gyarorszag.hu

Lakmusz

A világ felhasználóinak mindössze 17 százaléka internetezik igazán szabadon. A magyarok nem. Ezt állapították meg az Atlas VPN technológiai szolgáltató elemzői a Freedom House emberi jogi szervezet Freedom on the Net 2023 című dokumentumában közölt adatok alapján.

A jelentés szerint az internetezők 36 százalékának nincs szabad hozzáférése az online térhez, ebben jelentős infrastrukturális, gazdasági vagy politikai tényezők akadályozzák. Ezek a tartalmakhoz való szabad hozzáférésüket ugyanúgy gátolják, mint a szabad online véleménynyilvánítást. A legkirívóbb esetben az internetes véleménykifejezésnek fizikai bántalmazás vagy gyilkosság is lehet a következménye – meglepően sok, 41 országból érkeztek beszámolók ilyen esetekről 2022 júniusa és 2023 májusa között. Ebben az időszakban 22 állam tartotta jó ötletnek a közösségi média szigorú cenzúrázását – némelyek bizonyos szolgáltatások komplett letiltását – annak érdekében, hogy a kormányzati állásponttal ellentétes nézetek ne kapjanak nyilvánosságot. 19 országban tiltották be a forgalmat elfedő, így a tilalmas szolgáltatásokhoz is hozzáférést biztosító VPN-szolgáltatásokat. 16 államban „kapcsolták le az internetet”, azaz lehetetlenítették el államilag hosszabb-rövidebb időre teljesen a hálózathoz való hozzáférést.

Globálisan a felhasználók további 35 százalékának van részben szabad hozzáférése az internethez. Az Atlas VPN elemzőinek megfogalmazása szerint „az olyan országok, mint Magyarország és Kolumbia, jó példái ennek”.  Ezekben az országokban ugyan szabadon hozzá lehet férni az online tartalmakhoz, de ellenzéki csoportok, civil szervezetek, újságírók és médiavállalatok gyakran kapnak fenyegetéseket, és jó párszor kell kibertámadásokat elszenvedniük. (Utóbbi kifejezetten gyakran fordult elő az elmúlt egy évben a legtöbb olyan jelentősebb magyar lap ellen, amely nem szajkózza kritika nélkül a kormány szólamait.) A Freedom House elemzői 47 országban, köztük Magyarországon is fellelték dokumentált nyomait annak, hogy kormányközelből próbálják manipulálni az online vitákat.

A Freedom House kitér a mesterséges intelligencia alkalmazására is: a technológia által hajtott, segített eszközök az autokrata kormányok kezében jól használhatók különféle politikai, társadalmi vagy vallási tartalmak megszűrésére. Ez a fajta cenzúra a korábbiaknál precízebb, ugyanakkor kevésbé mutatható ki, így kisebb az esélye annak, hogy alkalmazása felháborodást és politikai következményeket okozzon – olvasható a jelentésben.

Globálisan csupán a felhasználók 17 százaléka élvezheti valóban szabadon az internetet, ezekben az országokban a kutatók semmilyen vagy csupán minimális korlátozásokat és problémás következményeket találtak. Példaként hozzák Argentínát, Costa Ricát, az Egyesült Államokat, Észtországot, Kanadát, Németországot és Tajvant. (A felhasználók további 12 százalékát adó országokat nem vizsgálták.)