Ha ma azt kérdezné egy közvélemény-kutató, mit tartanak a nők a 21. század egyik legnagyobb higiéniai vívmányának, az intimbetét és a tampon gyártása valószínűleg az elsők között szerepelne. Magyarázatra nincs is szükség: a ma élő nők közül is sokan emlékeznek még arra, milyen volt vattákat és rongyokat használni, folyamatosan a szivárgástól tartani, és akár a munkahelyről vagy az iskolából is hiányozni egy-egy napon.

Azt viszont már kevesebben gondolnák, hogy sokak számára ez egyáltalán nem a múlt, hanem a jelen:

Magyarországon 2019-ben is sok olyan fiatal lány van, aki havonta kimarad az iskolából, mert se betéthez, se tamponhoz nem jut hozzá.

A jelenség olyannyira nem egyedi, hogy a Magyar Vöröskereszt is felfigyelt rá: tavalyi sikeres pilot projektjük után idén ősszel országszerte 4350 általános iskolás lánynak juttatnak el ingyen higiéniai termékeket – tudta meg a hvg.hu.

A menstruációs szegénység – vagy az angol elnevezése alapján period poverty – az elmúlt években a világ számos országban lett a politikai közbeszéd tárgya. Idén februárban egy újabb fal dőlt le, amikor az Oscar-gálán a jelenséggel foglalkozó "Period. End of Sentence" című indiai film nyerte el a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat. Ha azonban valaki azt hiszi, hogy ez csak a harmadik országbeli országokban fordulhat elő, téved: hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban minden tizedik lány érintett, és 137 700 kamaszlány hiányzott már iskolából, mert nem volt pénze betétre. Arról pedig 68 százalék beszélt, hogy a menstruációja miatt nem tudott rendesen figyelni az órákon.

Indiai nők betéteket készítenek a Myna Mahila Alapítvány számára, melyeket Mumbai szegénynegyedében osztanak szét.

AFP / INDRANIL MUKHERJEE

Bár a betétek és tamponok ára nagyon különböző, brit felmérések szerint egy nő élete során körülbelül 18 ezer fontot, azaz 6 millió 700 ezer forintot költ női higiéniás termékekre.

Magyarországon még nem készült hivatalos kutatás arról, hogy pontosan hány nőt érinthet a menstruációs szegénység, de a megkérdezett szakemberek szerint egyáltalán nem olyan ritka, mint ahogy azt sokan gondolnák.

„Erről a témáról nehéz felméréseket készíteni, jelenleg legfeljebb csak a lányok körében előforduló gyakoribb iskolai hiányzásokból tudunk rá következtetni” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

Azt ugyanakkor a szakember is elismerte, hogy több helyről, köztük Budapestről is kaptak már jelzést kollégáiktól. Reményeik szerint hamarosan anonim kérdőívek segítségével már pontosabb számaik lesznek arról, hányan lehetnek érintettek az országban.

Egy tavaly megjelent cikkben hasonlóról beszélt L. Ritók Nóra is. Az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója akkor úgy fogalmazott: a probléma az esetek többségében rejtve marad, a pedagógusok csak azt érzékelik, hogy a lányok hiányoznak. Igazolást többnyire a háziorvostól kapnak, akinek azt mondják, hogy nagyon görcsöltek, ezért nem tudtak menni.

Mivel a jelenség a szegényebb rétegek mellett a hajléktalan nőket is érinti, akiknek a jelenlegi számát 4870-re teszik, mindenképpen több ezer nőnek lenne szüksége segítségre. Időről időre akad néhány magánszemély vagy civil szervezet, akik gyűjtést szerveznek, de a menstruáció még hazánkban is olyannyira tabu, hogy hasonló akciókat ritkán szerveznek. (A „RÉS” Alapítvány által működtetett Podmaniczky utcai női éjjeli menedékhelyen például mindig szívesen látják az adományokat – elsősorban betéteket, mert az otthontalan nők a nem megfelelő körülmények miatt nehezen tudnak tampont cserélni.)

AFP / Alice S.

Menekülteknek vették, fiatal lányok kapták

A Magyar Vöröskereszt tavaly ősszel, kísérleti jelleggel éppen a menstruációs szegénységre adott válaszként indította el a Lányból Nővé programját, de hamar kiderült, hogy a magyar diákoknak arra is szükségük van, hogy valakinek őszintén és tabuk nélkül feltehessék a legkínosabb kérdéseiket is. Két Békés megyei járásban – a sarkadiban és a mezőkovácsháziban – így nemcsak fél évre elegendő betétet kaptak a felső tagozatos és középiskolás lányok, hanem a helyi védőnők kisebb csoportokban felvilágosító órákat is tartottak a fiataloknak, külön a fiúknak és külön a lányoknak. A projektet egy multinacionális vállalat is támogatta eszközökkel és 2,8 millió forinttal.

