Utoljára frissítve: 2023. 06. 27.
Ebben a cikkben a Web of Science Core Collection-ről adunk némi tájékoztatást. Elsőként a szolgáltatóval kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük, majd megtudhatjuk, hogy mire használhatjuk a kutatási körforgásnál általában az adatbázisokat. Megismerkedhetünk a Web of Science-szel, és a platformon szolgáltatott adatbázisokról a jegyzetekben is részletes ismertetőt kaphatunk. Kitérünk a Web of Science Core Collection esetében a folyóiratok bekerülésének kiválasztási szempontjaira. A cikk elolvasását azoknak a szerzőknek és folyóirat-szerkesztőknek ajánljuk, akik bővebb ismeretet szeretnének kapni arról, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy a Web of Science-ben megjelenhessenek a publikációik.
Clarivate Analytics: az információszolgáltató
Az ISI (Institute for Scientific Information) tudományos információszolgáltató vállalatot Dr. Eugene Garfield alapította 1960-ban. Akkor még csak könyv alakban létezett a Web of Science Core Collection, ami 1992-ben a Thomson Scientific része lett.
Onnantól Thomson ISI néven futott, majd később már Thomson Reuters néven vált ismertté. 2016-ban a Thomson Reuters az ezekkel az adatbázisokkal foglalkozó részeket eladta, így az új cég a Clarivate Analytics nevet kapta.
A Clarivate Analytics bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokat szolgáltat, valamint az adatbázisokhoz szorosan kötődő, különböző elemző eszközöket. Specialitása a citációs index és elemzés. Citációs adatbázisa több ezer tudományos folyóiratot fed le, beleértve a korábban nyomtatott formában megjelenő indexelő szolgáltatást,
- a Science Citation Index (SCI)-et,
- a Social Sciences Citation Index (SSCI)-et,
- valamint az Arts and Humanities Citation Index (AHCI)-et.
A Web of Science (WoS) – az Clarivate Analytics bibliográfiai adatbázis-csomagja és citációs indexszolgáltatása – tartalmazza a fenti adatbázisokat. Az adatbázis segítségével megállapítható, hogy az indexelt folyóiratok közül melyekre történik leggyakrabban hivatkozás, és kik hivatkoznak rá.
A Clarivate Analytics évenkénti összegzése a Journal Citation Reports{1}, amellyel minden egyes általa követett folyóirat impakt faktora kimutatásra kerül. A Clarivate Analytics több mint 14.000 folyóiratot szolgáltat. Ehhez hozzátartozik a több mint 1.100 művészeti és bölcsészettudományi folyóirat is. Szolgáltatja a gyakori hivatkozású kutatásokat is.
Mire használhatjuk
a kutatási körforgásnál általában az adatbázisokat?
Keresés és felfedezés
A Web of Science Core Collection esetében a kutatás körforgásánál minden egyes csomópontnál találhatunk olyan terméket, aminek egy adott ponton vehetjük különösen nagy hasznát. A legismertebb a Web of Science, amely a keresést és a felfedezést egyszerűsíti számunkra. A Web of Science-ben a tudományos irodalmat tudjuk keresni, folyóiratokban, konferenciakiadványokban, könyvekben, és feltérképezhetjük, hogy ezek az egyes témák hogyan fejlődtek az elmúlt időszakban. A szolgáltatáson belül a Kopernio{2} nevű új termék a teljes szövegeknek a feltérképezését és megkeresését segíti nagymértékben.
Írás és publikálás
Ma már különböző bibliográfiai menedzsereket használhatunk arra, hogy megkönnyítsük magunknak a felhasznált irodalom, valamint a bibliográfiai jegyzékek gyors előállítását. Mivel ezek segítségével sok időt spórolhatunk meg, így több időt tölthetünk a konkrét kutatással és magukkal a tartalmakkal. Ehhez nyújt segítséget az EndNote{3} és a ScholarOne{4}.
Értékelés
Különböző termékek segíthetik az értékelést. Ezek közül a legismertebb termék a Journal Citation Reports, ahol a folyóiratokat lehet összehasonlítani, illetve azok hivatkozási adatait. Az Essential Science Indicators a legkiválóbb publikációkkal, szerzőkkel és intézményekkel foglalkozik. Az InCites Benchmarking & Analytics tudománymetriai elemző eszköz segítségével akár intézményi szinten, akár tudományterületi vagy finanszírozási szinten összehasonlíthatjuk a saját intézményünket más intézményekkel.
