16 °C Budapest

Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák

2020. május 19. 05:37

"Minden pedagógus tudja, hogy a jó tanár-diák kapcsolatnak mekkora ereje van. A válság után egy emberközpontú oktatásban, az emberi tényezők, interakciók jelentőségében hiszek" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet. A szakemberrel többek között az új koronavírus okozta digitális oktatás hatásairól; a pozitív, illetve negatív példákról; valamint a válság utáni megszokott oktatási szisztémára gyakorolt potenciális behatásairól beszélgettünk.

Immáron több mint két hónapja, hogy Magyarországon fizikai értelemben zárva vannak a közoktatási intézmények az új koronavírus-járvány miatt. A diákokat digitális tanrendben tanítják, ami több-kevesebb sikerrel működik országszerte. Sőt, mostanra a soha nem látott korlátozó intézkedések közepette megtartott érettségik jelentős részén is túlvagyunk. Igen ám, de vajon mi maradhat a hirtelen jött digitális átállásból a magyar oktatásban résztvevőkre, ha alábbhagy a járványhelyzet, és a diákok fizikai értelemben is visszaülhetnek az iskolapadba?

Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak, illetve kik azok, akik csak a régi berögződéseiket próbálták minden áron átültetni a digitális térbe? És egyáltalán, ez most csak egy egyszeri, riadt digitális veszélyelhárító mechanizmus volt vagy egy olyan hirtelen adódott lehetőség, ami ha lassan is, de alapjaiban változtathatja meg a magyar oktatásban meglévő attitűdöket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vass Vilmos, egyetemi docenssel, aki jelenleg a METU főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet.

A lehetőségek

Találtam egy mottót Churchilltől: "Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad." Én most először ezekről a lehetőségekről szeretnék beszélni

- kezdte a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos, aki beszélgetésünk elején felvázolta, mik azok a lehetőségek, amelyeket a jelenlegi járványhelyzetben az oktatást kamatoztatni is tud(na).

A neveléstudományi szakember szerint az egyik lehetőség, ami részben meg is valósult a kialakult helyzet hatására, hogy a rendszer, és a benne dolgozó tanárok képesek legyenek a diákok online tanulását támogatni, segíteni, személyre szabni. 

Azt persze itt érdemes megjegyezni, hogy ez valamelyest már a válság előtt is működött az iskola gyakorlatában. Gondolok itt például az online információszerzés fejlesztésére, hogy adott témának nézz utána, tarts belőle kiselőadást, ez már eddig is megvolt. Most valójában az önszabályozó tanulás fejlesztése az új, figyelemre méltó lehetőség, ami kínálkozik a járványhelyzet hatására

- mondta el Vass Vilmos, aki szerint egy másik izgalmas lehetőség, amit a járvány hozott magával, az a projektpedagógia, a kooperativitás erősítése. 

"Úgy tudom, hogy a diákok több helyen projektekben dolgoztak, és ehhez megfelelő digitális online platformokat használtak, leginkább Facebook-csoportokban kommunikáltak egymással, a pedagógus pedig folyamatos visszajelzéseket adott, próbálta nyomon követni, hogyan haladnak ezek a projektek. Jómagam is ilyen projekt alapú kurzusokat vezetek a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Miután a projektek most zárulnak le, nagy valószínűséggel a pedagógus ezeket másképp is fogja értékelni, mint egy hagyományos témazárót vagy feleletet" - vélekedett a szakember, aki ebben is lehetőséget lát a jövőre nézve. 

Vass Vilmos egy harmadik lehetőséget is megnevezett, nevezetesen a kreativitás és innováció erősítését. Egyre több digitális eszközt használnak az iskolákban, kreatív feladatokat végeznek, például a diákok filmeket elemeznek, TED-előadásokat néznek, zenéket dolgoznak fel, gondolattérképeket készítenek, modelleket, tárgyakat terveznek, alkotnak. 

Itt is látni kell, hogy a digitális eszközök bevezetését az oktatásba koránt sem a koronavírus járvány hozta el, de most vált igazából tömegesen "kényszerré" ezeknek a technikáknak, módszertanoknak a használata. Ezekből a jövőben még sokat profitálhatunk.

Ezek tehát a fő lehetőségek, amelyeket a koronavírus-válság a felszínre hozott, erősített. Látni kell azonban, hogy intézményenként óriási különbségek vannak a fenti területeken. A mostani átállás ráadásul mindenkitől hatalmas munkát igényel, az eddiginél lényegesen több felkészülési időt, másfajta tanári szerepet, szinte állandó online jelenlétet

- mondta el Vass Vilmos, aki nyomatékosította azt is, hogy a jelenlegi helyzet pszichológiailag is elég nehéz a pedagógusok számára, hiszen a korábbi ismeretátadás, tudásközvetítés nem működik, az online tanulásra egy támogató, segítő, mentori szerep jellemző. Nem elhanyagolható tényező, hogy ez a diákok számára nagyobb önállósággal, felelősséggel jár, arról nem is beszélve, hogy a mostani helyzet lényegesen jelentősebb részvételt kíván meg a szülőktől is. 

