A Candide bemutatja, hogyan működik ma Magyarországon a cenzúra: intuícióval
Az öncenzúrára kényszerítés szemléletes példáját mutatta be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az MTVA a Candide című animációs sorozaton keresztül. Az alkotóknak ugyanis ki kellett vágniuk, illetve át kellett írniuk azokat a részeket, amelyek a napi magyar politikai témákat érintették. Megkerestük a rendezőket, hogy beszéljenek minderről, és beszámolunk a producerek álláspontjáról is. A két fél között ugyanis szakadás támadt.
Amikor Voltaire Candide-ja 1759-ben megjelent, hatalmas botrányt kavart. A szatirikus hangvételű gúnyirat magát utazós kalandregénynek álcázva a kortárs társadalmat is kritizálta, és kíméletlenül reflektált a kora aktuális eseményeire. A művet rendszerellenességgel és istenkáromlással vádolták, és több helyen betiltották. Ma viszont iskolai tananyag Magyarországon is.
A 21. századba átültetett feldolgozása viszont nem úszhatta meg a (ön)cenzúrát. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, az alkotóknak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyomására több, a mai magyar politikára utaló elemet is ki kellett vágniuk vagy át kellett írniuk a 13 részes sorozatból. Ha nem így tesznek, vissza kellett volna fizetniük az elnyert támogatást.
A történtek miatt megkerestük a három társalkotó rendezőt, Kreif Zsuzsannát, Turai Balázst és Bera Nándort, hogy megtudjuk, hogyan működött a folyamat, és mi lesz most a sorozat sorsa.
Vigyáztak, hogy minden csak szóban hangozzon el
A Candide kalandjai című sorozat Kovásznai György terveiből kiindulva fiatal felnőttek számára készült. A cél az volt, hogy Voltaire művének társadalomkritikus jellegét megőrizve a mai korba átemelve mondja el Candide utazásának történetét. A sorozat 2018 januárjában lett kész a Médiatanács támogatásával, és a pályázati szerződésnek megfelelően leadták volna egy országos televízióban: a Duna Tv-ben.
Ekkor indult a Candide kálváriája, a kész sorozatot ugyanis az akkori formájában az NMHH nem fogadta el.
Kérdésünkre, hogy pontosan milyen indokkal utasították el a munkájukat, Kreif Zsuzsanna elmondta, hogy nem volt semmilyen írásbeli indoklás, nem kaptak listát.
Vigyáztak, hogy minden csak szóban hangozzon el.
A rendezők nem is voltak jelen, az NMHH-hoz Fehér Károly és Iványi-Bitter Brigitta producereket idézték be. A találkozón ott voltak a Médiatanács, a Duna Tv és a Dargay Attila-pályázat bizottságának képviselői, ahol Bera Nándor információi szerint az üvöltözésig fajult a hatóság és a producerek vitája.
Kreif elmesélte, hogy korábban, a sorozat készítése során az NMHH nem ellenőrizte, hogy mit csinálnak. A pályázat elbírálásakor elolvasták az epizódok terveit, ismerték a pilot epizódot és az első részt, mert ezek külön pályázati úton már korábban elkészültek. Így az alkotócsapat megkapta a pályázati támogatást.
Az utólag kivágott ötletek egy része az alkotófolyamat közben támadt. Az érintett témákkal és a cselekménnyel az NMHH viszont tisztában volt, mivel azokat az alkotócsapat részletezte a pályázathoz mellékelt tervekben. Kreif kiemelte, hogy nem volt semmilyen előzetes szempontrendszer vagy elvárások, amelyeknek ők nem feleltek volna meg vagy áthágtak.
Ezen a bizonyos találkozón aztán szóban hangzott el, hogy például nem lehet ennyire konkrétan stadiont és kisvasutat ábrázolni, illetve az olyan vallási szimbólumok bemutatásával is probléma volt, mint a Szűz Mária-tetoválás és a kereszt.
Ezután az alkotóknak maguknak kellett összeírni egy listát, amivel a producerek visszamentek a NMHH-hoz. Többkörös menet volt, mire az alkotók kitalálták, hogy mi az, ami az NMHH-nak nem tetszik – tehát gyakorlatilag intuitív megérzések alapján kellett rájönniük, mit húzzanak ki. „Vakon tapogatóztunk, és végig ott volt az a fenyegetés, hogy ha nem találjuk el, miket változtatunk, akkor vissza kell fizetni az egész támogatást. Ez egy ránk erőltetett öncenzúra volt” – mondta Kreif.
Választás előtt nem lehet kisvasutazni
Utólag a legproblémásabbnak az európai migrációs téma, illetve a futballjelenség bizonyult, bár ezek a témák is benne voltak a korábban elfogadott pályázatban. Turai Balázs felidézte, hogy a producereken keresztül eljutott hozzájuk pár megjegyzés, például hogy kisvasutat választás előtti időszakban nem lehet a sorozatba tenni.
Mikor aztán átadták a listájukat, az NMHH-nál azt mondták, hogy a magyar kis faluban játszódó stadionos rész sem mehet bele. Ezt a több mint egy percet a második körben egyszerűen ki kellett vágni. Turai szerint összesen körülbelül három és fél percet kellett kivágniuk, illetve több helyen átfogalmazni a szöveget. Például azt a mondatot, hogy „A tábornok kisvasutat épít az éhezőknek” kicserélték arra, hogy „A tábornok meglátogatja a fejlődő vidéket.”
„Az a vicc az egészben, hogy a Candide egy világ körüli utazás története, és mindenhol felsoroltuk a helyi problémákat, de azzal az epizóddal volt a legtöbb bajuk, ami a mi térségünkről szólt – meséli Turai Balázs. – A migráns szót például ki kellett venni.