A tudományos előremenetel elősegítése
A ResearcherID{5} és Publons{6} segíthet abban, hogy saját publikációs listánkat a legegyszerűbben elérhetővé tegyük. Mivel a Web of Science Core áll ezen termékek mögött, ezért segítségükkel idézettségi elemzéseket, jelentéseket és információkat is elérhetünk ezekre a publikációkra.
Mi az a Web of Science?
A Web of Science egy olyan platform, ahol több adatbázis érhető el, és minden intézmény meghatározhatja, hogy milyen termékeket szeretne előfizetni ezen a platformon. Különböző adatbázisokat lehet itt előfizetni, ezért Magyarországon, különböző intézményekbe látogatva, előfordulhat, hogy valahol több találatot látunk, valahol pedig kevesebbet, mert különböznek az előfizetések.
A magyarországi alapelőfizetés a Web of Science Core Collections folyóirat-irodalmára vonatkozik, 1975-től napjainkig. A Core Collectionsban ezen kívül konferenciakiadványokat, könyveket és vegyészeti indexeket is elő lehet fizetni. A Collectionsben regionális adatbázisok, tematikus adatbázisok, kutatási adatok és szabadalmak találhatóak. A teljes platformban hozzáférhető több, mint 110 ország 9.500 intézménye, közel 35.000 folyóirattal, 200 millió feldolgozott cikkel, valamint 1.6 milliárd felhasznált irodalommal.
| Az alapelőfizetés termékei: | |
| Regionális adatbázisok: | |
| Tematikus adatbázisok: | |
| Szabadalmak: |
|
| Kutatási adatok: |
|
A Web of Science Core Collection a Web of Science platform központi citációs adatbázisa, amelynek segítségével nyomon követhetjük az egyes témákat. A gyűjteményben nem az összes publikációt, folyóiratot, konferenciakiadványt és könyvet dolgozzák fel, hanem szigorú kritériumok alapján választják ki a különböző típusú publikációkat. Csak szakmailag lektorált folyóiratokat, konferenciakiadványokat és könyveket vesznek figyelembe.
A gyűjtemény naponta frissülő multidiszciplináris tartalmat szolgáltat, nemzetközileg 1900-tól fedi le a tudományos irodalmat. A magyarországi alapelőfizetés esetén a tartalom azonban csak 1975-ig visszamenőleg érhető el. Intézményi előfizetés esetében jelenleg 21.000 folyóirat, 198.000 konferenciakiadvány és 96.000 könyv érhető el.
Web of Science Core Collection:
a folyóiratok bekerülésének kiválasztási szempontjai
A folyóiratok bekerülésénél négy fő alap-értékelési kritériumot vizsgálnak meg:
- A publikálási elveknél bizonyos formai követelményeknek kell megfelelnie a folyóiratnak.
- A tartalmat megvizsgálják.
- Megnézik, hogy mennyire nemzetközi maga a folyóirat
- Megvizsgálják, hogy mennyire idézett a folyóirat a már lefedett folyóirat-irodalomban, a Web of Science Core Collectionben már szolgáltatott folyóiratokban, konferenciakiadványokban és könyvekben.
A szolgáltató egy külön főállású munkatársi csoportot foglalkoztat a folyóiratok komplex vizsgálatánál. Ez a szakértői csoport minden folyóirat esetében objektíven – elfogultság nélkül –, a négy, fenti fő értékelési tényezőt együttesen vizsgálja. A folyóiratok újraértékelése két évente történik. Külön csoport vizsgálja a konferenciakiadványokat és könyveket. A szolgáltató nemzetközi munkatársai 12 nyelvterületet fednek le anyanyelvi szinten.
