- Titkos megfigyelésnek vethetnek alá mások mellett könyvtárosokat és pedagógusokat is, miután egy januári törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a korrupció megelőzését szolgáló megbízhatósági vizsgálat lehetőségét.
- Ez túlzott, indokolatlan és jogilag nem igazolható beavatkozást jelent olyan emberek magánéletébe is, akik munkájuk során nem találkoznak ügyfelekkel, vagy nincs is olyan döntési jogkörük, amellyel valakit jogosulatlanul előnyben részesíthetnének.
- Emiatt alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be három, közszférában dolgozó ügyfelünk képviseletében, akik munkaköre egyáltalán nem indokolhat megbízhatósági vizsgálatot.
Ebben az ügyben munkánkat a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma segíti.
Április végén sok közszférában dolgozót ért meglepetésként a hír, hogy a rendőrség „megbízhatósági vizsgálatot” folytathat le vele szemben. A vizsgálat célja a közszolgálat tisztaságának megőrzése, a korrupció megelőzése, az eszközei pedig változatosak. Klasszikus formája, hogy a nyomozók a vizsgált személy munkája során reálisan előforduló helyzetet imitálnak, melyben megpróbálják megvesztegetni. De arra is lehetőség van, hogy a vizsgált személyt titkosan megfigyeljék – a megfigyelés érinthet személyt, lakást vagy egyéb helyiséget, de hivatali helyiségben és hivatali járműben is végezhető.
A megbízhatósági vizsgálat, különösen a titkos megfigyelés rendkívül súlyos beavatkozás az érintett személy magánszférájába, ami csak akkor igazolható, ha valaki olyan munkakörben dolgozik, ahol felmerül a korrumpálódás veszélye. A törvény viszont – átgondolatlanul és differenciálatlanul – mindenkire kiterjeszti a vizsgálat lehetőségét, aki a kormány vagy minisztérium által irányított szerveknél dolgozik.
Sokan fordultak hozzánk azzal, hogy az ő munkakörükben fel sem merül a korrupció, mert munkájuk során nem dolgoznak ügyfelekkel, vagy épp nincs olyan döntési jogkörük, ahol előnyben részesíthetnének valakit. A jogi segítséget kérők közt van pedagógus, könyvtáros, gyermekvédelmi szakember, de tananyagfejlesztő is – közös bennük, hogy semmi nem indokolja azt a súlyos állami beavatkozást, amit a megbízhatósági vizsgálat lehetőségének rájuk való kiterjesztése jelent.
A hozzánk fordulók közül három ügyfelünk képviseletében az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy a testület semmisítse meg a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét túl széles körben lehetővé tevő jogi szabályozást. Az ügyben fontos segítséget nyújt a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) folytatott szakmai együttműködésünk, melynek keretében felhasználhatjuk a megbízhatósági vizsgálattal érintetteket tömörítő szakszervezetek tapasztalatait is. Egyik ügyfelünk maga is szakszervezeti tag, aki az együttműködés keretében talált meg bennünket.