A Corvinus átalakítása még az elején tart - mondta Chikán Attila közgazdász professzor, aki az első Orbán-kormányban néhány évig gazdasági miniszterként dolgozott, a G7-en megjelent cikkben -, de szerinte egyelőre jók a jelek. Meglepő, hogy a kormány alapítványi irányítás alá helyezi a közgazdasági egyetemet, hiszen ezzel nem centralizál, hanem utat enged az oktatói szabadságnak.

Politikai beavatkozással még nem találkoztak, és a korábban elterjedt félelem, miszerint egy nagy business schoollá alakítanák át az egyetemet, egyelőre alaptalannak tűnik. Ezzel összefüggésben tehető fel a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán elemző közgazdászokra Magyarországon, hiszen ha nem business school lesz az egyetem, akkor ilyen szakembereket is fognak képezni.

Nem a szaktudás a fontos

Pete Péter egyetemi tanár ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ma Magyarországon egy közepes vagy nagyobb vállalat üzleti sikere sokkal inkább függ attól, hogy milyen viszonyban van a kormányzattal, mint az egyéb piaci-termelési tevékenységétől. Ezért teljesen racionális, hogy a cégek inkább olyan embereket fizetnek, akik a kormány környékén előszobáznak, mint jó közgazdászokat.

Tesznek rá

A gazdaságpolitika gyakran más alapokra épül, mint amikkel a közgazdaságtan bármit kezdeni tudna - értett egyet a két szakember. A korrupció például közgazdászként elfogadhatatlan jelenség, hiszen az erőforrások nem optimális elosztása történik, nem oda kerül a pénz, ahol a legnagyobb megtérüléssel lehetne használni.

De nem azért van korrupció Magyarországon, mert valaki azt hiszi, hogy a közgazdasági érvelés helytelen, hanem azért, mert magasról tesznek a gazdasági szakmai érvelésre. Azt senki nem vitatja, hogy a politikának sok esetben van egyfajta elsőbbsége a közgazdasági döntések fölött, de ha az alapvető gazdasági összefüggéseket nem látjuk be, akkor abból csak baj lehet. Ilyen összefüggés például, hogy a bérek nem növekedhetnek jobban a cégek termelékenységénél. Ezt azonban egyes politikusok mintha nem akarnák belátni.