A fentieket összegezve, a fenti lehetőségek megvalósításában a rugalmasság és a bizalom a két kulcsszó. Ennek megfeleleően szívesebben beszélek online tanulásról, mint távoktatásról. Az online tanulás segítése, támogatása, alapvetően szemléletváltást jelent. Előtérbe kerül a tanuló és a tanulás. A hagyományosnak mondható tanítási módszerek és a frontális megoldások a háttérbe szorulnak. 

- vélekedett a szakember.

És akkor a nehézségek

A Budapesti Metropolitan Egyetem docense a lehetőségek felvázolása után sorra vette azokat, az oktatási rendszerben meglévő nehézségeket, amelyek akadályozzák azt, hogy ezek a lehetőségek egyre nagyobb körben sikeresen valósulhassanak meg.

A nehézségeket a legfrappánsabban egy közismert mondással lehet bemutatni. Bizonyára mindnyájan hallottuk már azt a legendásnak számító rövid mondatot kollégáinktól: "Leadom az anyagot." A tananyagleadás mítosza még mindig erős a hazai oktatásban. Ennek következtében a lehetőségek (személyre szabott tanulás, projektek, helyi innováció és kreativitás) megvalósulásának egyik legnagyobb akadálya, hogy a közoktatásban az ismeretátadás dominál, a tananyagszerkezet rugalmatlan. Ezt erősíti a merev tartalmi szabályozás rendszere, amelyben a tanárnak a haladnia kell a tananyaggal leckéről, leckére. Ráadásul ebben a rendszerben nagyon sokan problémának élik meg, ha valami kimarad a kötelezően előírt tananyagból. 

Él itt egy tévhit, hogy ez a szemléletmód inkább a középiskolákra jellemező, mert nekik az érettségire kell figyelniük, pedig ez a tananyagőrület az általános iskolákban is megvan. Szerencsére persze nem mindenki vallja ezt, de a pedagógusok egy része egyszerűen nem tud elszakadni ettől. Sok esetben ez egyfajta tantárgyi egoizmus is, az én tantárgyam a legfontosabb, ezeket a leckéket, ha törik, ha szakad, végig kell darálni

- elemezte a hazai állapotokat Vass Vilmost. Ez persze - mondja a szakember, nagyon egyszerűen működtethető egy osztályteremben, mert ott kiáll a tanár, és ha akar, 45 percig magyaráz. Na jó, néha vannak feleletek és munkafüzeti vagy tankönyvi feladatok. Az ilyen szemlélettel bíró pedagógusok csinálták a mostani koronavírus okozta helyzetben azt, hogy

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

vázlatokat írattak a gyerekekkel, lefotóztatták azt velük, majd visszaküldették láttamozásra, vagy egyszerűen csak kiadták a leckét, hogy a gyerek vázlatolja ki, majd leellenőrizték. Ez tipikusan a távoktatás egyszerű formája.. Ebben az eseten a távoktatás pusztán annyit jelent, hogy a pedagógusok átteszik az online térbe azt az oktatást, amit egyébként az osztályteremben csinálnának. Se többet, se kevesebbet

- szemléltette a kialakult helyzetek egyikét Vass Vilmos. A szakma ezt a tanítási hozzáállást egyébként úgy nevezi, hogy tanítás- és tanárközpontú szemlélet. Ami teljesen szembe megy azzal, amiről korábban a lehetőségek megvalósításában az online tanulásnak szólnia kellene. A szakember szerint ezzel a szemlélettel az egyik legnagyobb probléma az, hogy mélyen gyökerezik a hazai oktatási rendszerben, ebből kifolyólag nehéz is változtatni rajta. 

Vass szerint a lehetőségek megvalósításának másik nehézsége, hogy a digitális eszközellátottságban, szélessávú internetkapcsolat tekintetében komoly szakadék van az ország különböző területein - ezt a problémát pedig a koronavírus-válság csak felerősítette. Sok esetben nem a digitális oktatásra való átállás attitűdjeivel,  szemléletével van a probléma. Kutatási adatok jelzik, hogy a túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanárok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba.

"Azt régóta tudjuk a PISA-vizsgálatokból, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is jelentős összefüggés van a családi háttér és a teljesítmény között, ez most a digitális távoktatásban fokozottan jelentkezik" - emelte ki a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos.  A szakember szerint fontos kiemelni, hogy egy információs társadalom hatékonyabban tud átállni az online oktatásra, hiszen a modern technológia használata, a változásokra nyitottság  a társadalmi és gazdasági fejlődés motorja. Jó példa erre Észország. 

Végül, de nem utolsó sorban, a rendkívül gyorsan változó, bizonytalan, összetett világban, a 4. ipari forradalom idején a digitális műveltség különösen jelentőssé vált. Ezt a dinamikus folyamatot az információszerző képesség fejlődése nem tudja követni. Ez alapjaiban rengeti meg a tananyagot egyszerűen leadó iskolát. Triviális, hogy a digitális világban való érvényesülés egyik alapvető feltétele a digitális szövegértés, az információk értelmezése. A hazai diákok saját bevallásuk szerint szívesen és gyakrabban használják a világhálót információkeresésre vagy kapcsolattartásra, ugyanakkor a 2009 óta zajló digitális szövegértési mérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarországi diákok ezen a területen is az OECD-átlag alatt teljesítenek.

Ez azért van, mert a magyar oktatási rendszer erősen tananyagközpontú. A digitális távoktatás a fent jellemzett rendszerbe került be, ahol bár érdekli a diákokat, szívesen használják az információ keresésére az online eszközöket, ám a digitális médiában nyújtott szövegértési eredményük lényegesen gyengébb. Éppen ezért alapvető az online tanulás támogatása, ennek részeként, hogyan tudjuk a diákok digitális szövegértési képességét fejleszteni. A jelenlegi hirtelen jött átállásában erre szerintem nem annyira figyeltünk

- mondta el Vass Vilmos, aki kiemelte, nem elég csupán megszerezni azt az információt manapság az online térben, azt ugyanis válogatni értelmezni kell. Ráadásul tanulásfejlesztési szempontból különösen izgalmas, hogy építik be a diákok egyénileg a megszerzett, válogatott és értelmezett információt az előzetes tudásukba, hogyan használják fel kreatív módon a megtanultakat. Ez nyilvánvaló, hogy nem megy egyik napról a másikra. 

"Miért vagyok mégis bizakodó?"

A lehetőségek és a nehézségek után Vass Vilmos arról beszélt lapunknak adott interjújában, hogy miért lehet mégis optimistán tekinteni a válság utáni időkre.

Sokat hallunk arról, hogy mi lesz a válság után. Többen elmondják, hogy nem lehet úgy folytatni, ahogy a válság előtt volt. Én is így vagyok ezzel, különös tekintettel az oktatást illetően. Azt nem tudom megmondani, hogy mikor lesz vége a válságnak, mert nem vagyok jós, de képzeljük el, hogy egyszer vége van, a tanár bemegy a suliba. Hosszú idő után végre meglátja a gyerekeket, mindenki borzasztóan boldog, majd úgy kezdi az órát, ahogy a válság előtt. Osztály, vigyázz, hetes jelent, napló kinyit, felelő jön és a többi. Biztos, hogy ez nem így fog történni

- vallja a szakember, aki két lehetséges szcenáriót vázolt fel a jövőt illetően. Az egyik forgatókönyv az, hogy ez a digitális átállás egy teljesen másfajta tananyag-elrendezést, óraszervezést, tanulásszervezést eredményez.

Pedagógiai innováció szempontjából azért vagyok ennyire optimista, mert ebben az online világban kiderült, hogy bizonyos régi dolgok egész egyszerűen nem működnek. Ez egyre több diákot, pedagógust és szülőt kezdett el frusztrálni. 

- mondta el Vass Vilmos, hozzátéve, hogy a XXI. században, nincs mese, a egész digitális műveltség a gazdasági versenyképesség egyik alapja. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek gyenge a digitális műveltsége, akkor az nem tudja megállni a helyét a XXI. század munkaerőpiacán. A gazdaság oldaláról érkező igény mindenképpen komoly hatással lesz az iskolákra. 

Sok pedagógus is érzi, hogy a válság után nem lehet ugyanúgy csinálni mindent. "Ha úgy érzed, hogy egy gödörben vagy, a legjobb, amit tehetsz, hogy abbahagyod az ásást" - mondta Warren Buffett, ami azt jelenti a magyar oktatásra nézve, hogy nem kellene tovább erőltetni a régi, kudarcos dolgokat, itt az ideje váltani, és a válság után megújítani az oktatási rendszert" - summázta véleményét Vass.

Témánk szempontjából különösen fontos a digitális műveltség erősítése. Ám a második forgatókönyv az emberi kapcsolatok jelentőségéről szól. Minden pedagógus tudja, hogy a jó tanár-diák kapcsolatnak mekkora ereje van. A válság után egy emberközpontú oktatásban, az emberi tényezők, interakciók jelentőségében hiszek. Elsősorban az attitűdökben, az empátiában, a szociális és érzelmi tanulásban kellene előrelépni, és ehhez a digitalizáció is képes egyfajta támogató rendszert nyújtani

- zárta a Pénzcentrumnak adott interjúja végét Vass Vilmos.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem