúskáló építőipari cégek. A Puskás mezszponzora a Mészáros és Mészáros Kft, a Haladásé a Swietelsky, a Fehérvárt pedig a Strabag, a Market, a Magyar Építő, az Épkar és a ZÁÉV is támogatja.

A tisztán állami, illetve önkormányzati támogatók azoknál a kisebb csapatoknál jellemzőek, ahol még félpiaci szponzort is nehéz lenne felhajtani, például a Balmazújvárosnál és a Mezőkövesdnél.

A klubok szponzori bevételeinek nagyságáról a G7 cikkében láthat grafikont.

A magyarországi labdarúgóklubok 2011 óta 163 milliárd forint támogatáshoz jutottak a tao-kedvezmény révén, emellett a szövetség 66 milliárd forintot fordított saját programján keresztül a sportág fejlesztésére. Erről bővebben itt olvashat.