Aszályjelző térkép - naponta frissül

Az egyre gyakoribb száraz időszakokra tekintettel naponta frissülő aszálymutatót dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét. Élelmünk függ tőle.

A napi léptékű aszályindexet (NLA) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki - élelmünk függ tőle. A térképre kattintva már 2017. június 23-tól nyomon követhető az alsó kék csíkot visszahúzva a naponta frissülő havi aszályindex-térkép. Frissítés: Az így nyomon követett 2018. évi súlyos aszály is már jelentősen emelte az élelemárakat, és bár 2019 csapadékosabb és szeszélyesebb időjárású volt eddig, a termés nem lett jobb és tovább drágult az élelem. Melegszünk.

A növekvő aszályveszély több öntözést kívánna. Hazánk öntözési szintje jelenleg az 1970-es évek „öntözési csúcsának" harmada. Az elmúlt húsz évben mezőgazdasági területünknek még a legaszályosabb években is csak 2%-át öntöztük, ami jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szint az agrártárca szerint. Ráadásul az öntözés döntően szántóterületen folyik, az öntözött gyümölcs-, szőlő- és gyepterületek aránya alacsony.

Az aszálykövető térképhez az ország területét egy 2 × 2 kilométeres rácshálózattal fedték le, majd annak minden pontjára kiszámítják az NLA-t. Ehhez a meteorológiai információk mellett a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait is felhasználják. A számítás figyelembe veszi, hogy az alkalmazott rács adott rácspontján milyen talajtípusról van szó, mennyi a talajból felvehető víz mennyisége. A számításhoz a kutatók és a meteorológusok felhasználják Magyarország talajtípus-eloszlását is.

Fontos az is, hogy az adott területen milyen növény él. Az eljárásban az őszi és a tavaszi vetésű növények, illetve a gyep közül lehet választani. (A térkép adatai a gyepre vannak kiszámítva.) A növény gyökérzónája négy különböző mélységű talajrétegben lehet a növény fejlettségétől függően. A fejlettségtől függ a számításokban figyelembe vett levélfelület is. Mindkét információ az év napjaira megadott táblázati értékekből áll rendelkezésre.

Az időjárás, a csapadék, a szél, a hőmérséklet és a napsugárzás együttes hatásának figyelembevételével egy egész évben számított talajmodell segítségével folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket a négy különböző talajszint mélységében, illetve kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékösszeget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi.

Hogyan készül

A napi léptékű aszályindex (NLA) meghatározása az alábbi lépésekben történik:

1. Potenciális növényi párologtatás számítása a párolgás és az aktuális levélfelület-index függvényében.
2. Gyökéreloszlás kiszámítása a gyökerezési mélység és a növény gyökéreloszlási jellemzői alapján.
3. A talajból felvehető víz mennyisége az aktuális rétegenkénti talajnedvesség-értékelés és a gyökéreloszlás ismeretében.
4. Aszályindex-számítás a növényi párologtatás és a talajból felvehető víz mennyisége alapján.
5. Az aszályindex értékének módosítása a napi maximális hőmérséklet értéke alapján.
6. Az aszályindex értékének módosítása a napi csapadékmennyiség ismeretében.

A térképen hosszú távon nyomon követhető lesz, hogy hol érdemes majd kevésbé vízigényes élelemnövényeket, például az új húsnak is nevezett, fehérjében gazdag hüvelyeseket termeszteni.

Forrás: MTA/MET

Kapcsolódó cikkek

13 + 1 tény a világ élelmezéséről

2018 melege emelte az élelemárakat

Poszthumusz

Menekülés az elsivatagosodás elől

Érdemeikért közdenek a hüvelyesek

Miért legyen húsmentes a hétfő?

Mi legyen a tányérunkon?

Mit tehetsz Te - heti kihívások