Mérföldekre van a szabad médiától Magyarország, legalábbis Európában sereghajtók vagyunk e téren. Dióhéjban ez a (köztudott tény) derült ki a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának idei jelentéséből, amit a Media1 foglalt össze.

A helyzet a jelentés szerint egyre rosszabb Magyarországon (csak a törököknél rosszabb a vizsgált európai államok közül), amit a korlátozó szabályozás és a kormányközeli szereplők nyomulása súlyosbít. Három terület magas kockázatú a jelentés alapján: a piaci sokszínűség, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás.

Pozitív változás is van, bár nyilván uniós nyomásra: 2022-ben a parlament változtatott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény szövegén. Ezáltal könnyebbé vált az információhoz jutás, bár nem annyira, mint 2015 előtt.

Aggasztó azonban többek közt, hogy az újságírók Pegasusszal való megfigyelésekor sem az adatvédelmi hatóság, sem az ügyészség nem állapított meg jogsértést. Az anyagi veszély is jelentős, az infláció hatására sok print lap szüntette be működését, még a kormányközeli oldalon is (nemrég mentőövet dobott a kormány a kedves lapoknak egy áfacsökkentéssel).

A jelentés reformot javasol a hazai médiaszabályozásban, részben a Velencei Bizottság – a kormányról lepergő – 2015-ös ajánlásai alapján. Nem lenne rossz, ha az NMHH Médiatanácsának tagjait nem csak a kormánypárt választaná ki. Szó van még az ajánlásokban többek közt a tulajdonosi koncentrációról, a független média támogatásáról, a kormányközeli médiumok piactorzító hatásáról, az állami reklámköltésekről, a politikai hirdetésekről, a tartalomba való hatalmi beavatkozásról, gyűlöletbeszédről, dezinformációról és így tovább.

Az összes ajánlás itt olvasható, a teljes jelentés pedig itt.

(Borítókép: designprojects / Adobe Stock)