Ebben is az a vicces, hogy gyakorlatilag olyan, mintha az ő tulajdonuk lenne ez a szókincs. Ők használhatják, mi nem. Még szatíraként sem.
Nekem ebben őszintén meglepő, hogy ha ők biztosak ebben az üzenetben, és ezt jónak tartják, akkor azt képzelném, a szatíra belefér. Mert ha nem fér bele, akkor az azt jelenti, hogy nagyon rezeg az egész kommunikáció. Mert miért kell ennyire óvni a kritikától ezt az üzenetet, ha annyira király? Így a migránst kicseréltük mutánsra.”
Ami végül kikerült a sorozatból Az alkotók elküldték ugyan nekünk a kivágott jeleneteket tartalmazó videót, de ennek közléséhez a producerek nem járultak hozzá, így itt tudjuk felsorolni, hogy miket tartalmaz:
A kivágott részek videója helyett megkaptuk viszont a producerektől az alábbi kis részletet, hogy megnézhesse, mire számíthat a Candide-sorozatban: |
Voltaire nagyon röhögne
„Nem terveztünk ilyenfajta marketinget a filmnek, de örülök neki, mert vicces, hogy alkalmaztuk Voltaire módszerét a mostani helyzetre, és ez jött ki belőle. Szerintem ez neki tetszene a legjobban, hogy még mindig működik: ha egyszerűen körülnézünk és leírjuk, mi van, akkor letámadnak felülről” – mondja Turai.
Az átalakító munka hosszú folyamat volt: januárban kezdődött a huzavona, és ősszel fogadták el a végleges verziót. Kreif szerint eredetileg a közszolgálatiságra hivatkoztak, de aztán a közmédiánál – ami eredetileg a Duna Tv-t jelentette volna – nem voltak hajlandóak lejátszani a sorozatot. Azután sem, hogy az alkotók megvágták.
Csakhogy a pályázati szerződési feltételeknek megfelelően találniuk kellett egy országos csatornát, ami lejátssza a sorozatot, különben megbüntették volna őket. Végül gyakorlatilag szívességből az RTL Klub vállalta, hogy december 28-án, hajnali 3-kor leadja a sorozatot. „Ezzel megmentettek minket” – mondta Kreif.
A sorozatot azóta több helyen bemutatták. Csak a vágott verziót vetíthetik, és külön mutathatják be a kivágott részeket. Jelenleg kilátásban van egy angol nyelvű szinkron, és a sorozat iránt érdeklődik egy észak-amerikai forgalmazó. Egy francia forgalmazó pedig éppen próbál helyet találni neki különböző fesztiválokra. Ezek mozis, tévés, netes felületet is jelentenek. Magyarországon a filmhu-s cikk hatására kezdtek el mozik érdeklődni. Az alkotók pedig szeretnének további közönségtalálkozókat és vetítéseket szervezni. Az Urániában már volt két telt házas vetítés, és az Aurórában is nagy volt az érdeklődés – Kreif szerint ez azt jelenti, hogy az emberek szeretnék látni a Candide-ot.
Szakadás a rendezők és a producerek között
Iványi-Bitter Brigitta kreatív producer a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a sorozat az epizódok szinopszisa alapján kapott támogatást, majd utána a kész filmet mutatták be a beszámolóban. Ez egy bővebb anyag volt, mint amit a szinopszis tartalmazott. Az NMHH a Közszolgálati Kódex szabályait betartatva bizonyos tartalmakat potenciálisan sértőnek ítélt meg egyes társadalmi csoportokra nézve, ami értelmezésük szerint egy köztelevízió által támogatott filmben nem megengedhető.
Kérdésünkre, hogy miben sértette a közszolgálatiságot a sorozat eredeti formájában, Iványi-Bitter azt mondta, hogy köztelevízióban vallási szimbólumokat kétélű kontextusban nem lehet használni, ilyen részletek a köztévé által támogatott gyártásban nem szerepelhetnek. Ezen a ponton rákérdeztünk, hogy miben sértik a közszolgálatiságot a stadionok és a kisvasutak, amiket szintén kivágtak, de erre a producer azt a választ adta, hogy "az indoklás összességében a Közszolgálati Kódex betartatása volt, ahogy azt az NMHH értelmezi". Amikor arról kérdeztük a producert, hogy a hatóság emberei üvöltöztek-e velük, azt válaszolta, "nem, mindig messzemenőkig udvariasak és tisztelettudóak voltak".
Hogy miért nem sugározták végül a megvágott változatot sem a közmédiában, a producer azt mondta, hogy a Duna Tv közölte a produkcióval, hogy nem tudja a műsorrendjébe beilleszteni a Candide-ot, és erre további indoklást nem kaptak.
Kiemelte, hogy a Candide produkció az NMHH szabályai szerint pályázott, szerinte az NMHH eljárása a jogszabályoknak megfelelő volt, és mindkét fél a vonatkozó jogszabályok szerint járt el.
A producer hangsúlyozta, hogy a Candide az észak-amerikai, felnőtteknek szóló animációk trendjébe tartozik (mint például a Netflixen látható BoJack Horseman sorozat), ami Magyarországon még újdonságnak számít, és mint minden újdonságot, ezt is nehéz bevezetni. Része a problémának az is, hogy egy a kortárs társadalom problémáival foglalkozó, szatirikus élű sorozat nem tipikus műfaj Magyarországon, ez pedig kihat az elbírálásra is. Szerintük a jelenlegi, sugárzásra jóváhagyott formájában a sorozat szórakoztató és szellemes maradt, az alapvető voltaire-i üzenet átjön belőle.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az NMHH-t és a MTVA-t is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