A folyóiratok „első körös” bekerülésénél az értékelés három fő szempontra osztható szét: A 2015-től kereshető Emerging Sources Citation Index, amely a feltörekvő folyóiratok irodalmát fedi le. Az itt szereplő folyóiratok aránylag új indexelésűek, ezért még nem tudták elérni az idézettségi követelményeket, amelyeket a szolgáltató támaszt a folyóiratokkal szemben, illetve olyan újszerű témákat fednek le, amelyek a tudományos közösség számára fontosak ugyan, de az újszerűségük miatt, még szintén nem érték el az idézettségi követelményeket. Ez esetben a szolgáltató egyszerűsítette az elvárásait a folyóiratokkal szemben.
- szempont: a kiadással kapcsolatos követelmények — Szükséges, hogy szakmailag lektoráltak legyenek, etikus kiadói gyakorlattal rendelkezzenek, megfeleljenek a műszaki követelményeknek, tehát online formában képesek legyenek biztosítani az alapadatokat az egyes cikkekkel kapcsolatban, rendelkezzenek angol nyelvű metaadatokkal. A szolgáltatónak nem elvárása az angol nyelvű, teljes szövegű elérés, de elvárása, hogy a cikkek címei, a szerzői kulcsszavak és az absztrakt angol nyelvű, vagy angol nyelven is elérhető legyen a folyóiratban.
- szempont: a tartalommal kapcsolatos követelmények — A szolgáltató azt vizsgálja, hogy a folyóiratban mennyire érdekes, fontos témák jelennek meg, illetve mennyire kéri a tudományos közösség a folyóirat tartalmát a szolgáltatótól.
- szempont: a változatosság — A szolgáltató jellemzően olyan folyóiratokat keres, amelyek nem kimondottan csak egyetemi folyóiratok, hanem a szerzői/szerkesztői gárda szakmaiságában nagy nevű, sokrétű szakértelemmel bír, és jellemzően a régió szerzőit próbálják megszólítani a folyóiratban, és azok publikálnak is a folyóirat számaiban, illetve a szerkesztői gárda is változatos.
Amennyiben egy adott folyóirat teljesíti a fenti alapkövetelményeket, akkor bekerül az Emerging Sources Citation Index-be, ahonnan – amennyiben teljesíti a további mélyrehatóbb követelményeket –, később majd átkerülhet a Web of Science Core Collection három alapindexébe:
- Science Citation Index,
- Social Sciences Citation Index,
- Arts & Humanities Citation Index.
A Web of Science Core Collection három alapindexébe való bekerülés szempontjai:
- szempont: kiadással kapcsolatos követelmények — Pontos megjelenés, azaz egy előre meghatározott, megfelelő időközönként a folyóirat legyen képes biztosítani a kellő mennyiségű, jó minőségű publikációk megjelentetését a nemzetközi szerkesztési szokások betartásával.
- szempont: a tartalommal kapcsolatos követelmények — A tartalom tekintetében fontos, hogy olyan témákat fedjen le a folyóirat, amelyek kevésbé vannak lefedve mások által és a Web of Science Core Collection-ben már szolgáltatott folyóiratokban, vagy nagyon újszerű témákkal foglalkozzon.
- szempont: a nemzetköziség — A nemzetköziség tekintetében a szolgáltató főleg a nemzetközileg érdeklődésre számot tartó folyóiratokat keresi, előny, ha a szerzői és szerkesztői gárda is nemzetközi, valamint idegen nyelvűek a cikkek, tanulmányok.
- szempont: az idézettség — Az idézettségi követelmények tekintetében is meg kell felelnie az adott folyóiratnak. Ebben megvizsgálják a teljes idézettségét, azaz mennyire idézték az utóbbi időben, mennyire idézik a szerzőket, szerkesztőket és hogyan épül be a folyóirat a saját szakirodalmába.
Ha bekerült egy adott folyóirat a három alapindex egyikébe, akkor a színvonalat továbbra is hoznia kell, ugyanis a folyóirat minőségének követése, minőségellenőrzése két évente megismétlődik, azaz a szolgáltató ciklikusan újra ellenőrzi a folyóiratot, hogy a követelményrendszernek továbbra is megfelel-e, vagy sem.
Amennyiben az újravizsgálás során kiderül, hogy egy adott folyóirat már nem teljesíti a Web of Science három alapindexében meghatározott követelményeket, de még teljesíti az alapkövetelményeket, akkor visszakerül az Emerging Sources Citation Index-be. Amennyiben az alapkövetelményeknek sem felel már meg, akkor a folyóirat a Web of Science Core Collection teljes szolgáltatásából kizárásra kerül.
