Bedő Iván
Bedő Iván
Tetszett a cikk?

Új szolgáltatással bővült az Arcanum, melynek ingyenes digitális kézikönyvtárát már régóta sokan használják. A mesterséges intelligenciára alapuló rendszer ugyan nem hibátlan, de magyar nyelven az első ilyen szintű megvalósítása az értő keresésnek.

Mit üzent Kossuth Lajos? „Hogy a politikából nem lehet tartósan kizárni a társadalmi mozgalmakat.“ Legalábbis ezt válaszolta kérdésünkre (egyébként meglepő aktualitással) az Arcanum most beélesített szolgáltatása, amely a legfontosabb magyar lexikonokban, kézikönyvekben keres válaszokat. Illetve azokban is, de emellett támaszkodik a Wikipédiára is, mint éppen a Kossuth-üzenet esetében is.

hvg.hu

Miután a nagy és népszerű sajtó-, kézikönyv- és irodalmi adatbázis nemrég bevezette az arckeresést az utóbbi bő évszázad magyar újságjaiban, most az új szolgáltatással az lenne a cél, hogy a mesterséges intelligencia ne pusztán forrásokat mutasson a keresőszavak alapján, hanem igyekezzen a kérdésre válaszolni.

Hogy miért? Nem utolsósorban azért, mert már lehet. Biszak Előd vezető fejlesztő (a cégalapító fia) látható szakmai lelkesedéssel ecseteli, hogy a mesterséges intelligencia olyan feladatokra képes, amelyekről akár csak pár éve is azt gondolták, hogy egyhamar nem lesz lehetséges.

Mióta azonban a Google 2018-ban közzétette a gépi tanuláshoz írott BERT szoftverét, az szinte forradalmasította a természetes nyelvi feldolgozást. Az Arcanum kérdésmegválaszolója is ezzel működik. „Természetesen nem hibátlan, de magyar nyelven az első erre specializált megvalósítás ilyen minőségben“ – mondja Biszak Előd.

Első próbálkozásra valóban az eredeti tűnik jobbnak. Arra, hogy mit üzent Kossuth Lajos, a Google első helyen hozza ki (az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből), hogy elfogyott a regimentje. Illetve – és itt a különbség – a Google nem választ ad, hanem dokumentumokat halászik elő az internetről, igen gyakorlottan és jó találati aránnyal.

hvg.hu

Az Arcanum viszont azon dolgozik, hogy a gép a választ keresse ki a dokumentumokból, és ez időnként már most is sikerül neki. Biszak Előd szerint a cél olyasmi, mintha chatbottal, csevegő robottal beszélgetne a felhasználó. A különbség egyelőre azért sem feltűnő, mert első pillantásra nagyon hasonló, ahogyan a Google is kiemel egy, a keresőszavaknak megfelelő részt a talált dokumentumok szövegéből.

Mint oly sokszor, a mesterséges intelligencia észjárásába nehéz belelátni. Az Arcanum terve, hogy a sokak által használt és ingyenes kézikönyvtárának lexikonjaiból, szakkönyveiből keresse ki a gép a magyar vonatkozású válaszokat. Egyelőre mégis túl gyakran választja a gép a Wikipédiát. És persze az is megesik, hogy egyszerű kérdésekre ("mi történik azzal, aki másnak vermet ás?") felteszi a kezét, miközben a Google erre is könnyen válaszol.

hvg.hu
hvg.hu

Az igazi persze az lenne, ha az Arcanum válaszológépe ott lépne be, ahol a Google megáll, vagyis a kérdésekre az Arcanum impozáns, de előfizetéses sajtó-adatbázisában keresne választ. Üzletileg ez nem lenne rossz – mondja Biszak Előd –, hiszen a fizetős ügyfelek megnyerésének egyik legjobb módja, ha az ingyenes kereséssel hívják fel a figyelmüket a megvásárolható tartalomra. Ennek a keresésnek a működtetése azonban drága lenne, és egyelőre az Arcanumnak erre nem futja.

A Google szolgáltatásával az Arcanum még a magyar pályán sem próbál versenyezni. A kísérlet célja sokkal inkább tudományos érdeklődés, annak a kipróbálása, hogy mire képes ma már a mesterséges intelligencia szövegértelmezése. Kijöhetnek ebből olyan praktikus eredmények is, mint például az, hogy a gép ne a puszta keresőszavakra figyeljen, hanem megértse a kérdések jelentését (igaz, ezzel a Google is próbálkozik). Ha ez sikerülne, akkor eredménytelen keresés esetén nem a felhasználónak kellene rokonértelmű szavakkal, másfajta kérdéssel próbálkoznia, hanem a gép eleve elrugaszkodna a szavaktól és kiterjesztené a keresést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.