A koronavírus-járvány elleni védekezés sikeressége két nagyon fontos tényezőn múlik: az egyik, hogy a bevezetett intézkedések arányosak legyenek, azok valóban segítsék a betegség terjedésének megállítását, míg a másik tényező, hogy az emberek azokat betartsák, aminek előfeltétele, hogy azokkal egyetértsenek.

Orbán Viktor miniszterelnök már augusztus végén és szeptember elején is rendre úgy nyilatkozott, hogy nem akarják az országot úgy leállítani, mint a tavasszal, mert a gazdaság így tartható mozgásban. A kormányzati döntéshozatal megalapozójának a témában indított nemzeti konzultáció eredményeire hivatkoznak, ami ha nem is egy klasszikus közvélemény-kutatás - már csak a kérdések természete miatt sem -, de alapvetően a többségi akaratot kell tükröznie.

Kapcsolódó

Jelenleg kevés korlátozást vezettek be a járvány miatt, elsőként azt, hogy az ország határait a külföldiekkel szemben lezárták szeptember elejétől, majd egyetemlegesen kötelezővé tették a maszkok viselését a tömegközlekedési eszközökön, a bevásárlóközpontokban, mozikban és színházakban. Ugyan az utazási korlátozásoknál megengedtek kivételeket később - a V4-es országok polgárai könnyítve léphetnek be az országba -, később még pár intézkedés érkezett. Így október kezdetével az iskolákban, óvodákban az intézményekbe való belépést lázméréshez kötötték.

Nagyon sok szabályhoz az embereknek tehát nem kell alkalmazkodniuk, de szemben a nemzeti konzultációval, ahol teoretikusan kellett megjelölni, hogy milyen lépéseket tartanak az emberek szükségesnek, most már úgy élünk, hogy ezek gyakorlati hasznát, kárait is felmérhetjük. Valamint az elmúlt időszak növekvő fertőzési adatai alapján ítélheti meg mindenki, hogy mennyire elégséges a kormány járványügyi védekezése. A Napi.hu megbízásából ezért a Pulzus Kutató készített egy felmérést, hogy az emberek mennyire elégedettek a központi intézkedési csomaggal.

Az emberek fele szerint jó az út

A felnőtt magyar lakosságra reprezentatív mérés alapján az emberek 31 százaléka teljesen megfelelőnek tartja a kormányzati járványkezelést, 22 százalék pedig úgy látja, hogy az eddigi lépések jók, de szükségesnek tartana továbbiakat is. Vagyis 53 százalék, a lakosság több mint fele úgy véli, hogy az irány így vagy úgy, de jó. Összesen 44 százalék szerint nem megfelelő a probléma központi kezelése. A teljes lakosságon belül pedig 3 százalékra rúg a járványtagadók tábora.

Utóbbiaknál maradva érdekes mutató az, hogy a demográfiai leképezésnél, nemre és a korra való szűréskor nem látszik érdemleges különbség, nem úgy az iskolai végzettség és a lakóhely szerint. Ugyanis az alap- és felsőfokú végzettségűek mindössze 2-2 százaléka nem hisz a koronavírus-pandémiában, de a középfokú iskolázottságúaknál már 5 százalék szkeptikus.

Ennél is érdekesebb, hogy Budapesten belül szinte nincsenek járványtagadók, a megyeszékhelyeken hozzák az országos átlag 3 százalékot, de a városokban 1 százaléknyi az arányuk csak. Vidéken a községekben viszont kiugróan sokan nem hiszik el a betegség tömeges terjedését: 7 százalék mondja azt, hogy nincs járvány.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 évesnél idősebb lakosság véleményét.

Azért is érdemes ezt a tábort kiemelni, mert orvosi szakemberek, hatóságok, de egyszerű emberek is arra panaszkodtak, hogy az első hullámhoz képest most tömegével találkoznak szkeptikusok kommentjeivel, amelyek nem egyszer az összeesküvés-elméletekbe hajlanak.

Ezt a benyomást most a kutatás nem igazolja vissza, de az viszont látszik, hogy  - a KSH adatai szerint - 8,06 millió, a 18. életévét betöltött magyar közül mintegy 250 ezer ember nem hisz a betegségben. A közvélemény-kutatások természete miatt az önmagát a véleményével kisebbségben érzők hajlamosak vagy nem válaszolni, vagy a többségi vélemények ernyője alá behúzni. Számukra most a kérdésfelvetés és a válaszlehetőségek alapján menekülőutat adott az, hogy "Megfelelőnek" nevezhették a kormányzati lépéseket, hiszen ennél többet ők nem akarnak. De az is, hogy nem megfelelő, hiszen semmilyen intézkedést nem akarnak. Mindenesetre 3 százalék fel is vállalja azt a veszélyes és káros véleményt, hogy szerinte nincs járvány.

De 250 ezer fő a teljes társadalmon belül is sok, összehasonlításképpen a 2014-es parlamenti választáson elért 5,47 százalékos eredményéhez az LMP 268 ezer szavazatot kapott. A legnagyobb, magát vírusrealistaként leíró közösség, a "Normális élethez ragaszkodók" Facebook-csoportja valamivel több mint 100 ezer tagot tömörített, mielőtt törölték, tehát így nézve 40-50 százalékban elérték egymást a hasonlóan gondolkodók, még ha a szakemberek, orvosok szerint teljesen tévesek és károsak is a nézeteik.

Nagyon eltér ahogy a demográfiai csoportok látják a helyzetet

Ritka különbség látszik az intézkedésekkel egyetértőkkel és azokat keveslők között a nemek alapján nézve a válaszadókat. A férfiak és nők 30-33 százaléka látja úgy, hogy jók a kormány intézkedései, de míg a nők 26 százaléka másfajta intézkedéseket is elvárna, addig a férfiaknál ez az arány csak 17 százalékos. Élesebb a különbség ott, hogy a férfiak 50 százaléka szerint egyáltalán nem megfelelő a kormány tevékenysége a járvány elleni védekezésben, míg a másik nemnél ez csak 38 százalék.

Életkor alapján megint nagyobb differenciák vannak a csoportokon belül: a 18-39, a 40-59-es korosztály arányaiban ugyanannyira látja megfelelőnek a járványkezelést: 26-27 százalékuk elégedett. Pont a leginkább kiszolgáltatott, egészségügyi szempontból védendő korcsoport, a 60 évesnél idősebbek azok, akik 41 százalékban elégedettek a központi lépésekkel, korlátozásokkal.

Ha az ő részesedésüket nézzük az előregedő magyar társadalmon belül, akkor az látszik, hogy a lakosság negyedét, közel 2,6 milliós csoportból 1,07 millió ember szerint vizsgázik a kormány kiválóra a második hullám alatt. Egy részükre az első hullám alatt külön szabályozás is vonatkozott, hogy csak reggel 9 és 12 között vásárolhattak az üzletekben, a kutatás alapján erre most nincs igényük.

A fiatalok és középkorúak szinte egyenlő arányban, 48-47 százalékban vélik úgy, hogy nem megfelelő az intézkedés csomag. 36 százalék csak az idősebbek között az elégedetlenek részesedése.

Ha már azt nézzük, hogy iskolai végzettség szerint milyen a járványkezelést megfelelőnek tartók aránya, akkor élesen kijön, hogy az alapfokú végzettséggel bírók a leginkább elégedettek: 41 százalékuk jók a központi lépések. A középfokúak a legkevésbé elfogadók, mert nekik csak 18 százalékuk tartja jónak az irányt a helyzet kezelésében, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között 29 százalék van így. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők 33 százaléka mondja csak azt, hogy rossza a védekezés, a középfokúaknál 55-54 százalék várna mást a kormányzattól.

Ha pedig a lakóhely jellege szerint nézzük meg a válaszadók preferenciáit, akkor már az látszik, hogy a községekben 30, a fővárosban 24, a megyeszékhelyeken 23 százalék elégedett, addig a vidéki városokban 40 százalék. Meglepő módon a budapestiek még csak nem is látják úgy, hogy az irányvonal jó lenne, de más lépéseket is elvárnának (15 százalék), hanem közel kétharmaduk egyenesen azt állítja, hogy nem megfelelő a járványkezelés kormányzati módja. A leginkább elégedett vidéki városlakóknál ez a szám csak 42 százalék, még kevésbé elégedetlenek a községekben élők, náluk csak 33 százalék látja negatívan az intézkedéseket.

Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!