A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár – melynek fenntartója Nagyszombat Megye Önkormányzata – regionális és városi nyilvános közkönyvtárként fontos közművelődési, kulturális-nevelő tevékenységet folytat régiónkban.
A könyvtár szerepéről és az elmúlt évekbeli támogatásokról, valamint azok hasznosulásáról Lacza Ilonával, a könyvtár igazgatójával beszélgettünk, a vele készült interjú az alábbiakban olvasható.
Hogyan lehet megszerettetni és népszerűsíteni az irodalmat a fiatalok vagy éppen a felnőttek körében?
A folyamat részünkről ott kezdődik, hogy regionális küldetésünk révén heti két vagy három alkalommal ellátogatunk a város vagy éppen a járás iskoláiba, óvodáiba (illetve ők jönnek hozzánk) és a diákoknak különböző olvasást népszerűsítő foglalkozásokat tartunk. Ilyenek a mesedélelőttök, a könyvtárismereti órák, az író-olvasó találkozók, a ciklikus olvasás vagy éppen a nyelvismereti program – a játékosan szlovákul.
Újdonságként például a Mesevarázs címet viselő programot dolgoztuk ki, ami mesékre fókuszál és játékos megközelítéssel próbálja az irodalmat és általa a könyveket megszerettetni, a gyerekek körében népszerűsíteni.
A gyerekeket meg kell próbálni elvonni az elektronikus világtól, és visszahúzni őket abba a világba, ami többet, mást tud nyújtani, mint az elektronika.
Milyen módon válik valaki értő olvasóvá?
Az olvasóvá nevelés a családban kezdődik, majd az iskolában, könyvtárban folytatódik. Ha egy könyvet elolvasunk, azonosulni tudunk a szereplővel, a jellemével, a történéssel, átéljük a katarzist… A könyvolvasás teljesen más élményt nyújt, mintha megnéznénk egy filmet, vagy videojátékot játszanánk, ami egy hideg, érzelemmentes világ.
Nem elég a gyerekeknek addig felolvasni, amíg nem tudnak maguk, hanem még legalább harmadikos korukig ajánlott velük és nekik olvasni.
Az olvasás számukra a kezdetekben egy megterhelő, komoly feladat, ami nem élvezhető. A további tanulmányaik során pedig a könyvek csak tankönyv formájában szerepelnek az életükben, ez viszont kevés gyerek számára vonzó. Ezért hárul fontos feladat az olvasás szempontjából a családra. Ily módon alakul ki az olvasás szeretete, a gyerekek ráéreznek, milyen élményt nyújt.
A fiatalok egy része csak a középiskolai tanulmányokig olvas kötelező vagy éppen közkedvelt irodalmat. Hogyan lehetne ezen javítani?
Már az alapiskolában elindul az a folyamat, hogy a könyv háttérbe szorul. A könyvtár törekvései, amikor rendezvények formájában igyekszik népszerűsíteni az olvasást, sajnos nem, vagy csak kis létszámban hozzák vissza a gyerekeket a könyvtárba.
Azt tapasztaljuk, hogy szeretik a programokat, a meséket, de nem térnek vissza, nem válnak könyvtárhasználóvá, nem ismerik meg az olvasás valódi élményét. A szülőkben van egy bizonyos visszautasítás, nincs idejük, nem érdekük, fárasztó számukra a könyveket hozni-vinni.
Sajnos az a generáció, aki most szülővé válik, sem volt már olvasó, és mellőzte a könyveket. Az olvasás hiánya nemcsak a szókincs hiánya, de az érzelmi „analfabétizmus” (érzelmi elszegényedés), és a logikai gondolkodás elszegényedésének problémája is. A szépirodalomnak van nagyobb jelentősége, mivel az ismeretterjesztő irodalom „olvasása” a tanulás egy másik formája, ahol az érzelmi háttér, a szókincs, a logika nincs benne az olvasmányban.
A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár fenntartója Nagyszombat Megye Önkormányzata. Milyen források álltak rendelkezésre, amit megyei szinten el tudtak érni?
Regionális, magasabb szintű könyvtár vagyunk, járási és városi könyvtár szerepkörrel. A fenntartó által meghatározott költségvetés fedi az intézmény teljes működését, a város felé utalt bérleti díjat, a könyvvásárlást, béreket, és minden olyan költséget, ami az intézmény működéséhez szükséges.
Hogyan használták fel ezeket a támogatásokat, milyen újításokat tudtak végezni?
