Nők a tudomány szolgálatában – Jelentős női életpályák a középpontban címmel nyílt kamarakiállítás a Somogyi-könyvtár harmadik emeletén.

A könyvtár tárlat keretében foglalkozik a nők tudománytörténetben betöltött szerepével.

A nők helyzete a tudománytörténetben sosem volt egyszerű: hosszú ideig a képzésük szükségességét kérdőjelezték meg főként az adott kor előítéletének köszönhetően. Mindezt legyőzve, óriási eredmény, ha mégis orvosi, vagy bármilyen tudományos kutatói pályára tudtak lépni.

A Somogyi-könyvtár régikönyves állományán alapuló kamara-kiállítás néhány olyan tudós hölgy pályáját mutatja be, akiknek sikerült maradandót alkotni – sőt, felfedezésük nélkül nem jutott volna tovább az emberiség.

1825. november 3-án született meg a pozsonyi országgyűlés határozata a Magyar Tudományos Akadémia alapításáról, de jóval később, 1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján rendelték el, hogy ez a nap lesz a Magyar Tudomány Napja.

A kamaratárlat ennek apropóján mutatja be egy-egy különleges női tudós életpályáját.

Európában november 14-én ünneplik a Feltalálók Napját, amely egyben a sokoldalú színésznő-feltaláló, Hedy Lamarr születésnapja is. Lamarr sokoldalú tehetség volt: zongorázott, tíz éves korára már négy nyelven beszélt és érdekelték a tudományok, köztük leginkább a matematika.

Mégis úgy döntött, színészi pályára lép. E mellett azonban fontos, a haditechnikában alkalmazható felfedezéseket tett. A színésznő nevéhez fűződik a torpedók irányítására használt frekvenciaváltású adóvevő rendszer megalkotása.

A második világháború alatt George Antheil avantgard zeneszerzővel együtt a torpedók távirányítására alkalmas rádiókészüléket fejlesztett ki, hogy így támogassa Amerika harcát a náci Németország ellen. Ez lett a wifi és a bluetooth technológia alapja.

Hugonnai Vilma már férjes asszonyként és családanyaként határozta el, hogy orvosi pályára lép, csakhogy az 1800-as évek közepén a nők még nem iratkozhattak be az egyetemekre, ezért férje hozzájárulására volt szükség, hogy végül megkezdhesse tanulmányait a zürichi egyetem orvosi fakultásán, ahol 1879-ben szerzett diplomát.

Hugonnai komoly nehézségekbe ütközött diplomája értékének elfogadtatásával, munkavállalási igényét itthon elutasították. De nem adta fel: szülésznői képesítést szerzett, majd az Országos Nőképző Egylet alapítójaként a nőjogi mozgalmak kiemelkedő alakja lett.

Hugonnai Vilmával ellentétben kevesebbet lehet tudni ő Steinberger Saroltáról, pedig ő volt az első olyan magyar orvosnő, aki magyar egyetemen szerezte diplomáját.

A kiállítás az irodalom tükrében is sorra veszi az úttörő női életpályákat. Foglalkozik Selma Lagerlöf svéd íróval, aki az irodalmi Nobel-díj első női díjazottja volt, valamint Sigrid Undset norvég regényíróval is, akit 1928-ban jutalmaztak irodalmi Nobel-díjjal. Mindezt egy-egy, a Somogyi-könyvtár állományában megtalálható jelentős kötet kiemelésével teszi.

Nyitóképünkön Hugonnai Vilma, az első magyar nő, aki orvosi diplomát szerzett – igaz, nem idehaza, hanem Zürichben.