Nem a testükkel, hanem a munkájukkal tartóztatják fel a lángokat.
Kalifornia az elmúlt évben története legnagyobb tűzvészeit szenvedte el. Lényegében nem volt olyan nap, hogy valahol ne lángolt volna a bozótos. A lángnyelvek pedig nem csak a természetet, hanem a lakott településeket is veszélyeztetik.
Kecskére könyvtárat...
A dél-kaliforniai Simi Valley-ben áll a Ronald Reagan elnökről elnevezett könyvár és múzeum. Mivel az épület a hegyek közt, közel az erdőhöz fekszik, a tűzoltóknak évről évre megfeszített munkával kellett megvédeniük a leégéstől. 2019-ben azonban a szakemberek egy meglepő ötlettel álltak elő. 350 kecskét tereltek még a bozóttűz-szezon előtt a könyvtár köré, hogy lelegeljenek mindent ami csak lángra kaphat.
Ezzel az állatok egy "tűzvédelmi" zónát hoznak létre a természetes vegetáció és az intézmény campusa között - magyarázta Melissa Giller szóvivő.
Robert Welsbie, a Ventura megyei tűzoltóság szóvivője szerint a másfél évvel ezelőtti óriási tüzek idején csak a kecskék teremtette szabad sávnak volt köszönhető, hogy meg tudták védeni az intézményt.
Idén az állatok nem jártak túl jól, mert a kevés eső miatt alig hajtottak ki a növények, így kevés legelni való maradt.
9 hónap után is izzik a mamutfenyő
Eközben még mindig parázsló óriás mamutfenyőt találtak kutatók a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban, hónapokkal azután, hogy 2020 augusztusában tüzek pusztítottak a régióban.
A parkőrök az erdő egy alacsonyabban fekvő részén sétáltak, amikor megpillantották a füstfelhőt. Hatalmas meglepetésükre a kiégett tisztáson egy szem még álló mamutfenyőt pillantottak meg, amely füstölgő kéményként nyújtózott a magasba. Az izzó parázs kivételes esetekben átvészelheti a téli esőt és havazást egy fa belsejében, ugyanis a törzs olyan, mint egy fatüzelésű kályha, oxigénben gazdag és zárt. Idén ráadásul különösen száraz volt a tél Kaliforniában.
A mamutfenyők más szempontból is különlegesek, ugyanis a populáció egészségéhez elengedhetetlen a tűz. A célzott, ellenőrzött erdőégetést az államban élő őslakosok már évezredek óta gyakorolták a földgazdálkodás egyik formájaként. A 60-as és 70-es években a Sequoia Nemzeti Parkban szándékosan gyújtottak tüzeket ellenőrzött körülmények között, az alacsony intenzitású, villámlás okozta lángokat pedig hagyták leégni.
Amikor a lángok hője eléri a fa magasan lévő ágait, a mamutfenyő ragacsos gyantaréteggel védett tobozai megolvadnak és kinyílnak. Több száz apró mag hullik ekkor a talajra, ahol a tűz nyomán tápanyagokban gazdag, dús föld marad hátra.
Az évszázad tüzei
2020-ban majdnem 10 ezer helyről jelentettek erdőtüzeket Kaliforniában. 1,8 millió hektár növényzet vált a lángok martalékává, ami az egész állam területének 4 százaléka. A futótűz 10 ezer épületet tett tönkre és 12 milliárd dolláros kárt okozott.
A Sequoia Nemzeti Parkban augusztusban egy villámcsapás miatt keletkezett tűz, amely egészen decemberig éget, elpusztítva 610 négyzetkilométernyi sűrű erdőt.
Szakértők szerint a katasztrófa oka az elhibázott erdőgazdálkodás és a klímaváltozás lehetett.