„Ha az Orbán-rendszer nem omlik össze, akkor konszolidálódni fog" – interjú Kalmár Melinda történésszel

22 perc

2023.06.14. 07:10

A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.

hvg360: Milyen lehet Magyarország 2050-ben?

Kalmár Melinda: Ez egy nagyon izgalmas kérdés, és a vállalkozás is az részemről, hiszen egy történész nem jósolgat, legfeljebb latolgatja az esélyeket az alapján, hogy milyen paraméterekkel és dinamikákkal kalkulálhat az ország.

A világban elfoglalt helyünket vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarország földrajzilag, és ebből következően geopolitikailag is középen, ráadásul egy tartósnak tűnő geopolitikai törésvonalon van, és így mindig is arra lesz kényszerítve, hogy két térség között lavírozzon.

Magyarország 2050
Mennyien élünk majd itt? Hol lakunk majd? Lesz-e még Velencei-tó? Mi történik az Alfölddel? Mit eszünk majd? Hogy beszélünk? Hol tart majd a technológiai fejlettségünk? Hol lesz a helyünk a világban? A hvg360 új sorozata azt igyekszik kideríteni, hogy néz majd ki Magyarország 2050-ben? Abból indulunk ki, ami ma megjósolható, de azt is keressük, mit kellene tenni, ha ezen változtatnánk. Szakértők beszélnek, írnak erről, és indítanak el reményeink szerint vitát. 27 év választ el minket ettől a dátumtól. Közelebb van, mint gondolnánk. Cikksorozatunk további részeit ide kattintva olvashatják.

Sokan úgy határozzák meg Kelet-Európát, hogy itt találkozik/csap össze valamilyen módon Kelet és Nyugat – van, aki csak a német és orosz befolyás egymásnak feszüléséről beszél –, mások pedig azt mondják, ezt az etnikailag nagyon színes területet mindig integrálnia kell valamilyen nagyobb hatalomnak. A II. világháború után sem tudták ezt máshogy elképzelni a nagyhatalmak.

Magyarország tehát mindig be lesz kötve valahova, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szuverén az ország és a külpolitikája.

hvg360: Az Orbán-kormány a Nyugat hanyatlásáról beszélve inkább Kelet felé orientálódik. Ennek hosszú távon milyen következménye lesz? Marad a lavírozás, vagy ez egyfajta irányváltást mutat?

K. M.: Szerintem tartósan marad a lavírozás. Magyarország egyébként jelenleg majdhogynem a kádári külpolitikát folytatja, csak most a nyugati blokk tagjaként keresi az előnyöket a keleti oldalon. De ez a fajta lavírozás a magyar történelem során nem ritka, a nagyhatalmak közti pendlizést a magyar vezetés hagyományosan űzte.

hvg360: Annyira azért nem volt sikeres a történelmünk, hogy erre büszkék tudjunk lenni.

K. M.: Valóban, soha nem voltunk sikeresek ebben. Ennek ellenére nem állítom, hogy nincs abban némi racionalitás, amit a kormány csinál, legfeljebb sokunknak nem szimpatikus. A saját táborának igen. Bár az ország kiköthet megint egy vesztes oldalon, és a kisállami vesztesek mindig rosszabbul járnak, mint a nagyobbak.