Elkészült Magyarország 20x20 méteres felbontású ökoszisztéma-térképe
Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli – jelentette be hétfőn Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára Budapesten.
Az ökoszisztémák jó állapotának megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása csak összehangolt intézkedésekkel érhető el, melyekhez részleteiben szükséges ismerni a minket körülölelő természeti, ökológiai rendszert és működését, feltérképezni természeti tőkénk térbeli eloszlását és fejleszteni a kapcsolódó tudásbázist – írta a projektről a minisztérium.
Az ország legrészletesebb nyilvános felszínborítási adatbázisa az egymilliárd forint keretösszegű, az Európai Unió (EU) biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását szolgáló NÖSZTÉP-projekt egyik eredményeként készült el.
A nyilvános, bárkinek elérhető és használható online térkép három fő funkciót lát el:
- Az európai szintű ökoszisztéma térképhez illeszkedő térkép készítése a magyarországi ökoszisztémák térbeli elterjedéséről.
- Az ökoszisztéma-szolgáltatások, valamint az ökoszisztéma-állapot minőségi és mennyiségi becsléséhez alaptérkép és indikátorok szolgáltatása.
- Alaptérkép biztosítása a zöldinfrastruktúra jelenlegi állapotának, szerkezetének felméréséhez, a fejlesztések tervezéséhez, ideértve a rekonstrukciós, helyreállítási feladatok térképi megjelenítését.
Az országosan teljes lefedettségű térkép országosan összesen 56 kategóriára bontva mutatja meg ökoszisztémák aktuális elhelyezkedését, kiterjedését, gyakoriságát. A természetközeli gyepterületek, erdők és egyéb fás szárú növényzettel borított területek, valamint a vizes élőhelyek és a felszíni vizek mellett a térképen szerepelnek a mesterséges felszínek és az agrárterületek is.
A 20x20 méteres felbontású, rasztergrafikus, adatintegrációval készült térkép alapját a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) mellett például erdészeti és talajtani adatbázisokból származó, továbbá távérzékeléssel gyűjtött adatok képzik. A végeredmény a szakemberek számára segítséget nyújthat a speciális élőhelyek keresésében, az egyes európai uniós jelentőségű élőhelyek elterjedésének vizsgálatában védett természeti területeken kívül is, de a településrendezési tervek készítésében, valamint a hatósági ügyek döntés-előkészítési szakaszaiban is referenciaként szolgál.
Az alaptérkép módszertani fejlesztésekor fontos szempont volt, hogy a térkép mögött lévő adatbázisok frissítésével a térképet a későbbiekben aktualizálni lehessen, ne csak ebben a projektben lehessen felhasználni ezt az alapmunkát. Ezt követően lehetőség nyílik majd a felszín-, és vízborítás, valamint a tájhasználat változásának követésére, elemzésére és a trendek kimutatására is.
A térkép nyilvánosan böngészhető, térítésmentesen és szabadon felhasználható, a raszteres állományok letölthetőek, továbbá a térképhez kapcsolódó részletes dokumentáció is a nagyközönség és a szakemberek rendelkezésére áll.
Az Agrárminisztérum szerint az alaptérkép adataira épülve kerül sor a közeljövőben 12 kiválasztott ökoszisztéma-szolgáltatás állapotának biofizikai, gazdasági és bizonyos esetekben társadalmi értékelésére – így az állati beporzás, az élelmiszertermelés, a mikroklíma-szabályozás és a természetben való rekreáció vizsgálatára.
Az Ökoszisztéma alaptérkép létrehozása és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése az Agrárminisztérium koordinálásával, a Lechner Tudásközpont, az Ökológiai Kutatóközpont, a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, valamint a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet partnerségében zajlott.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: