Mintha az elszabadult infláció miatt aggódó családosoknak találták volna ki, úgy reklámoz gyors gazdagodást ígérő kriptovaluta-befektető szoftvert egy magyar nyelvű oldal. A weblap azt a látszatot kelti, mintha a hvg.hu hírportálon megjelent cikket olvasnánk. A gyanús hirdetést már több mint 300-an osztották meg Facebookon.
A hirdetés szerint Elon Musk dollármilliárdos üzletember cége, a Tesla a “világszerte tapasztalható pénzügyi válság” miatt Bitcode Prime néven bitcoinbefektető platformot indított, “amely a családok gazdagabbá válását" ígéri.
Az ajánlat szerint a program mesterséges intelligencia segítségével, a bitcoin nevű kriptovaluta árfolyam-ingadozását figyelve forgatja a befektetett pénzünket. “Ahelyett, hogy minden fillérért dolgozniuk kellene, a pénzért mi dolgozunk meg HELYETTÜK!” - közöl a hirdetés egy állítólagos idézetet Elon Musktól. A szöveg alatt pedig elégedett kommentek tucatjait olvashatjuk olyan emberektől, akik már befektettek a Bitcode Prime-mal.
Ehhez a reklámszöveg alapján nekünk sem kell mást tennünk, mint megadnunk a nevünket, e-mail címünket, telefonszámunkat, befizetnünk az induláshoz szükséges minimum 75 ezer forintot, és várnunk hogy “saját, személyes fiókkezelőnk” telefonon felvegye velünk a kapcsolatot.
Figyelem! Soha ne adják meg adataikat, számlaszámukat megbízhatatlan oldalaknak, ebben az esetben sem!
Valójában ugyanis semmi nem bizonyítja, hogy a Tesla valóban kriptovaluta-befektető szoftvert indított volna Bitcode Prime néven, és a hvg.hu oldalán sem jelent meg soha ilyen hirdetés.
Ellenben számos jel utal arra, hogy az oldal egy olyan pénzügyi csalásba próbál meg behúzni minket, amilyenből már évek óta újabb és újabb verziók bukkannak fel az interneten.
Kétrészes cikksorozatunk első részében sorra vesszük, mik ezek a jelek, a folytatásban pedig bemutatjuk, mi történt, amikor próbaképpen regisztráltunk a jól hangzó befektetési lehetőségre.
Első látásra nincs könnyű dolga annak a fogyasztónak, aki egyszerű Google kereséssel igyekszik tájékozódni, megbízható befektetés-e a Bitcode Prime. A szolgáltatás nevére rákeresve ugyanis az első magyar nyelvű találatok mind arról győzködik a fogyasztót, hogy minden rendben ezzel a lehetőséggel.
Ezek azonban érzékelhetően nem eredeti tartalmak: egy Google keresés első 5 találata között, például ezen és ezen az oldalon is mesterségesen generált szöveg olvasható, tele fordítási vagy tördelési hibákkal ("A Bitcode Prime összességében nagyszerű autókereskedő" - írják például az egyik értékelésben). Az oldalak szerkesztői és a konkrét értékelések szerzői ismeretlenek.
A Bitcode Prime-ról több értékelés angolul is elérhető, ezek a beszámolók szintén túlnyomórészt pozitívak, a szerzőket azonban nem lehet bezonosítani. Ezen az Economy Watch nevű oldalon egy bizonyos Peter Knight jegyez bátorító cikket a Bitcode Prime-ról, de fordított képkereséssel könnyen ellenőrizhető, hogy a hozzá tartozó fotót sok más helyen, sok más névvel használták már az interneten.
A fent bemutatott hirdetésre visszatérve, ezt átolvasva azonban tényleg hemzsegnek az egyértelmű jelek, hogy valami nincs rendben a termékkel.
A két legfeltűnőbb gyanús elem a hirdetésen:
Kis utánajárással gyorsan kideríthető, hogy egyik vizuálisan megidézett portál sem írt a Bitcode Prime-ról, és a hvg.hu archívumában folytatott keresés sem hozott ki ilyen találatot. Igaz, nem is számítottunk erre, hiszen a szóban forgó oldal “https://easysketch.xyz/” kezdetű URL-je, azaz internetes címe elárulja, nem az ismert hírportálon járunk, amikor olvassuk.
A HVG hetilap és a hvg.hu hírportál kiadójának semmi köze a szóban forgó hirdetéshez, sosem írtak az abban reklámozott termékről, szolgáltatásról sem - erősítette meg a Lakmusznak Nagy Iván Zsolt, a hvg.hu főszerkesztője. Hozzátette, az utóbbi időben többször előfordult, hogy csalók éltek vissza a márkanévvel. A kiadó többször intézkedett is ilyen ügyekben, de mindig felbukkantak újabb hamisítványok különböző név alatt.
Ha figyelmesen végigolvassuk a hirdetés szövegét, több olyan jellegzetességet vehetünk észre benne, amelyek első olvasásra is gyanút keltők lehetnek.
"A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk azt kérte, hogy tartsák titokban a projektet, amíg dolgoznak rajta. Most a Tesla végre felfedte a Bitcode Prime-ot, és örömmel jelenti be, hogy a magyarok az elsők között próbálhatják ki ezt az új platformot az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Kanadával együtt."
"Az ötlet egyszerű volt: lehetővé tenni a lehetőséget az átlagember számára, hogy pénz keressen a digitális valuta berobbanása alatt - még akkor is, ha egyáltalán nincs befektetési vagy technológiai tapasztalata.
Az emberek világszerte megdöbbenve értesültek erről az új platformról, amely gyors gazdagodást ígér.
A Bitcode Prime egy kriptovaluta kereskedési platform, amivel a Tesla szerint 3-4 hónap alatt bárki milliomossá válhat!"
"A Bitcode Prime mögött a valaha létezett legokosabb technológiai elmék állnak: Richard Branson, Jeff Bezos és Bill Gates, csak hogy néhányat említsünk."
"Nagyon fontos, hogy azonnal regisztráljon, mert nem tudjuk, hány hely lesz elérhető!"
- írja a hirdetés. Az üzenetet aztán később is megerősítik:
Ez a szöveg olvasható a hirdetés végén, de nem állít igazat. Az “Épp most kaptuk a hírt…” felütéssel kezdődő bekezdés ugyanis már egy nappal korábban is olvasható volt, a frissítés dátumaként pedig június 15-ét jelölték meg.
Az oldalon bárhová kattintva a Bitcode Prime regisztrációs felülete jelenik meg, ahol például ismert vírusirtó programok logóival igyekeznek elhitetni velünk, hogy semmi baj nem történhet, ha feliratkozunk a szolgáltatásra.
Az oldal legalján következnek az elégedett felhasználói kommentek. Már első ránézésre gyanús lehet, hogy az értékelők neveire vagy fotóira kattintva csak a már ismert regisztrációs felületen landolunk, így lehetetlen ellenőrizni a kommentelők személyazonosságát. Nem véletlenül.
A Bing keresőmotor segítségével elvégzett fordított képkeresés után ugyanis kiderült, a profilok nagy része mögött bizonyíthatóan nem állnak valós személyek: Antal Mátyás neve mellett valójában Ed Harris, a Westworld című sorozat sztárja szerepel, Somogyi Zétényé mellett Justin Timberlake.
“Bakos Hanga” fotója pedig az NBC News amerikai hírcsatorna egyik riportjából származik, és valójában Althea Bersteint ábrázolja, 2020-ban gyűlöletbűncselekmény áldozata lett a Wisconsin állambeli Madisonban.
This is 18-year-old Althea Bernstein.
She says she was sitting at a stoplight in Madison around 1 a.m. Wednesday. She says she heard someone yell a racial epithet and saw 4 white men who sprayed her with lighter fluid & threw a flaming lighter at her, setting her on fire. pic.twitter.com/1m5ZMfnHuY
— Brittney Ermon (@Brittney_TV) June 25, 2020
Az álértékelők közül kiemelhető még “Budai Patrícia”, aki valójában egy amerikai kórus zongorakísérője, és az ajánlók mellett felbukkanó portrékon több stock fotó is szerepel.
Gyors internetes keresés után az is kiderült, hogy a Bitcode Prime-ot az oldalon olvasható szöveggel nem csak magyar közönségnek reklámozták már.
