Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elhallgatott tények, torzítások a közmédia migrációt is érintő híreiben


A Magyar Televízió Kunigunda utcai székháza 2011. augusztus 18-án.
A Magyar Televízió Kunigunda utcai székháza 2011. augusztus 18-án.

A köztévé három, hasonló témájú anyagát részletesen vizsgálva nagyon hasonló hibákat talált a Független Médiaközpont. Ezeket elemzik végig részletesen legújabb tanulmányukban.

A közelmúltban a Szabad Európa cikksorozatában olyan bizonyítékokat hozott nyilvánosságra, amelyek alapján a köztévés vezetők etikailag megkérdőjelezhető utasításokat adnak a dolgozóknak az évente nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő közszolgálati intézménynél.

A közmédia vezetése hasonló kritikákra gyakran válaszol azzal, hogy az anyagaikat a BBC szakmai irányelvei szerint készítik. Ezért a Független Médiaközpont megnézte, hogy ezek mennyiben teljesülnek három különböző műfajú, de a migrációt érintő anyaguknál.

Elfelejtették megkérdezni a főszereplőket

Elsőként a 2020. augusztusi malmői zavargásokról szóló tudósítást elemezték részletesen. Ebből az anyagból randalírozó, pusztító muszlimok és a Koránt égető, a szólásszabadságot féltő aktivisták torzított története rajzolódik ki.

A riport úgy indul, hogy több mint 300 muszlim "randalírozott a városban", miközben Allahu Akbart kiabáltak. A tüntetést pedig nem is engedélyezte a rendőrség.

Csak később tudjuk meg a kiváltó okot: előtte fényes nappal Koránt égettek Malmőben. Az nem derül ki a tudósításból, hogy a Koránt égetők egy dán szélsőjobboldali párt vezetőjének szavára érkeztek a városba, és egy mecset közelében csinálták az akciójukat.

A vallási jelkép elégetését emellett igyekszik bagatellizálni a műsorvezető azzal a megjegyzéssel, hogy "az iszlámellenes akció meglehetősen kis mérete nem akadályozta meg az erőszakot".

Az sem derült ki, hogy a nagyjából 300 rendbontó muszlim messze nem élvezte a svéd muszlim közösség támogatását. A Guardian tudósítása szerint az összecsapások közben egy malmői imám, Samir Muric beállt a rendőrök és a tüntetők közé, és felszólította a rendbontókat, hogy hagyják abba, amit csinálnak. Szerinte, ha valóban muszlimok, akkor ezzel szégyent hoznak a vallásukra.

AZ MTVA épülete a Kunigunda utcában 2020. november 17-én.
AZ MTVA épülete a Kunigunda utcában 2020. november 17-én.

Vagy épp kiemelték, hogy nem ez az első eset, hogy ilyesmi történik a svéd városban, ahol “magas a bevándorló hátterű lakosok aránya”, és “ezzel együtt az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, több a fegyveres erőszak”.

Ebben egyszerre több szakmai hiba is van az elemzés szerint, nehezen értelmezhető például, hogy ki számít "bevándorló hátterűnek". Vagy hogy mennyiben van közük mondjuk a dán, etióp vagy magyar anyától született malmőieknek ehhez a tüntetéshez?

Vagy hogy mire alapozzák az összefüggést a bevándorlás, a munkanélküliség és az erőszak között. Ha ezt nem árulják el, akkor ez a mondat az MTVA közbeszúrt véleménye marad. Viszont az elemzés szerint "nyilvánvalóan erősíti azt a narratívát, hogy a muszlimok nem dolgoznak és erőszakosak".

Majd előkerül egy keresztény templom is, amelyet “minden éjszaka megrongál valaki”. Az nem derül ki, hogy ez hogy jön ide, a riportban két betört ablaküveget látni. Ezt bevágni azt sugallja, hogy a templomot a muszlim aktivisták rongálják, miközben valójában nem tudunk semmit a bűncselekmény hátteréről - olvasható az elemzésben.

Külön probléma, hogy maguk a tüntetők vagy a helyi muszlim közösség tagjai közül senki sem szólal meg a riportban, noha az főképp róluk szól. További részletesen végigvett példák találhatók még az elemzésben.

5 dolog az MTVA-ügyről
please wait
BEÁGYAZÁS

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:12 0:00

"Tudatosan sértik meg ezeket az elveket"

A mostani elemzés szerzője, Lőrincz Marcell szerint egy több éve futó projekt, a nemzetközi Get the Trolls Out (Trolltalanítás) keretében eleve monitorozzák a hazai nagy elérésű médiacsatornákat.

Itt főleg a vallási kisebbségeket érintő félrevezető, gyűlöletkeltő tartalmakat szűrik, és próbálnak tenni a kiegyensúlyozottabb tájékoztatásért. MInt mondja, jellemzően a muszlimok, a zsidók és a keresztények kerülnek elő ilyen anyagokban.

Lőrincz Marcell, az elemzés szerzője szerint nem tudnak minden műsort mindig követni, de így is tucatnyi olyan közmédiás anyag akadt fenn a szűrőjükön, ami komoly kritikával illethető:

"Mindet nem lett volna értelme részletesen végigvenni, ezért különböző műfajokból három anyagot vettünk elő, ezeknél mutattuk be, hogy mitől nem felelnek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelvének." - mondta Lőrincz Marcell a Szabad Európának.

A nagyobbik baj szerinte az, hogy ezek a szakmai hibák tudatosnak tűnnek."Úgy tűnik, hogy tudatosan sértik meg ezeket az elveket. Nem úgy tűnik, hogy adott esetben az újságíró lusta volt, nem ment mindennek utána. Hanem hasonlóak a hibák és jól tetten érhetőek a torzítási szándékok is. "

Ez egyébként egybecseng MTVA-s forrásaink által nemrég bemutatott beszámolóival is. Szerintük például a 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Ez egészen pontosan az jelentette, hogy:

„Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberekről negatív képet alkothatnak a nézők.”

Az MTVA-botránnyal kapcsolatos cikkeinket egy helyen összegyűjtve itt olvashatja.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG