Lecsapódnak

Science Photo Library / ANDRZEJ WOJCICKI

Akár az okostermosztátok is segíthetik a koronavírus elleni védekezést – adódik egy következtetés több olyan tanulmány eredményeiből, melyekben a kutatók azt vizsgálták, miként befolyásolja az influenzavírust a páratartalom. Ugyanis kiderült, hogy a levegő nedvességtartalma jelentős hatással lehet a vírus terjedésére. A magasabb páratartalom ugyan nem pusztítja el a kórokozókat, azonban csökkenti a levegőben tartózkodási idejüket, és kedvezőtlen hatással van az életképességükre. Az influenzaszezon mindig télen indul, és több oka is van ennek a szezonalitásnak. Ilyen például a csökkent D-vitamin-bevitel és a beltérben tartózkodás megnövekedett ideje is, a legfőbb oknak azonban a levegő alacsony páratartalma tűnik. Amikor valaki beszél, köhög, tüsszent, kis részecskék kerülnek a levegőbe, amelyeknek a 97 százaléka víz, a többi oldott anyag. Az alacsony páratartalom csökkenti e részecskék méretét, és mivel így a súlyuk is kisebb lesz, hosszabb ideig maradnak a levegőben, tehát megnő az átvitelre alkalmas idő és távolság. Viszont 40–60 százalékos relatív páratartalomnál már túl nehezekké válnak az aeroszolcseppek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak, így a földre esnek, ami jelentősen csökkenti fertőzési esélyeiket. Ideálisnak ez a páratartalom tekinthető, 20 százalékos relatív páratartalom mellett már nagyon magas a vírus átviteli sebessége, 70 százalék felett pedig közepes. Bár az említett tanulmányok – melyek közül a Journal of Virology című szaklapban megjelent 2014-es dolgozatot és a PLoS One-ban közölt 2018-asat idézi a Digital Trends technológiai magazin – az influenzavírusokat vizsgálták, a koronavírusoknál is hasonló a helyzet. És itt jöhetnek szóba az okostermosztátok: segítségükkel beállítható és egyenletesen tartható az a páratartalom, ami segít a vírusterjedés minimalizálásában. Az optimális relatív páratartalmat 45 százalékban határozták meg a szakemberek: ilyenkor a lakásban tartózkodók is jól érzik magukat, és a vírusterjedés is minimalizálható.