Könyvtármarketing a weben – humorral csábítják az olvasókat

Könyvtármarketing a weben – humorral csábítják az olvasókat
A humor a meggyőzés egyik legjobb eszköze - a weben is. Ügyesen használva akár még arra is alkalmas, hogy több olvasó járjon egy könyvtárba. Jó példa erre két gyöngyösi könyvtáros, Jakab Zsolt és Szabó Dénes, akik saját gyártású humoros kisfilmekkel csábítják a mátraaljai kisváros bibliotékájába a látogatókat. Kreativitásukra, egyediségükre sokan felfigyeltek, webes könyvtármarketingjüket már egyetemeken oktatják.

Néhány hete futótűzként terjedt a világhálón az a videóklip, melyben két gyöngyösi könyvtáros elrappeli az orosz irodalom kiválóságait. Jakab Zsolt és Szabó Dénes lassan három éve gyártanak figyelemfelkeltő videós tartalmakat a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár közösségi oldalára.

Nyilván nem véletlenül jutott eszetekbe, hogy az online térben a szokásosnál jóval határozottabban is meg kell jelennie a könyvekhez kötött könyvtári világnak. Honnan jött az ötlet? Kevés volt az olvasó, esetleg több fiatalt akartatok becsábítani?

Szabó Dénes: A kezdetektől, 2019-től a könyvtár, a könyvek és az olvasás népszerűsítése volt a célunk. Elsősorban a fiatalokat szerettük volna elérni, hogy minél többen legyenek könyvtárlátogatók. De szerettünk volna nagyobb hírverést a rendezvényeinknek, a megújult közösségi tereinknek is. Az első kisfilmünk egy gyöngyösi költőket bemutató antológia népszerűsítése kapcsán született. Ennek sikere és reklámereje várakozáson felüli volt.

Jakab Zsolt: Ekkor én gondoztam a könyvtár Facebook oldalát, és én készítettem a plakátokat a rendezvényeinkre. A részvételre nem lehetett panaszunk, de tudtuk, hogy többeket elérnénk, ha más, a megszokottól eltérő webes csatornákat is használnánk a programok reklámozására. Én szeretek fotózni, videózni, Dini pedig kommunikáció szakon végzett, így jól egymásra találtunk. Az első film sikerén felbuzdulva úgy gondoltuk, butaság lenne ezt nem meglovagolni. Ekkor jött az ötlet, hogy különböző tartalmakkal készítsünk videókat a YouTube-ra.

Vagyis kellett a plakátnál egy sokkal figyelemfelkeltőbb marketingeszköz?

Dénes: Igen, ez a jó szó, hogy figyelemfelkeltőbb. Az érdeklődést pedig tovább fokoztuk azzal, hogy megspékeltük egy kis humorral is a kisfilmeket, amiket így sokkal többen megnéztek, és sokkal többen eljöttek a könyvtárba is.

Hogyan fér össze a könyvtár a humorral? Az előbbi egy komoly, csendes hely, míg az utóbbi legtöbbször harsány és megnevettet.

Zsolt: Kezdetben mi is egy komolyabb vonalon indultunk el, mert fontos volt, hogy az idősebb generációt is meg tudjuk szólítani. Dini azonban meggyőzött arról, hogy a követőink a humorosabb, lazább oldalunkra is kíváncsiak. Szellemesebb énünket a „Tíz dolog, amit ne csinálj a könyvtárban!” című kisfilmünkkel csillogtattuk meg először. Dini megérzése beigazolódott, az embereket sokkal jobban érdekli, ha humorosabb munkákat készítünk, mert akik komolyságra vágynak, ők egyébként is bejönnek a könyvtárba.

Ha már megemlítetted a különböző korosztályokat, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Facebookot, ahol a humoros videóitokat megosztjátok, egyre inkább az idősebb korosztály használja. Ti pedig eredetileg a fiatalokat szerettétek volna elérni…

Dénes: Ennél sokkal meglepőbb volt, ahogyan az idősebbek a videóinkat fogadták. Finoman szólva nehezményezték és elutasítóan fogadták azt, amit csináltunk, mondván egy könyvtáros ne bohóckodjon. Ennek ellenére később ők lettek a legnagyobb rajongóink. De eljutottunk a gimnáziumba is, ahol előadást tarthattam, és ott vagyunk a YouTube-on is, amit nagyon sok fiatal követ.

Mennyi idő után volt érzékelhető, mérhető, hogy a videókkal elértétek a célotokat?

Zsolt: A könyvtári rendezvényekre egyébként is sokan eljöttek, és még a pandémia előtt megnőtt a nézettsége a videóinknak is. Amikor pedig be kellett zárunk, és az emberek karanténban voltak, még inkább megugrott a nézettségünk. Ekkor a „Karantén irodalommal” pedig már tényleg elszállt az agyunk, a humorral mindent elkövettünk, hogy oldjuk az akkor felgyülemlett feszültséget. A nézettségünk folyamatosan nőtt, ami most, néhány hete az orosz irodalmat népszerűtő klipben csúcsosodott ki.