A kísérleti projekt azonban csak a támogatások egyik része, a Vöröskereszt a szeptemberi iskolakezdéskor még további 36 ezer csomag intimbetétet osztott szét abból a készletből, amit a 2015-ös menekültválság alatt vásároltak, hogy szükség esetén abból adjanak az érkezőknek. Mivel hazánkban a menekülthullám gyakorlatilag megszűnt, a raktárakban álló készlet viszont 2020-ben lejárt volna, a megyei szervezetek segítségével inkább a rászorulóknak adták.

Visszajelzések alapján a projekt olyan sikeres volt, és olyan sok helyen örültek az ingyen higiéniai termékeknek, hogy korábbi támogatójuk ismételt adományának köszönhetően a Magyar Vöröskereszt idén az egész országra kiterjeszti azt. Egyetlen különbség azért akad: most kizárólag a lányokra fognak koncentrálni.

Ha minden a terv szerint halad, ősszel

4350 lány kap többcsomagnyi ingyenbetétet az országban.

„Ők mind kapnak majd a menstruációs felvilágosító kiadványunkból is, és védőnők is tartanak majd beszélgetéseket az iskolai kereteken belül” – mondta Nagy Gábor.

AFP / R3F / SCIENCE PHOTO LIBRARY

A belső egyeztetés már lezajlott, a tervek szerint minden megyében 2-2 helyszínen tartanak majd foglalkozásokat a 13 évnél idősebb lányoknak, egyelőre az ehhez szükséges engedélyeket szerzik be. Tavaly szerencsére semmilyen akadályba nem ütköztek, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is pozitívan állt a kezdeményezéshez.

Magyarországon ugyan még gyerekcipőben jár az akció, de már számos országban bebizonyosodott, hogy a menstruációs szegénység elleni harc nem reménytelen. Angliában civil szervezetek kitartó lobbizással érték el, hogy szeptembertől ingyen juthatnak hozzá intimhigiéniás termékekhez a középiskolák és felsőoktatási intézmények diákjai.

A menstruációs szegénységet a világ több országában úgy próbálták enyhíteni, hogy csökkentették vagy teljesen eltörölték a női higiéniás termékek általános forgalmi adóját. Az első ilyen ország Kenya volt, de egy online petíció hatására néhány éve Kanadában is így döntött a kormány, Írországban pedig soha nem is volt áfa a tamponokon.

Az Egyesült Államokban már egyre több állam kötelezi az iskolákat arra, hogy a WC-papír mellett ingyenes betétekkel is ellássák a diákokat, a szövetségi börtönökben viszont csak 2018 óta nem kell fizetni ezekért a termékekért.

A menstruációs szegénység mellett sok nyugati országban egy másik téma is középpontba került: az egyszer használatos betétek és tamponok környezetszennyezése. Aktivisták ezért azt javasolják, hogy a nők inkább használjanak menstruációs kelyhet, vagy modern, mosható betéteket. Szakértők szerint azonban ezzel több probléma is van: a kehely használata a fiatal lányok számára nem javasolt, ráadásul túl drága is ahhoz, hogy a társadalom minden rétege számára elérhető legyen.

Az viszont, hogy Magyarországon hasonló intézkedés történjen a közeljövőben, igencsak valószínűtlen. A magyarországi pártok közül még egyik sem javasolta a menstruációs szegénység felszámolását, és az áfa csökkentésére sem számíthatunk.

Az – akkor még – Nemzetgazdasági Minisztérium az Origónak 2015-ben azt válaszolta, hogy alapvetően a munkát terhelő adókat akarja csökkenteni, az áfán pedig csak akkor változtatnak, ha azzal a gazdaság kifehérítését vagy a feketekereskedelem visszaszorítását érhetik el.

„A női egészségügyi termékek áfájának csökkentése adócsalási szempontból nem indokolt” – írták akkor.

Hazánkban tehát egyelőre csak a civil szervezetek és magánszemélyek adományai segíthetnek az érintetteken, márpedig ők egyre többen vannak: és akár iskolás lányokról, akár hajléktalan asszonyokról van szó, mindenkinek joga van a személyes higiéniához.