Hogyan neveljünk kreatív és boldog gyereket? – 1. rész: Mi az a Montessori?
6 perc
2023.04.22. 17:00
Miért hagyjuk, hogy a gyermekünk megtapasztalja tettei és döntései természetes következményeit? Miért inkább a szándékot és az erőfeszítéseket ismerjük el az automatikus dicséret helyett? Bármilyen intézménybe jár is a gyermekünk, a Montessori-szemléletmóddal kölcsönös odafigyelésen, elfogadáson és tiszteleten alapuló környezetet alakíthatunk ki otthonunkban. Az elismert Montessori-pedagógusok olyan szokások megalapozásában segítenek, amelyeket minden korosztálynál, a családi élet legkülönbözőbb területein alkalmazhatunk. A Montessori-szemlélet a mindennapokban című könyvet melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
A „Montessori” név jelenleg 110 ország több mint 22 ezer intézményére utal, ahol dr. Maria Montessori irányelveit követik. A módszernek része a tantermek megfelelő elrendezése és a gyerekek tanulásának elősegítése, de ide tartozik a kapcsolatokról való gondolkodásmód is, amely otthon, a munkahelyen vagy bárhol máshol alkalmazható.
A Montessori-életmód
A legtöbben úgy gondolnak a Montessorira, mint óvodai módszertanra és pedagógiai megközelítésre. Igaz ugyan, hogy a Montessori-intézményekben eleinte csak hétévesnél fiatalabb gyerekekkel foglalkoztak, ma már azonban minden korosztállyal: a legkisebbektől a középiskolásokig. Ráadásul az alapvető Montessori-elvek kiterjeszthetők az iskolai környezeten túl a családi és üzleti életre is, illetve szociális intézményekben is követendő példának tekintik. A Montessori-gondolkodásmód igen sokrétű, lényegében azonban egy olyan kultúra megteremtése a cél, amelyben különböző korú emberek békésen, egymást támogatva élhetnek és dolgozhatnak.
Ez a megközelítés szembemegy a megszokott hierarchikus, irányító szemlélettel, ahol jutalmazással, büntetéssel és külső megítélés alapján dől el, hogy jól végeztük-e a dolgunkat. A Montessori-módszer bátorítja a kiemelkedő teljesítményt és az erre való törekvést, ugyanakkor inkább abban segíti a gyermekeket, hogy a céljaik eléréséhez magukévá tegyék az ehhez szükséges értékeket, munkamorált, társas készségeket, gondolkodást és problémamegoldást. Így felfedezik egyéni hangjukat, megtanulnak a lehető legkevesebb konfliktussal együttműködni, kapcsolatba kerülnek a valódi érzéseikkel, illetve a kölcsönös tiszteletet megtartva megfelelően kifejezhetik az igényeiket. Ezáltal elégedettségben élhetnek, és képesek lesznek másokhoz kapcsolódni otthon, az intézményekben és később a munkahelyükön.