Ezt is elintézte a járvány: örökre eltűnhetnek a boltokból a magyarok kedvenc könyvei

Pénzcentrum: Alapvetően konkurenciát jelent az e-könyv a papíralapú könyvek számára, vagy inkább támogatják egymást a különböző formátumok?

Jentetics Kinga: Ahogy én látom, az e-könyv nem konkurenciája a hagyományosnak, hanem kiegészítik egymást, [és a digitális formátum] elér egy új célközönséget is. Aki papírkönyvet olvas, nagyrészt soha nem olvasna e-könyvet, viszont rengeteg olyan olvasó van, aki e-könyvet olvas, hangoskönyvet hallgat, de nem olvasna ennyi papírkönyvet.

PC: Akkor az e-könyvek előretörése nem fogja elhozni a Guttenberg-galaxis halálát?

J. K.: A papírkönyv sosem fog kihalni, a digitális formátum elősegíti azt, hogy sokkal több emberhez jussanak el a könyvek. Maga a könyv mint kontent - lehet bármilyen formátumban - fog ezáltal kiteljesedni.

PC: Amióta elindult a vállalkozásod, milyen változások történtek az e-könyvpiacon? Milyen mértékben nőtt-e az érdeklődés az e-könyvek iránt?

J. K.: A print piac nagyjából beállt, viszont az e-könyv növekedett, illetve most a hangoskönyv a legnagyobb trendben növekedő formátum. Nyilván nagyon alacsony bázisról indul, van hová növekedni. Teljesen más esetekben hallgatnak az emberek hangoskönyvet, mintha olvasnának: például vezetés közben, mintha zenét hallgatnának. Ez egy nagyon érdekes tény a piacon.

A másik trend, hogy egyre több szerző lett önmagától sikeres. Kicsit átalakul a kiadás formátuma, mert rengeteg olyan szerző van, aki minőségi kontentet állít elő nagyon rövid idő alatt és kitanulja a digitális, online marketing sajátosságait, illetve megfelelő platformokat használ, hogy minél hatékonyabban tudjon működni. Sok esetben arra helyezik a hangsúlyt, hogy az olvasókkal tudjanak kapcsolatot építeni, minél közelebb kerülni hozzájuk. Ezáltal nagy sikereket tudnak elérni, miközben minden back office tevékenységet a lehető leggyorsabban végeznek el.

Kicsit olyan ez, mint a Netflixen a sorozatok: az emberek alig várják, hogy kijöjjön egy, és azt ledarálják. Nem véletlenül vannak a könyvekben is a különböző sorozatok, amiket nagyon szeretnek az olvasók. Ha tetszik nekik egy szerző stílusa, a karakterei, akkor még többet akarnak belőle.

A másik nagy trend a kollaboráció, rengeteg szerző, de kiadó is együttműködik, együtt írnak vagy szerkesztenek könyveket, ezzel gyorsítják fel ezt a folyamatot. Nemcsak a kontentgyártásban működnek együtt, hanem a marketingben is, ami mindenkinek a bázisát szélesíti. Ezáltal még többet tudnak eladni.

PC: Említetted, hogy a magyar e-könyv értékesítésben nagy piacot jelent a külföld. Ez igaz fordítva is? A magyar piacra is előbb kerülhet más nyelvű kiadás ebben a formátumban?

J. K.: Igen, illetve e-könyvben sokkal kurrensebb a tartalom. Ahhoz, hogy printben átmenjen egy könyv ténylegesen, vagy lefordítsák magyarra, sok esetben hosszú idő telik el. Az e-könyvnél is vannak persze bemeneti korlátok, meg kell írni, megszerkeszteni, de utána az rengeteg helyen nagyon gyorsan elérhetővé válik. Nincs mögötte logisztika, egy csomó back end folyamat, ami lassítja, hogy az olvasó kezébe eljusson a tartalom.

PC: A gyorsaság, elérhetőség mellett mi teszi még manapság vonzóvá az e-könyveket?

J. K.: Az emberek próbálnak helygazdaságosak lenni, illetve környezettudatosabbak: kevesebb dolgot felhalmozni. A print formátum rengeteg helyet foglal, egy esetleges költözésnél az embernek nincs szíve megválni a könyvektől. Főleg a fiatalabbaknál ez is egy tényező, hogy minél kompaktabb legyen az életük.

Szükséged van egy kevés pénzre? Találd meg a legjobb személyi kölcsön ajánlatot itt!

PC: Kiadási szempontból is kisebb kockázatot jelent a digitális formátum? Hiszen a print könyveknél mérlegelni kell a példányszámot, terjesztés, szállítást, raktározást.

J. K.: Drágább is, mert a nyomtatásnak van egy fix költsége, amit előre ki kell fizetni. Az e-könyvnél a jutalék az, ami minden példánynál felmerül költségként, de az a print könyveknél ugyanúgy megvan. Viszont az e-könyvnél magasabbak a jutalékok, ez mind a kiadóknak, mind a szerzőknek profitábilisabb megoldás.

PC: Egy visszatérő kérdés az olvasók részéről, hogy miért kerül az e-könyv majdnem annyiba, mint egy papírkönyv, ha az előállítási költség jóval kevesebb. Hogyan lesz az e-könyv ára csaknem azonos a print kiadással?

J. K.: Magyarországon az e-könyvek áfája 27 százalék, a papírkönyveknél pedig 5 százalék. Ezt a jelentős különbséget a kiadó valahogy próbálja behozni. Mi mindig azt javasoljuk, hogy az e-könyv 30-50 százalékkal legyen olcsóbb, mert nemzetközi viszonylatban ez a standard, de ez a kiadó döntése.

