hero
Bicsérdi-Fülöp Ádám
Itt Orbán, Márki-Zay vagy Gődény állítása is ugyanazzal az eséllyel indul
Januárban startolt el a Lakmusz tényellenőrző oldal, amely széles körben vitatott politikai, egészségügyi vagy tudományos állítások igazságtartalmát vizsgálja. Az oldalon dolgozó csapat nemzetközi példák alapján dolgozta ki és fejleszti módszertanát, amivel az a cél, hogy az olvasó eszközöket kapjon a saját döntéseihez. A műhely munkáját már egy nemzetközi tanácsadói testület is segíti. A Lakmusz főszerkesztőjével, Zöldi Blankával és a Lakmuszt kiadó Magyar Jeti vezérigazgatójával, Kardos Gáborral beszéltük át a Lakmusz eddigi működését.

2017 elején Donald Trump egyik főtanácsadójától, Kellyanne Conwaytől azt kérdezte egy újságíró, hogy miért közöl a valóságosnál nagyobb számokat a Fehér Ház sajtófőnöke az elnök beiktatási ceremóniáján megjelent tömegről. Addig feszegették a témát, míg Conwayből kibukott egy azóta sokszor idézett mondat: „Ezek nem hazugságok, hanem alternatív tények.”

Az igazságon túli (post truth) jelzővel leírt korszak persze nem itt, ennél a pontnál kezdődött, a politikai, tudományos kommunikáció, illetve a média az elmúlt 15-20 évben termelte ki magából, hogy ma már simán megférnek egymás mellett „saját tények” alapján létrejött párhuzamos valóságok. Észleljük a jelenséget a közbeszédben, a koronavírust övező elméletekben és a családi asztalnál is.

A hazai médiatudósokkal (Media Universalis Alapítvány), és nemzetközi szakmai partnerrel (AFP hírügynökség) közösen elindított Lakmusz tényellenőrző oldal indulása erre a jelenségre adott válaszként értelmezhető. Ahogy Kardos Gábor, a Lakmuszt kiadó Magyar Jeti vezérigazgatója fogalmaz, a kiadó két másik oldalánál, a 444-nél és a Qubitnál folyamatosan azzal szembesültek, hogy „dráma van”, azaz a tényhiányos kommunikáció folyamatosan problémaként jelentkezik. „A két kiadványunk által lefedett területen, a közéleti és a tudományos kommunikációban szembetűnő igazán, hogy az olvasók alapkérdésekben bizonytalanodhatnak el.”

„Magyar kontextusban nem csak arról kell beszélni, hogy másképp értelmezünk tényeket. A probléma ott kezdődik, hogy a tény eltűnt a közbeszédből, a kommunikációból. A Lakmusz működésének egyik fő célja ezért az, hogy a tényeket visszahozzuk a kommunikációba.” Ezt már Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője mondja, aki szerint van abban irónia, hogy a kiadványnál végzett tényellenőrzői munka alig különbözik a szakma alapvető sztenderdjeitől. „Ha az újságírás korrekt módon működne, nem kellene beleírnunk például külön a módszertanunkba, hogy publikálás előtt minden esetben megkérdezzük a cikk érintettjeit.”

A Lakmusz csapata (balról): Diószegi-Horváth Nóra, Erdélyi Péter, Zöldi Blanka, Neuberger Eszter (Fotó: Lakmusz)

És ezt a cikket ki fizette?

Nem jogi értelemben, de a Lakmusz közhasznú munkaként tekint a tevékenységére. A tényellenőrző műhely eleve az Európai Bizottság finanszírozásával működik az European Digital Media Observatory (EDMO) program keretében, ahol fontos elvárás volt a pályázók felé, hogy széles körhöz juttassák el a munkájukat. Kardos szerint ezért a Lakmusz az oknyomozó központokhoz hasonlít, amelyeknek nem saját jogon kell nagy olvasói bázist építeniük. „A Lakmusznak jó, ha nem csak a kiadón belüli oldalak, hanem mások is használják az anyagainkat – már az első hónap visszajelzései alapján látszik, hogy erre van igény.”  

Kardos Gábor (Fotó: Kreatív)

A vélemények, jóslatok ellenőrzésétől elzárkózó Lakmusz cikkeire persze érkeznek értetlenkedő, rosszindulatú visszajelzések is, az olyan típusú kommentek, hogy „ezért biztosan Rogán/ellenzék fizetett nektek”. A Lakmusz munkájában azonban Zöldi Blanka szerint pont az izgalmas, hogy ezek a prekoncepciók értelmezhetetlenek a cikkeik esetében.  

