Már most zavarják a Szabad Európát – Csak egy buborékban szólna az internetes rádió

Jövő májusban ismét megszólal a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar adása. Vagy nem. Az intézmény prágai központjából ugyanis az indulásról szóló kérdésünkre nem kaptunk megerősítést. Pedig külföldi és magyar hírforrások eddig kész tényként kezelték, hogy az amerikai törvényhozás még szeptemberben áldását adja a SZER újraindulására, ám ez egyelőre nem történt meg. A The New York Times szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövete óvatosságra int, a magyar külügyminiszter pedig New Yorkban tiltakozott a pesti iroda létrehozása ellen. Ráadásul még a sajtószabadság ügye iránt elkötelezett magyar elemzők sem lelkesednek a 750 ezer dolláros ötletért. Szerintük ugyanis a tervezett módon, azaz internetes rádióként a SZER működtetése szinte értelmetlen vállalkozás. Legfeljebb gesztusként, üzenetként lenne fontos.

2019. október 15., 19:00

Szerző:

A Szabad Európa/Szabadság Rádió elnöke, Jamie Fly szeptember végén Budapesten járt, és mint erről Twitter-oldalán maga számolt be, látogatást tett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárnál. A 26 nyelven sugárzó, 124 millió dolláros évi költségvetéssel működő szervezet irányítója arról is tájékoztatta olvasóit, hogy más magyar kormányzati politikusokkal, illetve civilekkel is voltak jó hangulatú találkozói. Arról nem szólt a fáma, hogy talált-e időt ellenzéki politikusokra. Izgatottan várja viszont a lehetőséget, hogy független, objektív újságírással, az összes lehetséges szempontot felvonultató vitafórummal indítsák el az új digitális szolgáltatást. Jamie Fly arról is beszámolt, hogy Kovács Zoltán jelezte: ő és más tisztségviselők is szívesen együttműködnek majd a rádióval az adás újraindítását követően.

Jamie Fly (szemben) és Kovács Zoltán (háttal)
Fotó: Twitter

A jó hangulatú találkozókról szóló beszámolónak némileg ellentmond mindaz, amiről tekintélyes amerikai fórumok, köztük az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a New York Post október elején számoltak be. Nevezetesen hogy az ENSZ közgyűlésére érkező Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan tiltakozott a SZER újraindítása ellen, sértőnek nevezve még a szándékot is. A Szabad Európa adásait működtető szervezet, az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége olyan országok esetében indít rádióadást, ahol a sajtószabadságot megsértik, ahol növekszik az elnyomás. Szijjártó szerint „fake news”, hogy Magyarországon ez lenne a helyzet, az NPR riporterével beszélgetve megalapozatlannak nevezte a döntést. Mint mondta, Magyarországon a média abszolút szabad, éppen a legnagyobb hírforrások kritikusak a kormánnyal szemben.

A The New York Times korábban másképp minősítette a helyzetet. Szeptember elején közölt terjedelmes elemzésében a lap megállapította, hogy a magyar közszolgálati adók mellett a magánmédia tekintélyes részét is Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei ellenőrzik, és központosított rendszerként visszhangozzák az etnikai alapú gyűlöletpolitikát. Benjamin Novak cikke az illiberális állam kialakításának lépései közé sorolta az alkotmány egyoldalú megváltoztatását csakúgy, mint azt, hogy a választási törvényt a Fidesz érdekei szerint szabták át, továbbá aláaknázták a bíróságok függetlenségét.

Névtelenségbe burkolózó amerikai tisztviselők ugyanakkor közölték a lappal, hogy David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Donald Trump elnök jó barátja tompítani kívánja a SZER visszatérésének hatását. Biztosítékokat kért az ügynökségtől, hogy az újraindított SZER nem koncentrálja majd adásait a kormány kritikájára, oknyomozó riportok közlésére, nem ássa alá a nagykövet tevékenységét. Cornstein lépése azonban megsérti a nemzetközi műsorszórásról szóló amerikai törvény előírásait: állami tisztségviselők – beleértve a nagyköveteket is – nem avatkozhatnak be a SZER műsorpolitikájába. A nagykövet a lapnak adott nyilatkozatában nem cáfolta az értesülést, csak azt erősítette meg, hogy ő változatlanul elkötelezett a szólás- és a sajtószabadság iránt.