Átlagosan a megvizsgált folyóiratok 60%-a jut be az Emerging Sources Citation Index-be. A megvizsgált folyóiratok 10-12%-a kerül évente jóváhagyásra a Web of Science Core Collection három alapindexébe.
2017-ben 211 folyóirat kerülhetett át az Emerging Sources Citation Index-ből a Web of Science Core Collection három alapindex-ébe, míg 21 folyóirat „visszaesett” a Web of Science Core Collection három alapindex-éből az Emerging Sources Citation Index-be és 203 folyóirat került kizárásra 2014-2018 között.
A szolgáltatónak az adatok minősége az elsődleges szempontja, ezért nem csak gépi indexelést végeznek, hanem különböző humán adminisztrációs csoportok felügyelik, hogy a folyóiratokból az összes cikket, az összes szerzőt, az összes intézménynevet, amelyek megtalálhatóak magában a publikációkban, valamint a teljes felhasznált és idézett irodalmat feltérképezzék és indexeljék.
Úgynevezett cover-to-cover indexelés folyik mindegyik folyóirat esetében, azaz az első oldaltól az utolsó oldalig az összes cikket és azok szerzőit, intézményeit, felhasznált irodalmait feltérképezik. A bekerülő folyóiratokat már az elfogadáskor besorolják valamilyen tudományterületre (minimum 1, maximum 5 tudományterületre).
A finanszírozási adatokat is indexelik. Így az összes leíró bibliográfiai adathalmaz elérhetővé válik a felhasználók számára, ezért a felhasznált irodalomnak köszönhetően teljes összefüggésében lehet vizsgálni a tudományos irodalmat a Web of Science Core Collection-ben.
- Egy folyóirat bekerüléséről a részletes kiválasztási kritérium az alábbi linken olvasható el: https://clarivate.com/essays/journal-selection-process/
- A tudományos közösség az alábbi linken javasolhat folyóiratot a Web of Science-be: http://mjl.clarivate.com/journal-submission/
- Az aktuálisan szolgáltatott folyóiratok listája a Web of Science-ben: http://mjl.clarivate.com/
- Rendszerezett, objektív segítséget nyújt ahhoz, hogy kritikai értékelést kapjunk a világ vezető folyóiratairól kvantitatív, statisztikai információk alapján, amelyek a hivatkozási adatokból származnak. A JCR a cikkre utaló hivatkozásokat gyűjti, s ezzel segít kimutatni a kutatás hatását, befolyását a folyóirat és a tudományág szintjén, valamint a kapcsolatot az idéző és az idézett folyóiratok között. {↑}
- Ez a kiegészítő a weben fellelhető, további forrásokban is végez felderítést Segítségével az open access publikációkon kívül a felhasználók a könyvtárukban használt proxy szerverek segítségével az intézetükben elérhető előfizetéses cikkeket – a sikeres azonosítás után – az otthonukból, intézményen kívülről is elérhetik. {↑}
- Az EndNote egy webes hivatkozáskezelő alkalmazás. Célja, hogy megkönnyítse egy tudományos munka irodalomjegyzékének vagy szakirodalmi hivatkozásainak kezelését. Használható a szakirodalom összegyűjtésére, rendszerezésére is. Regisztráció után a felhasználók akár 50.000 hivatkozást tárolhatnak, alkalmazhatják a 20 legnépszerűbb bibliográfiai formátum bármelyikét, és mindehhez 2 GigaBite-os online tárhely is jár. {↑}
- Ez utóbbival a magánfelhasználók kevesebbet találkozhatnak, mivel a ScolarOne inkább a kiadók számára nyújt segítséget abban, hogy a kézirat fogadását és a jóváhagyási rendszert beállíthassák, és segítségével lebonyolítsák a menedzselési folyamatot. {↑}