Az említett költségvetésen kívül pályázunk a Művészeti Alap, a Kultminor, a magyarországi Márai Sándor Alapítvány által kiírt pályázatok keretén belül, többségében könyvek vásárlására. Az elmúlt időszakban a járvány alatt többször kénytelenek voltunk bezárni a könyvtárat, ebből kifolyólag csökkent a működésre fordított költség, az alkalmazottak bére, elmaradtak a járáson belüli módszertani utak, sok volt a beteg. Így a tavalyi és a tavalyelőtti évben a működési ráfordításokból megmaradt összegeket felhasználtuk a felújításokra. Ebből vásároltunk új bútorokat, ajtókat, vetítőt, vásznat, lecseréltük a régi számítógépeket, székeket vettünk, olvasói pihenősarkot alakítottunk ki, talajt cseréltünk, kifestettünk.
A megye anyagi támogatásával új szolgáltatást is indítottunk, egy kültéri Bibliobox felállításával.
Ez a Bibliobox, amely az épületen kívül van elhelyezve, a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárból kikölcsönzött könyvek visszavételére szolgál, ha nem megoldható a személyes leadásuk.
Hogyan hasznosult ezek által a nemzeti kultúra ápolása?
Tevékenységünk során figyelembe kell vennünk a járás és a város nemzetiségi összetételét, könyvállományunk 70 százalékát magyar nyelvű könyvek teszik ki. Ezt az arányt tükrözik nyelvi szempontból a rendezvényeink is. Természetesen ez több szervezési munkát, anyagi ráfordítást igényel.
Meghívunk hazai szlovák és magyar írókat, előadókat, de magyarországi vendégeket is.
Nemrég került bemutatásra a Magyar Múzsa irodalmi lap annak kiadójával, szerzőivel. Igyekszünk rendezvényeink során minden korosztályt megszólítani. A legnehezebb a középiskolás korosztályhoz utat találni, ezért arra gondoltunk, talán a zene nyelvén elérhetők lesznek. Ezért egy zenés irodalmi délelőttre fogjuk őket invitálni.
A könyvtár a felsoroltakon kívül sok más tevékenységgel foglalkozik. Küldetése a Szlovákiában megjelenő magyar újságok, folyóiratok feldolgozása, a feldolgozott anyag a Szlovák Nemzeti Bibliográfia részét képezi.
Ez egy speciális tevékenység, amit csak a Csallóközi Könyvtár végez, annak érdekében, hogy megmaradjon és megerősödjön a nemzeti kultúra ápolása.
De begyűjtjük és feldolgozzuk a régióban megjelenő és elérhető kiadványokat (a könyvtár regionális osztályán), és várjuk a többi, hozzánk még el nem juttatott kiadványokat, hogy azokat is feldolgozzuk, archiváljuk, hogy a jövő nemzedékek számára is elérhető legyen. Ilyen céllal digitalizáltuk az 1950-es évektől megjelenő Csallóköz újságot, aminek jelenleg is folyik a másodfeldolgozása, ami után mindenki számára elérhető lesz elektronikus formában. Tevékenységünk során számos intézménnyel, polgári társulással, egyesülettel működünk együtt. Nagyon sikeresnek mutatkozik legújabb partnerünkkel, a Felvidéki Alkotók Egyesületével folytatott munka.
Milyen felújításokra és programokra készülnek a jövőre nézve?
Minden könyvtár szeretne versenyezni a kor igényeivel, megfelelni az olvasók elvárásainak. Ezért van szükség a folyamatos megújulásra minden formában. Legújabb tervünk a korszerű és vonzó ifjúsági könyvtár kialakítása.
Szeretnénk az ifjúsági osztály berendezését teljesen felújítani, mivel már 45 éve vagyunk ebben az épületben és utoljára 2007-ben volt egy kisebb felújítás.
Az ifjúsági könyvtár a Cica-mica könyvtár nevet viseli. A gyerekek kedvéért pedig működtetünk egy Cica-mica klubot, ahol minden kölcsönzés után kapnak egy cicafej pecsétet, ha pedig tíz összegyűlt, akkor zsákbamacskát választhatnak. Ez is egy népszerűsítő programja a könyvtárnak.
Mindezt megelőzően viszont egy dolgozókat érintő feladat áll előttünk. Jövő héten, azaz október 17-től egy új könyvtári programra való átállásra fogunk fókuszálni, továbbképzések lesznek, ezért zárva lesz a könyvtár. Az új könyvtárkezelő rendszert Nagyszombat megye európai uniós támogatásból, közbeszerzéssel biztosította számunkra.
(Németh Tímea/Felvidék.ma)