A cikk megjelenése után tizenegy demokrata törvényhozó levelet írt Cornsteinnek, azt követelték, hogy a nagykövet képviselje az amerikai értékeket és érdekeket, amikor Orbán Viktor (általuk autokratának minősített) kormányával tárgyal. A szenátorok és képviselők két intézményre koncentráltak: a Nemzetközi Beruházási Bankra – melyre az orosz titkosszolgálat fiókintézményeként tekintenek –, illetve a Szabad Európa Rádióra. Ez utóbbival kapcsolatban egyértelmű választ követeltek a kérdésre, hogy Cornstein vagy a nagykövetség más alkalmazottja találkozott-e a SZER munkatársával, megpróbált-e beleszólni a műsorok tervezett tartalmába. Azt is tudakolták, hogy a nagykövet – aki egyébként a CEU ügyében látványos kudarcot vallott – mit tett azért, hogy ellensúlyozza az Orbán-kormány nyomását a szabad sajtóra.

A nagyköveti álláspont körül kibontakozott amerikai vita persze nem érinti az alapkérdést: vajon erősödne-e a sajtószabadság Magyarországon, ha internetes rádióként újraindulna a SZER adásfolyama? Aligha, mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Kevés haszonnal jár, ha elindul egy ilyen online adás, bármilyen profi módon szerkesszék is.

– A magyar médiarendszernek nem az a baja, hogy nincs valósághű tartalom, nincsenek kiváló újságírók. Vannak, és van felület is, amely az üzenetüket hordozza – állítja a Pécsi Tudományegyetem docense.

A baj az, hogy ezek a felületek, kezdve a 444 és az Átlátszó portáltól egészen a Klubrádióig, ugyanazokat az embereket érik el, ugyanahhoz a kisebbséghez, ugyanahhoz a médiabuborékhoz szólnak – legfeljebb korosztályi különbség van a közönségük között. Az interneten a Szabad Európa is csak őket lesz képes megszólítani, új közönséget legfeljebb akkor találhatna, ha frekvenciát kapna, és az éteren keresztül megszólaló rádió lenne. Csak ebben az esetben lenne esély arra, hogy annak a vidéki közönségnek a hallókörébe kerül, amelyet foglyul ejtettek az óriásplakátok és az M1 tévéadásai. A közönségnek az a része, amely nem tudatos médiafogyasztó, hanem elfogadja, amit kap, megint nem jutna új információhoz.

Polyák Gábor szerint a SZER újraindítására szánt 750 ezer dollár jobb célt szolgálna, ha a Magyarországon még létező független média vidéki szerkesztőségeire, illetve az eleve is vidéki hírforrásokra költenék. Korábban, még 2017-ben az amerikai külügyminisztérium éppen ilyen pályázatot hirdetett meg, nagyjából ekkora keretösszeggel. A kezdeményezést azonban elkaszálták, a pályázatot érvénytelennek nyilvánították a Trump–Orbán-találkozó előtt. Ebben alighanem kulcsszerepe volt annak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a pályázat elleni tiltakozásul bekérette David Kostelancik nagykövetségi ügyvivőt, Gulyás Gergely akkori Fidesz-frakcióvezető pedig illetéktelen beavatkozásnak nyilvánította a kezdeményezést.

– Kétségtelen persze, hogy a SZER adásainak netes újraindítása erős politikai üzenetet hordoz. Azt az üzenetet, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság – teszi hozzá Polyák Gábor.

Az elemző szerint ugyanakkor a politikai bátorság hiányát tükrözi, hogy nem mernek olyan médiumokat finanszírozni, amelyekről azt gondolják vagy inkább azt mondják nekik, hogy kormányellenesek. Ha elhiszik, ez annak bizonyítéka, hogy nem értik a magyar médiaviszonyokat. Mert nem arról van szó, hogy egyes szerkesztőségek nem szeretik Orbán Viktort, hanem arról, hogy a még létező független média utolsó erejével a demokrácia maradékát védi. Az amerikai vezetés látja, hogy a magyar média helyzete nem jó, azt viszont nem érti, hogy miért nem az, és hogy miként lehetne javítani rajta. A SZER a hidegháború idején működött, amikor nem volt objektív, kritikus tájékoztatás. Ma van, és azt kiváló újságírók színvonalasan művelik. A kormány éppen azt akadályozza, hogy ez a tartalom eljusson az emberekhez.

