Magyar nyelv és irodalom

A legdrasztikusabb változás valószínűleg a magyarérettségit érinti, amiről 2022-ben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének akkori elnöke a lapunknak úgy nyilatkozott: „Egy mozdulattal lesöpörték mindazt, amit az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt, ötven évben történt.”

A 2020-as Nat ugyanis sokkal inkább a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, mint az elődjei. Míg ugyanis 2023-ig a diákoknak a feladatlap első részében „csak” egy szövegértési feladaton, valamint egy rövid gyakorlati szövegalkotáson kellett átküzdeniük magukat, mielőtt hozzákezdhettek a két megadott műelemző feladat közül az egyikhez, 2024-től a szövegértési feladatsor nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, míg a gyakorlati szövegalkotást és az érvelés eltűnik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük a diákoknak.

A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet

– olvasható a Magyartanárok Egyesületének korábbi állásfoglalásában, melyben azt is írják, hogy a műveltségi teszt beiktatása a 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent."

A korábban már közzétett mintafeladatsor alapján a középszintű érettségiben így lehetnek kérdések a hangtanról, de visszakérdezhetnek konkrét fogalmakat, azok jellemzőit, verslábakat, de bizonyos költők, írók életrajzát is.

Ha pedig már a költőknél és íróknál tartunk, a változás nem csak az írásbeli vizsgát, de a szóbelit is érinti, melynek tételsorába a hat új kötelező életműtétel mellé (Kosztolányi Dezső, Arany János, Babits Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila) további négy személy kerül; Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc, az utóbbinak a nevét pedig a diákok egyelőre alig ismerik.

Ráadásul a pontozás is némileg más lesz. Míg korábban a jó helyesírásért és a megfelelő külalakért a vizsgázók extra pontokat kaptak, addig 2024-től a hibák pontvesztéssel járnak majd. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyes tanulóknak nem a megfelelő tudáson, hanem ilyen apróságokon csúszik majd el a jobb jegye.

Történelem

Kevésbé drámaian, de 2024-től a történelemérettségi is változik, melynek nem a szerkezetét, hanem a témaköreit szabták át a 2020-as Nemzeti Alaptantervben, szintén inkább a lexikális tudásra építkezve. Erre a Történelemtanárok Egylete 2021-ben úgy reagált; az intézkedés „évtizedes visszalépést eredményez.”

Van ugyanis olyan témakör, amihez 142 extra lexikai elem került, ez pedig háttérbe szorítja az olyan egyéb kompetenciák tanítását és elsajátítását, mint a forráselemzés és a gondolkodtató feladatok megoldása. De kifogásolták a politikatörténeti témák arányának növelését is, mivel ez szerintük ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, míg az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését és megértését a diákok számára.

A 2024-es történelem mintatételeket ide kattintva találjátok.

Természettudományok és digitális kultúra

A két kötelező tantárgy mellett néhány választható vizsgatárgy esetében is lesznek változtatások.

Más lesz például a természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is, ahol a már megszokott vizsgafolyamat helyett a tervek szerint a vizsgázók választhatják, hogy egy saját kutatás, projektmunka alapján fogják értékelni őket. Ennek témáját a diákok már a tanév közben kiválaszthatják, a kidolgozásuk pedig hasonló lesz az egyetemi diplomamunkához, amit meg is kell majd védeniük.

A változás elsősorban a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát érinti, de változni fog az informatika - vagyis már digitális kultúra - érettségi is, melynek feladatsora új témákkal fog kiegészülni a következő évben. A középszintű, 180 perc alatt megoldandó feladatsor témakörei a következők:

• Szövegszerkesztés
• Számítógépes grafika és képszerkesztés
• Bemutatókészítés
• Táblázatkezelés
• Adatbázis-kezelés
• Publikálás a világhálón
• Algoritmizálás, adatmodellezés
• A programozás eszközei

Érdekesség, hogy középszintű digitális kultúra feladatsorban például szerepel az algoritmizálás témakör is, ami korábban emelt szintű követelmény volt, így a diákoknak ebből a tárgyból sem lesz könnyű dolguk.

Új tantárgyak

2024-től a megszokottak mellett olyan tárgyakból is érettségizhetnek majd a diákok, amilyenek alig néhány évvel ezelőtt még nem léteztek. Ilyen például a fenntarthatóság nevű tanegység, amit eddig körülbelül kétszáz iskolában vezettek be, és 2024-ben érettségizik majd az első olyan évfolyam, aki már tanulta ezt.

Ebből a tárgyból a digitális kultúrához és a természettudományos tantárgyakhoz hasonlóan szintén projektmunkát kell majd készíteni, a szóbelin pedig a vizsgázóknak a részletesen dokumentált munkafolyamatról kell majd számot adni, továbbá arról, hogy milyen módszert vagy módszereket alkalmaztak, mik a felhasznált forrásaik és hogyan dolgozták fel azokat.