Mi történhet, és mi nem, ha elszabadul a munkaügyön a mesterséges intelligencia?

A ChatGPT látványosan jól működik, ha fordításról, levelek írásáról, hirdetések kezeléséről, cégek listázásáról van szó, de egy bonyolult, angol nyelvű állásleírást is segíthet megértetni egy kezdő kollégával” – osztja meg Katona Krisztián, a JobGroup it-toborzási üzletágának vezetője, hogyan használják a cégnél a népszerű mesterségesintelligencia-alapú szöveggenerátort. Érzik azonban a korlátait is: nem ír jobb álláshirdetési szöveget, mint egy ember. Szerinte erre hosszabb távon inkább a kifejezetten munkaügyi célra fejlesztett MI-rendszerek lehetnek majd képesek. Persze most is egyre több helyen dolgoznak algoritmusokat alkalmazó szoftverekkel. „Ezek segíthetik a szakemberek munkáját a sok jelölt rendszerezésében, az interjúk szervezésében, be tudnak kérni munkavállalói ajánlásokat, intelligensen tudnak keresni, és beépített chatbotjuk is van” – sorolja Katona. Hozzátéve: egy álláshirdetési portállal összekötve az MI akár jobb állásokat is ajánlhat az ember figyelmébe, mint amelyekre magától rákeresne.

Egy magyarul írt motivációs levelet még aligha tudnak az ilyen rendszerek feldolgozni, de egy önéletrajz adatait már képesek értelmezni. Katona Krisztián ugyanakkor hangsúlyozza: jelenleg szó sincs arról, hogy ez kiváltaná a hr-eseket. Inkább egy újabb eszközt ad a kezükbe a jelöltek kereséséhez (például a LinkedInen), elmagyaráz nekik szakszavakat, rövidítéseket, ezekkel pedig egy kezdő munkatárs hamarabb szerezhet rutint. „Ám ha a rendszer rangsorolja is a jelölteket, a végleges döntést egy tapasztalt kollégának kell meghoznia” – húzza alá Katona.

A rutinfeladatok automatizálásával a hr-esnek több ideje marad a személyes kommunikációra, és számos más döntéshozatali helyzethez hasonlóan – ha a vezetők élnek is vele –, az adatok az egész munkát észszerűsíthetik.

Felmérhetik például, milyen kollégákra van szükség, milyen okból mentek el a korábban távozók, tehát hogyan lehet mérsékelni a fluktuációt, a maradókat milyen képzésekre kellene elküldeni és így tovább.

Hosszú távon pedig olyan megoldások is elképzelhetők, amelyek például felmérik az álláskeresők nyelvi készségeit a virtuális valóságban, vagy akár virtuális „toborzó kollégák” segítségével – jósolta Sameer Maskey, a Columbia Egyetem adjunktusa az amerikai Forbesban megjelent cikkében.