Megjelent a Reuters Intézet idei jelentése a digitális hírmédia fogyasztási szokásairól. A kutatásban 46 piac 93 ezernél több válaszadója vett részt. A Reuters globális elemzése kiemelte a TikTokon, Instán és Youtube-on terjedő videóalapú hírkontent egyre fontosabb szerepét, ami a globális dél országaiban lett különösen jelentős – míg az olyan öregebb behemótok, mint a Facebook, folyamatosan veszítenek a befolyásukból.
A Reuters Intézet régiónként és országonként is foglalkozik a hírmédia állapotával, a magyar jelentésen Szakács Judit és Bognár Éva, a CEU munkatársai dolgoztak. Az ő elemzésük legfontosabb megállapításait foglaltuk össze.
2022: megszűnő fideszes lapok, erősödő social, és a külföldi ügynök dollármédia
A tavalyi brutális NER-győzelem után, a begyűrűző infláció következményeként több kormányzati médiumnál indultak leépítések vagy bezárások. A propagandaminisztériumban valószínűleg belátták, hogy vissza lehet venni a tempóból, pláne, mert így még spórolni is lehet. Ezekre a mozgásokra hivatkoztunk tavaly némi eufemizmussal a kormányzati média választások utáni racionalizálásaként:
- olyan ismert print márkák szűntek meg, mint a Világgazdaság, a Figyelő vagy a Ripost;
- megette az állam a Nemzeti Sportot (a kormány újabban még masszív előfizetővé is előlépett);
- az Origo és a 888 összeolvadt;
- a Magyar Hírlapnak is megszűnt a print kiadása;
- a Pesti TV pedig összeesett
Több más, nem a kormányhoz vagy a KESMA-birodalomhoz tartozó médium is megszűnt:
- a 168 Óra és a Pesti Hírlap is lecsökkentette, majd beszüntette a print kiadásait;
- megszűnt az Azonnali.hu
Azért épültek is dolgok:
- az RTL és a TV2 is új online streaming platformot indított (RTL+, TV2 Play Premium)
A fenti változások jól aláhúzzák az itthon jól ismert helyzetet, hogy a médiát a kormány kizárólag saját eszközének tekinti:
- a Fidesz médiapolitikájában a lapok bezárása a közösségi média erősítését is jelent (a social felületeket kifejezetten sokan használják, a magyar lakosság 61 százaléka);
- a Megafon a kampány során az egyik legnagyobb hirdető volt a Facebookon (a social csatornák erősítése mellett persze a Fidesz nem elengedte el a hagyományos médiumok kezét sem)
A Reuters-riport megemlékezik még:
- az állami hirdetések reklámpiactorzító szerepéről, az ÉS, a Magyar Narancs, a Magyar Hang és a Jelen akciójáról;
- a Klubrádió Európai Bizottságot is megjárt esetéről;
- a Tilos vesszőfutásáról;
- az ejnyéről, amit a kormány 2021-es LMBTQ-témák megjelenítését tiltó és korlátozó, transz- és melegellenes törvény miatt kapott a Bizottságtól;
- a tulajdonosok és támogatások helyzetéről (például az Átlátszó vagy a Telex dollármédiázó megbélyegzéséről);
- az orosz dezinformációs propaganda irányába beálló magyar médiumokról
Olvasson fel híreket neked az Orbán Viktor
Mindezek után nem meglepő, hogy a válaszadók mindössze 25 százaléka bízik a hírekben (a magukat jobboldalinak mondók inkább, mint a baloldaliak: 36 százalék vs. 28 százalék). Itthon a legmegbízhatóbb médiumok listáját a HVG és az RTL vezeti, már évek óta. A bizalmat vizsgáló teljes, globális listán Magyarország 46 ország közül – a görögöket előzve – 45. lett.
A vezető online hírforrás az eltérített Index és a független 24.hu, őket a propaganda zászlóshajójaként az Origo, majd a tavaly második évét taposó Telex követi (lásd legfrissebb Júzerszkanderünket). Az offline tartalmak között a jelentés az RTL-t hozza ki vezető hírforrásként (41 százalék), amit jóval lemaradva követ a TV2 (27 százalék – szürpríz). A válaszadók közel fele mondta, hogy egyáltalán nem bízik a közmédiában.
Heti elérés / TV, rádió, print
Heti elérés / online
Hírforrások / 2016-2023
Online hírekért fizet: 9 százalék. Bizalom a hírekben: 25 százalék. Bizalom azokban a hírekben, amiket a válaszadó követ: 45 százalék.
Általános bizalmi index / 2016-2023
Márkabizalom
Aki igazán ínyenc, hallgassa meg a riport eredményeiről készült podcastot.
