Ma a munkavállalók olyan állásra vágynak, amiben teljes személyiségükkel tudnak részt venni: azonosulni akarnak a munkaadó cégük értékeivel, céljaival, azt szeretnék, ha a munkájuk értékteremtő lenne, motiváltan szeretnének különböző kihívások elé nézni, folyamatos fejlődés lehetősége mellett. Az is sokszor előfordul, hogy elsődleges baráti körük, szociális hálójuk nagy része kollégáikból tevődik össze. Szabadidős tevékenységeik így egybefonódnak céges életükkel, nem különül el munkavállalói és magánszemélyiségük.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a cég alkalmazkodjon ezekhez a változó igényekhez: teljes személyiségként kezelje alkalmazottait, vegye figyelembe szerteágazó és több területet érintő igényeiket.

A bennünk rejlő kreativitás

Ezekhez a megváltozott igényekhez alkalmazkodva jelent meg újfajta irányzatként a terápiás szakemberek bevonása a csapatépítők és vállalati workshopok világába.

Ezen belül a különböző művészetterápiás irányzatok itthon is egyre népszerűbbek, ami nem is csoda, hiszen a mindannyiunkban ott rejlő kreativitást, asszociációs és absztrakciós képességet hívják segítségül.

Irodalomterápia: széles körű felhasználási módok

Az irodalomterápia, más elnevezéssel biblioterápia a művészetterápiák körébe tartozik. Definíciója szerint különféle szövegekkel segít fejlődni, gyógyulni, szembenézni az élet nehéz kérdéseivel. Alkalmain nem szövegelemzés történik, hanem a művek mankóként szolgálnak az önismereti beszélgetésekhez.

Szakemberek sikerrel vezetnek irodalomterápiás köröket pszichiátriai osztályokon, ám hiba lenne azt hinni, hogy a módszer csak a klinikumban használható jól.

Az irodalomterápia esetében a „terápia” szó tágan értelmezendő, hiszen a módszer alkalmas csapatépítésre, de fókuszáltabb készségfejlesztő tréning formájában is lehet irodalomterápiás eszközöket használni (például konfliktuskezelés, asszertív kommunikáció, időkezelés, célkitűzési képességek fejlesztésére is alkalmazható). Az irodalomterapeuta szakember a csoport összetételéhez és céljaihoz választja ki a szöveget, amivel a résztvevők foglalkozni fognak. Műfajtól és korszaktól függetlenül bármilyen szöveg állhat a foglalkozások középpontjában.

Milyen célra milyen szöveget érdemes használni?

– Lehet dolgozni kortárs, népszerű szövegekkel, ez külön vonzerőt jelenthet a résztvevők számára. Egy példa lehet erre Ted Chiang Bábel tornya című novellája. Ha ezt a sci-fi novellát szórakozási céllal olvassuk, fel sem tűnik, hogy mennyire szépen viszi végig egy projekt felépítésének állomásait. Ez a mű ideális olyan tréningek során, amikor célorientációról, célkitűzésekről, a céljaink elérésének módjairól szeretnénk gondolkodni, ebben fejlődni. A novella szereplőivel együtt másszuk meg a novellában szereplő tornyot, vagyis érjük fel fokról fokra az elénk kitűzött célt, annak minden kihívásával, szépségével együtt.

– Ha inkább magyar szerző műveivel dolgoznánk, klasszikusabb korszakból, választhatjuk például Szerb Antal egyik leghíresebb regényét, az Utas és holdvilágot. Ez a mű a szerző zsenialitásának köszönhetően tökéletesen mutatja be, milyen az, amikor több szemszögből egészen másképp éljük meg ugyanazt a helyzetet, és ebből konfilktusok adódnak. A szöveg ideális konfliktuskezelési tréningekhez, emellett az asszertív kommunikációfejlesztéséhez is.

– Talán elsőre meglepő, de meseregényekkel, mesékkel is ideális lehet a munka. Lázár Ervintől A Négyszögletű Kerek Erdővel sokunk talán gyerekkorában találkozott utoljára, ám felnőtt fejjel olvasva láthatjuk, hogy ez a történet foglalkozik a másság, a hátrányos helyzet kérdéseivel. Érzékenyítő tréninghez ideális lehet vele dolgozni.

– Michael Ende Momo című meseregénye arról szól, hogyan folyik ki a kezünk közül az idő – időkezelési tréning kiindulópontjának tökéletes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felnőtt résztvevők mindig hálásan és nagy lelkesedéssel fogadják a meséket. Ezek oldott légkört teremtenek, és pszichológiai szempontból beindítanak relaxációs folyamatokat, melyek oldják a stresszt. Így eleve hatékonyabb lehet a tréning, illetve járulékos hozadékként a munkavállalók közérzete is javul.

A csapatépítők új iránya

Az irodalomterápiás foglalkozás tehát megfelel a megváltozott dolgozói igények kihívásainak: egyszerre több szinten működő, teljes személyiséget bevonó módszerről van szó, mely jellegéből adódóan kevésbé intruzív és direkt módon fejleszti a képességeket.

Azzal, hogy vezérfonalának egy szöveget tesz meg, a résztvevők kezébe ad egy mankót, egy pajzsot, amire támaszkodnak, ami mögé elbújhatnak, ha szeretnének. Így válhat ideális csapatépítő módszerré: a munkavállalók egy ilyen workshopon úgy ismerhetik meg egymást közelebbről, hogy nem kell úgy érezniük, hogy túlzottan kiadják magukat, hiszen a szöveget használják közvetítőeszközként.

Behoz egy intellektuális, kulturális pluszt

Emellett a szöveg behoz egy intellektuális, illetve szórakoztató vagy éppen esztétikai szintet a foglalkozásba: a résztvevők kapnak egy pluszt általa, hiszen művészeti, kulturális élményben van részük a szöveg befogadása során. Ezek a szerzők pontosan ismerik az emberi működési módok gazdagságát és hitelesen írják le ezeket a folyamatokat. Szakemberként is mindig élmény megélni, amikor a résztvevők bevonódnak a szövegbe, megérinti őket a szereplők sorsa, adott esetben felháborodnak a döntéseiken, vagy épp megkérdőjelezik azokat. Így, egy indirekt, mégis hatékony módon gondolkodnak el saját működési módjaikon, fejlesztik képességeiket.

Az irodalomterápia, más, szigorú szabályok szerint kialakított módszertanokkal ellentétben egy tágan és könnyen adaptálható irányzat. Mivel nagyon erőteljesen épül a verbalitásra, fejleszti a kommunikációs készségeket, és mivel a szövegeket a résztvevők közösen beszélik meg, így közösségfejlesztő ereje is jelentős.