hero
Sirbik Attila
Létezik nemzetközi színvonalú könyvtervezés Magyarországon

„Nem gondoljuk, hogy egy zsűriben feltétlenül politikusoknak kell ülniük” – Polgárdi Ákossal, a Magyar Könyvtervezés Díj alapítójával beszélgettünk.

Az elmúlt időszakban több független kiadó bukkant fel Magyarországon, amelyek bár kis példányszámban jelentetik meg kiadványaikat, olyan színvonalat hoznak a könyvtervezés szempontjai alapján, amelyek a világon bárhol megállnák a helyüket. 

A 2022-ben alapított Magyar Könyvtervezés Díj friss szemlélettel, a szakmaiságot, az összeférhetetlenséget, a nyitottságot és a függetlenséget szem előtt tartva arra koncentrál, hogy évről-évre összegyűjtse és bemutassa a hazai könyvkiadás legmagasabb színvonalon tervezett és gyártott kiadványait. 

Az adott naptári évben megjelent könyvekből a szakértői zsűri két körben választja ki a legjobbakat, amelyek azután megjelennek a győztesekből rendezett kiállításon, továbbá bekerülnek a díj nyomtatott és online katalógusába is. A díj a könyvtervezésre, mint alkalmazott szakmára és a könyvkiadás egészének elengedhetetlen részére összpontosít. 

A szervezők további célja az is, hogy bekapcsolják a magyar könyvtervezést a nemzetközi szakmai hálózatokba, ezért vállalják, hogy minden évben nevezik a nyerteseket a Stiftung Buchkunst által szervezett Best Book Design from all over the World nemzetközi megmérettetésre. 

Magyar Könyvtervezés Díj

A Submachine tagjaként a tervezőgrafika világából érkeztél a Magyar Könyvtervezés Díj megalapításának ötletéig. Miért tartod fontosnak a díj megalapítását, illetve miben lesz ez más?

Polgárdi Ákos: Elég sok szempontból fontosnak tartom, de a legfontosabb talán az, hogy létezik olyan, hogy nemzetközi színvonalú könyvtervezés Magyarországon, és ezt sem az itthoni tágabb szakma, sem a külföldi közeg nem érzékeli. 

Persze lehet arról vitatkozni, hogy fontos-e, hogy érzékelje, de szerintünk fontos, és ezért csináljuk. Hogy miben lesz más, mint a hasonló dizájndíjak, arra azt tudom mondani, hogy nagyjából mindenben: szakmai, független, nyitott, nemzetközi.

Honnan, milyen referenciapontok mentén tudtatok inspirálódni?

A világ szinte valamennyi komolyan vehető könyves kultúrával rendelkező országában létezik ilyen díj, szóval a saját szempontjaink érvényesítésén túl is volt hová nyúlni követendő példákért. Magasra tettük a lécet (a német, svájci, holland testvérszervezetek munkája lebegett a szemünk előtt), de nyilván hozzá kellett igazítani a koncepciót a helyi közeghez. 

És az sem elhanyagolható szempont, hogy nem egy szakmai szervezet vagy kamara vagyunk, hanem két lelkes tervezőgrafikus (a díj szervezését Rubik Ági kollégámmal csináljuk).

Polgárdi Ákos

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kiírt Szép Magyar Könyv Díj olyan feltételeket támaszt a pályázati kiírás során, ami egyáltalán nem veszi figyelembe az alulról szerveződő, innovatív, kreatív, független kiadók jelenlétét. Azaz egyáltalán nem számol velük, az általuk meghatározott feltételek alapján kizárja azokat a megmérettetésből. Csak egy két példa a feltételek közül: a mű szerzője vagy a kiadvány maga magyar nyelvű kell, hogy legyen, a kiadványnak ISBN számmal kell rendelkeznie. Nálatok vannak hasonló, vagy azonos kitételek?

Sok tekintetben különbözik a két díj, de vannak közös pontok is, például mi is feltételként határoztuk meg az ISBN meglétét, mert alapvetően a könyvpiacra akarunk fókuszálni, nem annyira a kis példányszámú művészkönyvekre, zine-ekre stb.

Másfelől viszont szerettünk volna mindent megtenni annak érdekében, hogy a verseny annyira nyitott és inkluzív legyen, amennyire csak lehet – ezért nincs például nevezési díj, nem elvárás semmiféle kamarai vagy egyéb tagság stb. 

Egy további fontos különbség, hogy mi bevallottan a tervezésre és a tervezőkre fókuszálunk és nem a kiadók felől közelítünk: ezért kötöttük ki, hogy csak a tervező, az illusztrátor vagy a művészeti vezető nevezheti a könyvet. 

Személy szerint a legfontosabb különbségnek mégis azt gondolom, hogy nem csak a bemeneti, de a kimeneti oldalon is nyitunk, vagyis kifejezetten szeretnénk, hogy a verseny és annak eredménye hozzáférhető legyen szakmának és a nagyközönségnek, itthon és külföldön, printben és online is.

Magyar Könyvtervezés Díj / értékelőlap

A könyvtervezés a könyvkiadás elengedhetetlen része. Szerinted az elmúlt időszakban, Magyarországon kellő figyelmet kaptak a könyvtervek és a könyvtervezők?

Talán nem meglepő, ha erre nemmel válaszolok. Tőlem személy szerint idegen az alkalmazott művészek vagy tervezők sztárolása, de az általuk játszott szerep fontosságának felismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy jó minőségű végeredmények születhessenek. Ez elsősorban egy szakmán belüli probléma, de azzal, hogy nyitunk a nagyközönség, az oktatás, a külföldi közeg felé (a kiállítással, katalógussal, weboldallal), talán közvetve vissza tudunk hatni a saját szakmai közösségünkre is.

Az utóbbi időben az alkalmazott grafika mintha aranykorát élné, még sincs kellőképpen előtérben, mi lehet ennek az oka?

Nem gondolom, hogy ne lenne előtérben, inkább ott látok problémát, hogy ezek efemer jelenségek, és a folytonosság – vagyis végső soron a hagyomány – megteremtésére alkalmatlanok. 

Ebben sokkal inkább az oktatásnak kell szerepet vállalnia és olyan intézményeknek, amelyek képesek távlatosan gondolkodni a kultúráról. Ezért szoktam azt mondani, hogy a Magyar Könyvtervezés díjnak nem annyira a verseny vagy akár az annak eredményeként megvalósuló kiállítás, katalógus stb. az értelme, hanem az, hogy kvázi intézményesülni tudjon és egy folyamatos minőségi sztenderdet képviseljen. 

Röviden: akkor van értelme, ha 20 év múlva egy érdeklődő fel tudja lapozni mondjuk az idei katalógust (akár nyomtatott, akár digitális formában), és látja, hogy mi az a hagyomány, aminek ő maga is szerves része.

Magyar Könyvtervezés Díj / beküldött könyvek

Céljaitok között szerepel az is, hogy bekapcsoljátok a magyar könyvtervezést a nemzetközi szakmai hálózatokba. Ez hogyan tud majd megvalósulni, illetve, ha hülyén hangzik is a kérdés: miért fontos?

Azért, mert meggyőződésem, hogy érdemes, szabad és kell is külső mércék alapján lemérni a teljesítményünket. Ami a megvalósulást illeti, ennek két útját látom: egyrészt megpróbálunk amennyire lehet nemzetközileg kommunikálni (weben, social mediában, katalógusban), másrészt nevezzük a kategóriagyőzteseket a Best Book Design from all over the World versenyre.

Az, hogy egy nyelvileg elszigetelt, kis ország vagyunk mennyire nehezíti meg a szövegalapú kiadványok – legyen annak kivitelezése mindenféle szempontból kimagasló – nemzetközi színtéren való jelenlétét?

Nem vagyunk elszigeteltebbek, mint Észtország vagy Dél-Korea. Ezzel együtt jogos felvetés, hogy az érdemi nemzetközi zsűrizés érdekében nekünk kiemelt feladatunk közvetíteni a hazai zsűri véleményét arról, hogy az adott könyv tervezése és kivitelezése milyen viszonyban áll annak tartalmával.

Alapelveitek között szerepel a szakmaiság, a nyitottság, az összeférhetetlenség és a függetlenség. Ez utóbbit például, hogyan tudjátok megvalósítani?

Úgy, hogy megpróbáljuk a pénz jelenlétét amennyire lehet távol tartani a díjtól. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nincsenek hagyományos értelemben vett szponzoraink, minden résztvevő (pl. zsűritag) ingyen dolgozik, és vannak szakmai támogatóink, akik pl. kinyomtatják a katalógust, adnak hozzá papírt vagy rendelkezésünkre bocsájtanak egy ingyenes fontlicenszet a díj arculati betűtípusához. 

Ez egy nagyon alulról építkező dolog, ami rengeteg szervezési munkát igényel, viszont cserébe ugyanennyi pozitív visszacsatolást ad: alig találkoztunk olyannal, hogy valaki ne vállalta volna örömmel a részvételt vagy támogatást.

Magyar Könyvtervezés Díj / előzsűri / Fotó: Mohai Balázs

Hogyan állt össze a zsűri és milyen szempontok alapján születik majd meg a döntés?

A zsűri összeállításánál olyan szempontokat vettünk figyelembe, hogy lehetőleg legyen minél diverzebb (szakmai, nemi, életkori szempontból), és minél professzionálisabb, vagyis a zsűritagok jelentős része legyen aktív könyvtervező.

Előbbi azért fontos, hogy megjelenhessenek a szigorúan vett tervezési szempontok mellett más nézőpontok is, hiszen ez egy alkalmazott műfaj, amely rengeteg szállal kapcsolódik a szerzőkhöz, kiadókhoz, terjesztőkhöz és így tovább. 

A szakmaiságot pedig talán nem kell magyarázni – a fent említett függetlenség kritériumához értjük többek között azt is, hogy nem gondoljuk, hogy egy zsűriben feltétlenül politikusoknak kell ülnie.

Egy jól kivitelezett könyvterv esetében számos szempont mentén haladva lehet csak igazán értékelhető a végeredmény, akkor, ha a „külcsíny” összeforr a tartalommal, akkor, ha az elképzeléseket a nyomda kifogástalanul tudja teljesíteni. A díjazás során, többek között ezekre is figyeltek. Milyen szempontokat emelnél még ki?

Valóban az a legfőbb kritériuma a könyvterv sikerességének, ha mindezeket az aspektusokat integrálni tudja, és ezek nem kioltják, hanem erősítik egymást. A tervezési oldalról nagyon sok formai kritérium mentén lehet vizsgálni a könyveket (mikro- és makrotipográfia, kötészet, anyaghasználat, tördelés, kompozíció stb.). 

De azért is örülök, hogy ilyen sokszínű zsűrit sikerült összeválogatni, mert a zsűrizések során megfogalmazódott például az a szempont is, hogy olyan könyveket mutassunk be, amelyekkel üzenni tudunk valamit, vagy új, kívánatos irányokat kijelölni.

Magyar Könyvtervezés Díj / előzsűri / Fotó: Mohai Balázs

Célotok a szakma népszerűsítése is, ezt segíti majd a kiállítás és egy katalógus elkészítése?

Igen, legalábbis reményeink szerint az egész folyamat (a nevezéstől a finisszázsig) olyan minőséget képvisel, amely hitelessé teszi mind a szakma, mind a nagyközönség szemében. Kifejezett célunk, hogy a katalógusból ingyenes példányokat juttassunk el az összes hazai művészeti felsőoktatási intézménybe, továbbá hazai és külföldi szakmai szervezetekhez.

Az interjú készítésének ideje alatt összeállt a shortlist, amiről a szervezők levélben értesítettek minden érintettet. Viszont azt még nem szeretnék publikálni, mert be szeretnék fotózni/scannelni az összes könyvet. Folyamatosan posztolják majd a shortlisteseket a kiállítás napjáig.

Disclaimer: A szerző a shortlistre került Symposion Kiadó vezetője