- A ResearcherID megoldást kínál a kutatóknak, hallgatóknak, könyvtárosoknak és adminisztrátoroknak arra, hogy egyedi azonosítás alapján a tudományos kutatóközösségnek a szerzői névazonosság esetén felmerülő kétértelműséget kiküszöböljék. Minden regisztrált szerzőhöz egyedi azonosító generálódik, amely lehetővé teszi a kutatók számára a közzétételi listák kezelését, az idézettségek számának és a h-index nyomon követését, a potenciális együttműködők azonosítását és a szerzők hibás azonosításának elkerülését. A ResearcherID-információk integrálódnak a Web of Science-hez, és megfelelnek az ORCID-nek. {↑}
- Segítségével létrehozhatók olyan ingyenes kutatói profilok, amelyekben nyomon követhetők a publikációk, idézési mutatók, szakértői értékelések és naplószerkesztési munkák egyetlen, könnyen karbantartható profilban. {↑}
- Természet- és műszaki tudományos adatbázis, amely több mint 150 tudományterületet ölel fel, és közel 8.300 fontos, akadémiai és alkalmazott műszaki tudományos dokumentumot (folyóiratot) tartalmaz, 1900-tól. 2.300 művészeti és humán folyóiratot, valamint több mint 6.000 természet- és társadalomtudományi folyóiratot indexel. {↑}
- Társadalomtudományi adatbázis, mely több mint 50 kategóriában tartalmazza több mint 4.500 folyóirat teljes anyagát, valamint több ezer vonatkozó cikket a vezető tudományos és műszaki folyóiratokból, 1900-tól. {↑}
- Bölcsészettudományi és művészeti adatbázis, mely több mint 1.100 teljes folyóirat anyagát tartalmazza, valamint a vonatkozó cikkeket kb. 7.000 társadalomtudományi és tudományos folyóiratból. {↑}
- Konferenciakiadványok adatbázisa, melyben jelenleg 150.000 kiadvány található meg. {↑}
- Az adatbázis jelenleg 30.000 könyv és könyvfejezet citációit, bibliográfiáját tartalmazza 2005-től, évente újabb 10.000-rel bővül. {↑}
- Az adatbázisában az újonnan kialakuló, feltörekvő tudományágak és a legfrissebb tudományos publikációk kapnak helyet. A tudományos irodalmat 2015-től kezdve fedi le. {↑}
- Az 1840-ig visszamenőleg feldolgozott szakirodalom több mint 100 vezető szerves kémiai folyóirat anyagát szolgáltatja. A legújabb szintetikus eljárások is kereshetők és több mint egymillió indexelt reakció esetén a teljes reakció ábráit is rendelkezésre bocsátja. {↑}
- Az adatbázis száznál is több vezető szerves kémiai folyóiratot dolgoz fel jelenleg 2,6 millió tétellel. Évente közel 200.000 vegyületet ír le. Gyors és hatékony hozzáférést nyújt a fontos kémiai vegyületekre vonatkozó információkhoz (kutatási eredmények, trendek, folyóiratok). Nem csak szövegesen, de kémiai faszerkezetek szerint is kereshető az adatbázis. Grafikus összefoglalókat, reakció-diagrammokat, teljes értékű, bibliográfiai információkat szolgáltat. Lehetővé teszi a felhasználói tapasztalatok megosztását is. {↑}
- A Chinese Academy által létrehozott, kínai, tudományos, bibliográfiai és citációs adatbázis, amely 1989-től napjainkig szolgáltatja az idézettségi adatokat a teljes tartalomra feldolgozva. A tartalom a kínai nyelven publikált cikkeket foglalja magába. Az általános és a hivatkozási keresés is elérhető, kínaiul és angolul is. {↑}
- A koreai tudományos irodalmat feldolgozó adatbázis. {↑}
- Az orosz tudományos irodalmat feldolgozó adatbázis. {↑}
- A dél-amerikai spanyol és portugál nyelvű, open access folyóiratokban publikált, teljesszövegű tudományos irodalmat dolgozza fel. {↑}
- Magába foglalja a BIOSIS Previews teljes tartalmát, amely az élettudományi irodalom legfontosabb feldolgozása. Az adatokat 1926-tól dolgozták fel, az idézettségi információkat 2006-tól indexelik. Az általános és a hivatkozási keresés is elérhető az adatbázisban. {↑}
- Az élettudományi irodalom legfontosabb feldolgozása. {↑}
