NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Felbecsülhetetlen értékű aranykincseket, festményeket raboltak el az oroszok az ukrán múzeumokból

Szkíta melldísz aranyból a Kr.e. IV. századból egy királysírból a kijevi Nemzeti Kincsek Múzeumából
Szkíta melldísz aranyból a Kr.e. IV. századból egy királysírból a kijevi Nemzeti Kincsek Múzeumából Szerzői jogok Efrem Lukatsky/Copyright 2021 The AP. All rights reserved.
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A II. világháborús, Európát felprédáló náci fosztogatás óta nem volt példa annyi műkincs elrablására, mint amennyit az oroszok vittek el Ukrajnából tavaly február óta.

HIRDETÉS

Több múzeumot is kifosztottak orosz katonák Ukrajnában, az ott talált műtárgyakat pedig Oroszországba szállították. A fosztogatás nemzetközi szaktekintélyek szerint akkora, hogy az csak a II. világháború alatti, szinte egész Európát érintő náci fosztogatáshoz mérhető. Az ukrán kormány szerint a nemzeti kincsek eltulajdonításának nem igazán a profitszerzés volt a célja, hanem inkább az ország nemzeti örökségének, és így történelmének megsemmisítése.

Egy késő októberi reggelen orosz katonák blokkolták Herszon egyik utcáját, majd megszállták az ott található, herszoni Regionális Művészeti Múzeumot - írja a New York Times. Alaposan megtervezett, katonai precizitással és gyorsasággal végrehajtott, magas szinteken szervezett rajtaütés volt ez - egy múzeum ellen. Az épületet a következő négy napban teljesen kiürítették. Szemtanúk szerint az oroszok hangyaként nyüzsögve, ezerszámra szállították el egymás után a festményeket, amiket a katonák műkincsszakértők utasításainak megfelelően, sietősen csomagoltak be.

Öt óriási kamiont töltöttek meg műtárgyakkal. A helyszínen lévők szerint sorban álltak a katonai járművek, miközben az orosz ügynökök mindent bepakoltattak, ami mozdíható volt.

Efrem Lukatsky/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Szintén a szkíta királysírokból előkerült aranylelet - ez a kijevi múzeumban őrzött darab egyelőre megúszta a fosztogatástEfrem Lukatsky/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

"Olyan mesterműveket tulajdonítottak el, amelyekből nincs több a világon, ők meg úgy bántak velük, mint a szeméttel" - mondta a múzeum igazgatója. Alina Docsenko november elején tért vissza a városba, és ekkor személyesen beszélt az egykori alkalmazottakkal és szemtanúkkal. "Majdnem eszemet vesztettem" - tette hozzá. Grigorij Patyomkin egykori herceg, Nagy Katalin szerertőjének 200 éves csontjai sem úszták meg, ezeket is Oroszországba küldték.

Ukrán kormányhivatalnokok szerint az oroszok a tavaly februárban Ukrajna ellen indított invázió kezdete óta nagyjából 30 ukrán múzeumot raboltak ki vagy rongáltak meg - ideértve a herszonit is, amelyet novemberben foglaltak vissza a várossal együtt. A múzeumokban őrzött műkincseket - avantgárd olajfestményektől a felbecsülhetetlen értékű, szkíta aranytárgyakig (lásd fenti képünkön) többnapos, összehangolt akció keretében mindenütt becsomagolták, majd Oroszországba szállították.

Nemzetközi műtárgyszakértők szerint az egyidőben több helyen egyszerre végrehajtott fosztogatás mértéke vetekszik a nácik által a II. világháborúban végrehajtott rablásokkal. A herszoni ügyészség és a múzeum adminisztrátorai szerint az oroszok csak innen 15 ezer műtárgyat vittek el, köztük sok pótolhatatlant is.

AP/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
A több mint 1500 éves, drágakövekkel ékesített, világszerte ismert arany tiara, melyet a melitupoli múzeumban őriztek, szintén orosz kézre kerAP/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.

Az ukrán nyomozók jelenleg is katalogizálják a hiányzó műtárgyakat, festményeket, ősi sztéléket, bronzkori edényeket, érméket, nyakláncokat, és mellszobrokat. Az eltűnt vagy ellopott tárgyak száma egyre nő, a mariupoli és melitopoli múzeumok azonban jelenleg is az oroszok által megszállt területen vannak, így ott felmérni sem tudják a károkat. 

A történelmi múlt felszámolása is lehet a cél

A fosztogatások pedig valószínűleg nem hirtelen felindulásból elkövetett, egymástól független események láncolatának tekinthetőek, és nem is egyszeri, opportunista viselkedés eredményei, amelyet néhány, magát önállósító csapat követett el - vélik az ukrán hivatalnokok és a nemzetközi szakértők.

Az sem valószínű, hogy az elrabolt kincseket a feketepiacon akarnák minél hamarabb értékesíteni, gyors profitot remélve belőle. A cél inkább az ország kulturális örökségének felszámolása és eltüntetése. A mindennapos légitámadások és a civilek ellen elkövetett brutális atrocitások mellett az ország kulturális örökségének elrablása, és a legfontosabb, legintenzívebben védett nemzeti kincseinek, az ukrán nép őseitől származó, több ezer évre visszatekintő emlékeinek eltulajdonítása pszichológiai hadviselés is egyben.

AP/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Arhip Ivanovics Kuindzsi orosz tájképfestő megrongálódott műve a mariupoli múzeum bombázása utánAP/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.

Ez pedig egészen extrém méreteket öltött sok helyen: parkokban található bronzszobrok, közkönyvtárakból elvitt könyvek, de még az állatkertek sem úszták meg a rablást - mindent bedobozoltak és elszállítottak Oroszországba, kifosztott épületeket, üres polcokat és ketreceket, kifutókat hagyva maguk után.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A benini bronzok visszaszolgáltatásáról szóló Dahomey a legjobb film a Berlinalén

Aranytárgyakat és ékszereket lopott, kirúgták a British Museum egyik alkalmazottját

Kijevből kimenekített műalkotások a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban