J.K. Rowlingot transzfóbnak nevezték, miután felvetette, hogy csak a nők menstruálnak
2020 június 07., 09:33
Világhírű művészek és tudósok írtak nyílt levelet, mert veszélyben érzik a vita szabadságát a nyugati világban
150 vezető értelmiségi írt közös levelet „az igazságról és a nyílt vitáról”. Ebben a mindent felforgató amerikai tüntetésekre reagálva üdvözlik a faji és szociális egyenlőtlenségek elleni harcot, amely rávilágít a tágabb értelemben vett egyenlőtlenségekre is. De „ez a szükséges szembenézés felerősített egy sor olyan erkölcsi normát és politikai elköteleződést, amelyek gyengítik a nyílt vita és különbségek elfogadásának elvét, és helyébe az ideológiai alkalmazkodás kívánalmát állítják.”
Az aláírók szerint az információk és eszmék szabad áramlása a liberális társadalom lényege, de mostanában naponta újabb és újabb akadályokba ütközik. Elítélik a nyilvános megszégyenítés és kiközösítés új hullámát, amely szerintük eddig főleg a radikális jobboldalt jellemezte, de mára elterjedt a kultúra minden területén. A véleményük miatti, nagyon különböző szintű kellemetlenségeket az aláírók közül többen megtapasztalták, például
- JK Rowling, a Harry Potter szerzője, akinek a munkássága számos embernek segített kamaszkorában elfogadni a másságát, de nemrég transzfóbnak nevezték, miután felvetette, hogy csak a nők menstruálnak.
- Vagy Salman Rushdie, akit kiátkoztak a Sátáni versek miatt, és rejtőzködve kellett élnie;
- vagy Khalid Khalifa, aki kritizálta a szír kormányt, és ezért betiltották a műveit.
Az aláírók között van még a világhírű nyelvész Noam Chomsky, a híres feminista Gloria Steinem, A szolgálólány meséjét író Margaret Atwood, Garri Kaszparov sakkmester, Michael Ignatieff CEU-rektor, Anna Applebaum történész és elemző, illetve számos olyan kutató, akik olyan témák feltárására tették fel az életüket, mint a rabszolgaság vagy a rasszizmus.
Pont az az érdekes ebben a nyílt levélben, hogy az aláírók nagy része felszólalt már különböző diktatúrák elnyomása, a nacionalista vagy vallási fanatizmus ellen, most azonban a saját közegüket érzik veszélyben. Arról írnak, hogy az intézmények pánikolnak, ha valamelyik alkalmazottjukat nem megfelelő gondolatokkal vádolják, és az átgondolt reform helyett elsietett és túlzó retorziókat alkalmaznak. Szerkesztőket rúgnak ki ellentmondásos cikkek miatt, újságírókat tiltanak el bizonyos témáktól, egyetemi oktatók ellen indul vizsgálat, mert irodalmi művekből idéznek az órán, egy kutatót kirúgnak, mert egy elismert lap egyik tanulmányát terjeszti - sorolja a nyílt levél, amely szerint - függetlenül az egyes esetek részleteitől - ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy egyre szűkül az a keret, amelyen belül biztonságosan meg lehet szólalni.
„A hibás elveket azok felmutatásával, érvekkel és meggyőzéssel kell legyőzni, nem elhallgattatással. Elutasítunk minden hamis döntési kényszert igazság és szabadság között, mert ezek nem létezhetnek egymás nélkül. Szerzőként olyan kultúrára van szükségünk, amely helyet ad a kísérletezésnek, a kockázatvállalásnak és még a hibáknak is.”
A levelet sokan fontos bátorításként fogadták, de kevéssé meglepő módon rengeteg kritikát is kapott. Az egyik erősebb ezek közül, hogy a levél szerzői túlreagálják a dolgot, egyetemes tendenciaként láttatnak elszigetelt eseteket, amelyek ugyan tényleg egyre gyakoribbak, de a jelenség messze nem általános. Természetesen azt is sokan felvetették, hogy ezek az aláíró hírességek privilegizált helyzetben vannak, akiknek mindig is kiemelt lehetőségük volt rá, hogy elmondják a véleményüket.
De a legkétezerhuszasabb fejlemény az volt, hogy Matthew Yglesiast, a Vox egyik alapítóját jelentette az egyik kollégája, egy transz nő, mert miután Yglesias aláírta a nyílt levelet, ő „kevésbé érzi magát biztonságban” a lapnál. (via BBC)