- A havonta kétszer frissülő adatbázis a biológiai absztraktok az élettudományi és az orvosbiológiai kutatási irodalomra vonatkozó bibliográfiai referenciák gyűjteménye, amely az amerikai és nemzetközi folyóiratokból származó, a szakirodalomban szereplő cikkeket összefoglaló kivonatokat tartalmazza. Segítségével a felhasználók könnyen hozzáférhetnek a legfrissebb információkhoz, évente több mint 370.000 tétellel bővül. {↑}
- A Centre for Agriculture and Bioscences International (CABI) adatbázisa, ami több mint 9 millió bibliográfiai rekordot tartalmaz egészen 1973-ig visszamenőleg. A bibliográfiai rekordok mellett a gyűjtemény közel 230.000 cikk teljes szövegéhez biztosít hozzáférést. A gyűjteményben a legalapvetőbb élelmiszertudományi, mezőgazdasági, környezettudományi, parazitológiai, állatorvosi és táplálkozástudományi szakirodalmak találhatóak. {↑}
- 40 nyelven körülbelül 4600 sorozat jellegű kiadványból, folyóiratokból, szabványokból, jogszabályokból, szabadalmakból, könyvekből, tudományos dolgozatokból és konferenciakiadványokból gyűjti az anyagát. A mezőgazdasági, állattenyésztési, és állatorvosi témákat csak akkor veszi figyelembe, ha összefüggenek az élelmiszerek minőségével. Rekordjainak száma több mint 970 ezer, amely évente több mint 40 ezerrel növekszik. {↑}
- A fizika, az elektromos/elektronikus technológia, a számítástechnika, az irányítástechnika, az informatika, a gyártás és a gépipar szakirodalmának teljes körű indexe. Hetente frissíti a folyóiratokból, konferenciákból és egyéb forrásokból származó adatokat, köztük könyveket, jelentéseket, értekezéseket és videókat. {↑}
- Az orvostudomány területén a legátfogóbb bibliográfiai adatbázis. Közel 6.000 folyóirat cikkeit indexeli világszerte, lefedi az orvosbiológiai kutatások és a klinikai tudományok területét, beleértve a klinikai orvoslást, a közegészségügyet, az ápolást, a fogászatot, az állatorvoslást és a gyógyszerészetet ugyanúgy, mint a gyakorló orvosok és a kutatók számára fontos élettudományokat: a biológiát, a környezettudományt, a biofizikát, a kémiát és a növényekkel/állatokkal foglalkozó tudományágakat. 1949-től napjainkig tartalmazza a közlemények adatait. {↑}
- A világ legrégebben folyamatosan működő zoológiával foglalkozó adatbázisa. A világ vezető rendszertani referencia helyének számít, 1864 óta az állatnevek nem hivatalos nyilvántartása. Témakörei felölelik az állati biológia minden területét a környezeti leírástól a rendszertanig és az állatorvosi tudományokig annak minden határtudományával egyetemben (magatartás, ökológia, evolúció, élőhelyek, táplálkozás, parazitológia, szaporodás, taxonómia, állatföldrajz). Közel 2 millió tétel található az adatbázisban. {↑}
- Az adatbázis 1963-tól napjainkig biztosít keresési lehetőséget a szabadalmakban és a szabadalmi hivatkozási mutatókon keresztül elért szabadalmi publikációk adataihoz és kivonataihoz. Egyesíti magában a szabadalmi információkat tartalmazó Derwent World Patents Indexet és a szabadalmi idézettséget tartalmazó Derwent Patent Citation Indexet. {↑}
- Átlátható felületet biztosít a különböző tudományterületek és a világ minden tájáról származó tárolók, repozitóriumok tartalmainak minőségi, kutatási adataihoz. Ebben az indexben az objektumokat leíró nyilvántartásokat hoznak létre, amelyek kapcsolódnak a Web of Science cikkeihez. Ahogy az adatok idézési gyakorlata növekszik, az erőforrás célja, hogy világosabb képet nyújtson a kutatási eredmények teljes hatásáról, és jelentős eszközként szolgáljon az adatok hozzárendeléséhez és kutatásához. A kutató nyomon követheti az összegyűjtött adatoknak az új kutatásokra gyakorolt hatását. {↑}