– Sajnos külföldön is azt kell magyaráznom, hogy nem arról van szó, hogy a 444 vagy a Klubrádió kormánykritikus médiumok lennének. Hogy bal- és jobboldaliak küzdenének egymás ellen. Ezek teljesen normális hírforrások, amelyek azon dolgoznak, hogy közléseik a tényekről szóljanak a propagandával szemben – mondja az elemző.

Jamie Fly SZER-elnök Twitter-bejegyzéseinek sorában kinyilvánítja: készen állnak arra, hogy az újraindított adásokban interjúkat közöljenek a kormány hivatalnokaival csakúgy, mint ellenzékiekkel és független szakértőkkel. Mint írja, olyan országokban, ahol erősen polarizált a médiakörnyezet, a Szabad Európa lehet a hírek és a vita független platformja a kettő között. Ebből úgy látszhat, mintha Magyarországon külföldi bírókra lenne szükség az elkeseredett médiaharcosok küzdelmében.

A lényegig jut el, amit Wojciech Przybylski lengyel elemző a Visegrad Insight című internetes lap hasábjain a SZER magyar adásainak újraindítása kapcsán az információs szuverenitás hiányáról írt. Arról, hogy a szólás szabadságának, az információforrások változatosságának hiánya nem a szavak háborújáról szól, hanem azoknak a tényeknek a megismerhetőségéről, amelyek halálos fenyegetést jelenthetnek a hazugságokra épülő rendszerek számára. Kérdésünkre a Res Publica Alapítvány elnöke kifejtette: az információs szuverenitás a társadalom és az állampolgár fő hatalmának elvét jelenti szemben az állam teljes szuverenitásával a polgárai felett. Megbízható információforrások, kritikus gondolkodás és informált vita nélkül a társadalom nem ellenőrizheti a saját államát.

De létezhet-e információs szuverenitás ott, ahol a polgárok többsége nem veszi észre, ha hazudnak neki? Vagy ha észreveszi, már az sem érdekli? Polyák Gábor szerint történelmi bűn, hogy a rendszerváltás óta felnőtt generációkkal sem sikerült megértetni, mire jó a demokrácia, és miért nem jó, ami nem az, illetve mindez hogyan függ össze a hírek kínálatával. Ez a hazai értelmiség felelőssége, és talán nem is lehet külföldről korrigálni. Tény, hogy a kialakult helyzetben a külföldi, köztük az amerikai és a német befektetők gyávasága is benne van, akik hirdetéseiket engedelmes módon az államot szolgáló médiaügynökségeken keresztül helyezik el, akik nem fektetnek a magyar médiába, sőt eladják az Origót, a TV2-t vagy a választási informatikai rendszert – ha az orbáni állam nagyon kéri.

Mindez persze túlmutat a Szabad Európa Rádió ügyén, amelynek prágai központját megkérdeztük Jaimy Fly budapesti útjáról, a tervezett adásokról. Igazi diplomáciai választ kaptunk. Úgy látszik, a bátor tájékoztatás fóruma – ha róla van szó – a ceremóniára többet ad, mint a tartalomra. Köszönték érdeklődésünket, valóban vizsgálják a magyar szolgálat megnyitásának lehetőségét. És számítanak támogatásunkra amennyiben/amikor újraindul az adás.

Amennyiben? Tehát még nem az a kérdés, hogy mikor, hanem hogy egyáltalán lesz-e megint magyar SZER-adás? Nos, ha már így alakult: támogatjuk. Ha már beleálltak, ha már tárgyaltak a kormányszóvivővel, reményeket ébresztettek, akkor jobb, ha végigcsinálják. Nem mintha az internetes adásnak olyan sok értelme volna, de valóban fontos az üzenet, számít a gesztus. Igazi cserbenhagyás lenne, ha a pályázatok visszavonatása, a CEU elüldözése után az Orbán-rendszer újabb győzelmet strigulázhatna az amerikai külügy fölött.