Számokban is mérhető a marketingmunkátok eredménye? Több olvasója lett a gyöngyösi könyvtárnak, amióta videókat is készítetek?

Zsolt: Pontos adatot nem tudunk mondani, de érezhetően nőtt a könyvtárlátogatók száma, és az intézmény rendezvényeire is szép számmal jönnek az érdeklődők. Sok olyan ismerősünk van, aki eddig nem járt könyvtárba, most pedig már rendszeres látogatónk, és hozza a gyermekeit is. Most már sokan nem csak azt tudják, hogy hol van a könyvtár, hanem azt is, hogy a könyvtár nem egy unalmas hely. De ha már azt elértük, hogy jó példaként emlegetnek bennünket, és úgy tartják számon a gyöngyösi könyvtárat, ami egy olyan helyet, ahová mindig jó érzés bejönni, már elértük a célunkat.

Miért éppen az orosz irodalom lett a témája az első hosszabb videóklipeteknek?

Zsolt: A hosszú, hideg téli estékre szerettünk volna olvasnivalót ajánlani, ráadásul az orosz irodalom igen széles kört zár be a klasszikustól a kortársig, a lélektanitól a sci-fiig, szinte minden műfaj megtalálható benne. Nem mellesleg ehhez voltak meg a szükséges tárgyi és képi feltételek, gondolok itt például a ruházatra vagy a szocreál környezetre.

A videóitokkal tudjátok irányítani, befolyásolni az olvasói szokásokat?

Zsolt: Befolyásolni senkit nem szeretnénk. Inkább úgy fogalmaznék, hogy próbálunk útmutatást adni az olvasás és a könyvtár szeretetéhez. Intézményünk egyik mottója, hogy „olvasni öröm”, tehát a lényeg az, hogy minél többet olvassanak az emberek, műfaji megkötés nélkül.

A videóklipetek sikere után többen akartak Puskint, Dosztojevszkijt vagy Csehovot kikölcsönözni a könyvtárból?

Zsolt: Pontos statisztikát nem ismerünk, de jellemzően már a kötelező olvasmányokon kívül is kölcsönöztek tőlünk orosz irodalmat. Az ismerőseim között voltak olyanok, akik újra elővettek egy-egy klasszikust, mert a klip miatt kedvet kaptak egy kis olvasáshoz.

Az országos népszerűséget – főként könyvtárosi körökben - azonban mégsem a Könyvtári Hírmondó Orosz irodalom című videóklipje hozta el nektek.

Dénes: A népszerűségünk az előbb említett „Tíz dolog, amit ne csinálj a könyvtárban!” anyagunkkal kezdődött, ami után nem sokkal elkészítettük a „Tíz dolog, ami jó a könyvtárban” című filmet. Ezek nem helyi eseményeket, hanem olyan általános szokásokat, dolgokat népszerűsítenek, amelyek bármelyik másik könyvtárra elmondhatók. Éppen ezért ezeket a videós tartalmakat sok könyvtár átvette tőlünk, és leadta a saját webes csatornáin.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikeretek túlnőtte a webet, hiszen már egyetemi tananyag lett az általatok kitalált könyvtármarketing.

Dénes: Már két évvel ezelőtt, amikor a BME könyvtáros képzésére jártam, arra kértek, hogy tartsak előadást a videóinkról. Akkor tudatosult bennem, hogy - talán nem tűnik túlzásnak, de - országos hírnévre tettünk szert. A képzés egyik oktatója jelezte, hogy szívesen beépítené a tananyagba is a mi munkánkat.

Zsolt: Volt egy népmesepályázathoz kapcsolódó videónk, amiben átszinkronizáltunk egy népmesét. Óriási sikert aratott, és ennek is országos híre ment, miután ez is egy olyan kisfilm, ami nem csak Gyöngyösön, hanem az ország bármely könyvtárának segíthet a könyvek és az olvasás népszerűsítésében. Ezt a kisvideót könyvtármarketingből bemutatták, mint jó példát más könyvtárak számára. Tehát ezzel is tananyag lettünk. Emellett egy kolléganőnkkel a Pécsi Tudományegyetemen vendégelőadók lettünk. Itt online kapcsolaton keresztül mutattuk be a könyvtármarketingünket.

Láttok még potenciált arra, hogyan tudná hasznosítani a könyvtár a digitalizáció adta lehetőségeket?

Dénes: Tulajdonképpen most már minden újítás a digitalizációhoz kötődik egy könyvtárban is. A zenei részlegre bluetooth fejhallgatókat szereztünk be, van egy applikációnk, ami az olvasójegyet helyettesíti, ezzel lehet majd könyvet kölcsönözni. Azt pedig majd a trendek határozzák meg, hogy online miket gyártunk majd. Nagy hullámokat vetett az orosz irodalmas videónk, de tisztában vagyunk vele, hogy egyszer volt Budán kutyavásár…

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Juhász Marianna

1998 óta dolgozik a nyomtatott és az online médiában. Pályafutását egy megyei napilap tudósítójaként kezdte, ezt követően éveken keresztül munkatársa volt több országos gazdasági magazinnak …


Címkék: könyv, Marketing