A CheckYourFact nevű washingtoni tényellenőrző portál június 13-án publikált cikke olyan, a Facebookon terjedő képernyőképekkel foglalkozik, amelyek ugyanazzal a felütéssel reklámozzák a Bitcode Prime programot, mint az itt vizsgált hirdetés. A különbség csak annyi, hogy ezek azt a látszatot keltik, mintha a BBC, a brit Mirror magazin, vagy a New Zeland Herald hírportál írna a programról. Mi pedig gyors facebookos kereséssel olyan képet is találtunk, ahol a francia Le Figaro dizájnjára hajazó oldalon az Amazon tulajdonosát, Jeff Bezost állítják be a Bitcode Prime kitalálójaként.
.
A CheckYourFact cikkében a BBC és a Mirror szerkesztősége is megerősítette, hogy visszaélés történt, ilyen hirdetés sohasem jelent meg az oldalaikon.
A tényellenőrzés Elon Musk és a Tesla közleményei között sem találta nyomát a Bitcode Prime elindításának, és a sajtóban sem találkozott ezzel a hírrel. A hirdetésben említett bitcodeprime.org nevű oldalon sem található semmilyen információ az oldal és a szoftver tulajdonosáról.
Hasonló pénzügyi visszaélésről írt 2020 decemberében az OCCRP nemzetközi tényfeltáró hálózat. Ennek során egy Londoni székhelyű cég kriptovalutákkal kereskedő szoftvert reklámozott, ezzel igyekezett kicsalni gyanútlan emberek pénzét. A cikk szerint sok esetben sikerrel is járt.
A módszer lényege az volt, hogy az áldozatok abban a hitben adták meg adataikat, hogy a már említett, csak más és más neveken bemutatott program fialtatja majd a tőkéjüket. Ehelyett azonban hús-vér brókerekkel kötötték össze őket, akik előbb-utóbb eltűntek a befizetett pénzükkel.
Jól látható, mennyire hasonlít az általunk vizsgált, Bitcoda Prime hirdetéshez az alábbi, a Bitcoin Up nevű befektető-szoftvert reklámozó cikk.
Az OCCRP hálózatának tagjaként a magyar Direkt36 oknyomozó központ foglalkozott ezzel a témával, és Magyarországon is találtak példát a kriptovaluta-befektető pénzügyi csalásra.
2020-ban megjelent cikkükből kiderül, a magyar közönséget Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Orbán Viktor miniszterelnök vagy Palvin Barbara modell nevével és arcával visszaélve is próbálták már rávenni a befektetős csalásban való részvételre. A csalások már olyan mértéket öltöttek, hogy a magyar rendőrség is kiemelten kezeli a problémát - írta a lap.
A kamu hirdetések sokszor a Google és a Facebook hirdetési felületein keresztül jutnak el tömegekhez, a platformok pedig természetesen pénzt keresnek ezen. A két cég ugyan azt mondta az OCCRP-nek, hogy igyekeznek kiszűrni és letiltani a platformokról a problémás reklámokat. De hangsúlyozták, hogy a csalók folyamatosan fejlesztik a módszereiket, így képtelenség végleg útját állni ezeknek az átveréseknek.
Az átverések kiszűrésére jó eszköz lehet, ha rákeresünk a kínált befektetési szolgáltatás nevére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti oldalán található “Figyelmeztetések” adatbázisában. Itt azokat a szolgáltatókat listázzák, amelyekről az MNB vagy más, külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már megállapították, hogy jogosulatlanul kínálnak befektetési lehetőségeket, ehhez nem rendelkeznek pénzügyi felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval.
Ha a nekünk kínált szolgáltatás nem szerepel a listán, az persze nem jelenti, hogy azzal minden rendben lenne. Ha ezen a szűrőn átment, de továbbra is gyanús az ajánlat, az ugyfelszolgalat@mnb.hu e-mail címen vagy a 06/80 203-776-os telefonszámon érdemes ezt jeleznünk az MNB-nek. Tájékoztató honlapján a jegybank azt írja, bejelentésünk nyomán ugyan nem indul rögtön piacfelügyeleti eljárás, de “minden bejelentés feldolgozásra kerül és amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hivatalból indít eljárást”.
Ha pedig úgy érezzük, csalás áldozatai lettünk, mindenképpen a rendőrségen tegyünk bejelentést.