„Ugyanolyan módszertannal vizsgálunk minden állítást, függetlenül attól, hogy kiről van szó. Mindegy, hogy Orbán Viktor, Márki-Zay Péter vagy Gődény György teszi például a kijelentést, minden esetben azt keressük, hogy milyen tények, adatok, bizonyítékok vannak az állítás mögött – és ezt meg is kérdezzük tőlük. Abban is van felelősségünk, hogy az adatok értelmezését, hátterét is bemutassuk, például ha félrevezető kontextusban, vagy bizonyos részleteket elhallgatva beszélnek róluk.”

Nem a rajtakapás, a leleplezés a Lakmusz elsődleges célja, azt is hasznos információkét értékelik, ha egy állításról kiderül, hogy teljesen vagy részben igaz. Emiatt a cikkek felépítésénél is fontos kritérium, hogy az olvasó maga is ellenőrizhesse az adatokat – a Lakmusz tehát nem a fogyasztó helyett gondolkodik, inkább eszközöket ad a kezébe, amelyek alapján a nap végén döntést hozhat, véleményt alkothat.

Nálunk a hamis, félrevezető infókat közpénzből (is) gyártják

„A Direkt36-nál (Zöldi Blanka korábbi munkahelyén – a szerk.) az volt a benyomásom, hogy a saját, kialakult közönségünk megszólításában nagyon jók vagyunk. De mindig foglalkoztatott, hogy ebből a buborékból hogyan lehet kitörni; hogyan találhatnánk a párhuzamos valóságokban egy közös alapot. Számunkra ez az izgalmas ebben a projektben hogyan tudunk például úgy megcáfolni egy állítást, hogy aki korábban elhitte azt, ne megtámadva érezze magát, hanem elgondolkodjon a témán.”

A Lakmusz újságíróktól, olvasóktól is vár tippeket, amik jönnek is szép számban a szerkesztőséghez. Zöldi Blanka szerint ez a háttérmunka is fontos, mert sok bejövő kérdésre akár külföldi tényellenőrző oldalak munkája alapján is tudnak válaszolni. Nem minden megkeresés eredményez Lakmusz-cikket, a témaválasztásnál igyekeznek az AFP által lefektetett elvekre építeni. Az AFP több országban segíti a tényellenőrző műhelyek, többek között a Lakmusz munkáját is, így a magyar csapat is részt vett képzéseken, ahol a műfaj kritériumait, jellemzőit beszélték át.  

A Lakmusz ezt a kritériumrendszert követi és fejleszti tovább, a feldolgozandó témák mérlegelésénél pedig a társadalmi hasznosság alapján dönt. Ezért foglalkozik az oldal a széles rétegeket érintő témákkal, a közösségi felületeken gyorsan terjedő infókkal és olyan állításokkal, amelyek nem vesztenek aktualitásukból, vagy egész konkrétan emberéletet is veszélyeztethetnek (elég csak a járvány miatt terjedő, gyanús forrásból származó Covid-gyógymódokra gondolni.)  

Az AFP vagy a Lakmusz által szintén mintaként követett International Fact Checking Network által kidolgozott módszertan mellett azonban a hazai viszonyokhoz is igazodnak a feldolgozott témákkal. „A nemzetközi példák azt mutatják, hogy leginkább zárt Facebook-csoportokban, vagy Telegramon és hasonló fórumokon terjednek a valótlan vagy félrevezető információk. 

Ez Magyarországra is igaz, de a hazai helyzet sajátos abban, hogy a közpénzből finanszírozott médiatér az egyik legfontosabb forrása a hamis, félrevezető állításoknak. Egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hamis hírek nagy része a politikai közegből jön” – indokolja a feldolgozott politikai témák arányát Zöldi Blanka. „Furán is nézne ránk mindenki, ha egy ilyen átpolitizált országban túl keveset foglalkoznánk közéleti témákkal,” – teszi hozzá Kardos Gábor – „ugyanakkor nem szabad alábecsülni a tudományos, egészségügyi és egyéb területeken végzett tényellenőrző munka szükségességét és társadalmi hasznát, így a Lakmuszon is sok figyelmet fordítunk ilyen kérdésekre.”

Nemzetközi tanácsadói testület a Lakmusznál

Magyar és nemzetközi médiaszereplők és szakértők segítik a  Lakmusz tényellenőrző szerkesztőségének munkáját.

A Tanácsadó testület tagjai:  

  • Gergely Márton, a HVG hetilap főszerkesztője
  • Joanna Krawczyk, a Gazeta Wyborcza Foundation elnöke
  • Josef Trappel, a Salzburgi Egyetem professzora és a Kommunikációs Tanulmányok Tanszék vezetője
  • Kapronczay Stefánia, a Társasági a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója
  • Kotroczó Róbert, az RTL Magyarország hírigazgatója
  • Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője
  • Marius Dragomir, a CEU Center for Media, Data and Society igazgatója
  • Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója
  • Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke

A tanácsadói testület rendszeresen értékeli a Lakmusz munkáját és további fejlődési lehetőségeit.