Jelenleg mivel az e-könyv digitális, inkább szoftvernek minősül, mintsem kulturális tartalomnak. Reméljük, hogy előbb-utóbb változás lesz ebben. Például Nagy-Britanniában ugyanannyi volt az [e-könyves] áfa, mint a printnél, de a járvány hatására levitték nullára. Mert így van egy alternatíva, hogy pótolják a kiesett bevételt.

PC: Hosszabb távon milyen hatásai lehetnek ennek a járványnak a könyvkiadásra? Várható átalakulás kiadói, illetve keresleti oldalról?

J. K.: Több országban várható, hogy csökkentik az áfát a digitális tartalmak esetében. A másik, ami szerintem hosszú távon megmarad, hogy a könyvkiadók is komolyabban fogják venni a digitális stratégiájukat, jobban fókuszálnak rá. Több helyen először e-könyvben és hangoskönyvben adtak ki könyveket, ez elkerülhetetlen következménye a járványnak. Az olvasók pedig hozzászoknak, hogy van ilyen opció, és bízom benne, hogy többet fognak olvasni, bármilyen formátumban is történjen ez.

Ez visszaköszön a számokban, az eladásokban is: rengeteg edukációs tartalmat rendelnek különböző digitális könyvtárak. Főként iskoláknak, egyetemeknek, és ez a trend a jövőben is folytatódni fog. Mert ez olcsóbb és kevesebb logisztikával jár. Próbálják magukat bebiztosítani az emberek, hogy ha hasonló történik, erre igenis van megoldás.

PC: A PublishDrive-ot öt éve alapítottátok, és azóta már több mint 100 ezer e-könyvet publikáltatok, a nemzetközi piacon vagytok jelen, olyan cégóriásokkal működtök együtt, mint az Amazon, vagy az Apple. Nem lehetett könnyű ilyen fiatalon, nőként, vagy akár magyarként elindítani egy ilyen vállalkozást. Milyen nehézségekkel szembesültél akkor?

J. K.: Amikor megfogant az ötlet, hogy mit szeretnénk csinálni, először a magyar könyvkiadókkal kezdtünk el beszélgetni, hogy van-e erre valós igény. Ugyan semmilyen kiadói hátterünk nem volt még, mégis hazai pályán könnyebb volt ezt a bizalmat kiépíteni. Viszont amikor nemzetközi szinten kellett elindulni, a nagykutyákat levadászni a Google-nél, az Apple-nél, az Amazonnál akkor többször belefutottam abba: mit akar ez a fiatal csajszi abból az országból, amiről még nem is hallott az illető.

Míg egy férfi egy ötslideos pitch deckkel (egy nagyon rövid befektetőknek összeállított prezentációval - a szerk.) nagyon nagy határozottsággal, karizmatikusan ugyanazt a pénzösszeget el tudja vinni. Ha én csinálnám ugyanezt, akkor kiküldenének a szobából, viszont ha megvan az akarat, a tudás, amit bele tudunk tenni, hogy megvan a szakértelem, és érdemesek vagyunk a befektetésre, akkor az emberek hisznek bennünk.

Voltak olyanok is, akik megpróbáltak visszaélni azzal, hogy nő vagyok. Én nagyon szerettem elmenni a startupeseményekre, bulikba, kapcsolatokat építeni, de egy idő után rájöttem, hogy a végén elkezdődik az a része, ami már nem csak biznisz. Ezt már nem toleráltam. Megtanultam, hogy hol van az a pont, amikor inkább eljövök.

Ez ellen úgy tudunk tenni, hogy megpróbáljuk elfogadni, hogy ilyen előfordul, és kezelni a helyzetet. Ezen mi nem tudunk változtatni, de fontos megosztani másokkal a tapasztalatot, beszélni róla. Ezért is gondolom azt, hogy a különböző női konferenciák alkalmával fontos hogy a nők beszéljenek, kommunikáljanak egymással, de semmi nem fog változni, ha a férfiakat nem vonjuk be, és ők nem támogatják ugyanazokat a lépéseket és törekvéseket, amiket a nők szeretnének elérni ezen a téren.

PC: Milyen pozitív tapasztalatod volt fiatal vállalkozónőként? Volt ilyen is?

J. K.: Abszolút. Rengetegszer előny, hogy nő vagyok, mert jobban kitűnök a tömegből, felfigyelnek rám. Ez tud pozitív is lenni. A fiatalságból adódóan is: el tudok mesélni olyan történeteket, élményeket, amire 10-20 évvel ezelőtt nem lett volna lehetőség. Elmentem például Dél-Kelet Ázsiába egy hátizsákos túrára egy hónapra, ha erről mesélek, az felépíti a bizalmat a másikban.

Az, hogy magyarként több nyelvet beszéltem, ez is érdekesség Amerikában, mivel ott nem sokan beszélnek második nyelvet, harmadikat meg pláne nem. Már azt is sokan elismerik, hogy az angol nyelvet ilyen szinten el tudtam sajátítani, ezáltal kialakul egy tisztelet a másik irányába.

Jentetics Kinga az interjú végén azt a hírt is megosztotta velünk, hogy a cégük bekerül a Google Women Founders programjába, tíz másik startup mellett. Ebben a programban csak nők vesznek részt, ezáltal sok olyan tapasztalatot oszthatnak meg egymással, amellyel segíthetik egymást abban, hogyan érvényesüljenek nőként.

- mondta el zárásként Jentetics Kinga.