szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Közeleg az uniós jogalkotási ciklus vége, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben nagyon sok jogszabályt fogadnak el. Mivel az Európai Parlament utolsó alkalommal majd áprilisban ül össze, legkésőbb addig valamennyi folyamatban lévő ügyben a végső, tagállamokkal is egyeztetett változatot be kell nyújtani. Kiemelt fontosságúak a klímavédelemmel kapcsolatos törvények.

Az EU kinyilvánított célja, hogy 2050-re elérje a kibocsátássemlegességet, ez határozza meg a jogalkotói munkát is. Csak ezen a héten három olyan törvényről döntött az Európai Parlament, amelyek ennek a komplex programnak a részei, de volt olyan jogszabály is, amelynek kapcsán nem sikerült elérni a kellő támogatást. Ezek a döntések most arra szolgáltak, hogy megkezdődhessenek a háromoldalú tárgyalások a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal, abban a reményben, hogy sikerül tartani a bevezetőben említett határidőt.

Így például elfogadták a csomagolás újrahasznosítására vonatkozó javaslatokat. Ennek részeként csökkentenék a csomagolást, korlátoznák bizonyos típusok használatát, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt általános csomagoláscsökkentési célok (2030-ig 5 százalék, 2035-ig 10 százalék, 2040-ig 15 százalék, 2040-ig 15 százalék) mellett az EP-képviselők a műanyag csomagolások csökkentésére vonatkozó konkrét célokat is meg kívánnak határozni (2030-ig 10 százalék, 2035-ig 15 százalék, 2040-ig 20 százalék).

A képviselők be akarják tiltani a nagyon könnyű (15 mikron alatti) műanyag zacskók forgalmazását, kivéve, ha azok higiéniai okokból szükségesek, vagy ha az élelmiszer-pazarlás megelőzése érdekében puha állagú élelmiszerek csomagolására használják. A képviselők célja, hogy tisztázzák az újrafelhasználható vagy újratölthető csomagolásokra vonatkozó követelményeket. Az italok és az elvitelre szánt ételek forgalmazóinak, például a szállodáknak, éttermeknek és kávézóknak lehetőséget kell adniuk a fogyasztóknak, hogy saját tárolóedényt hozzanak magukkal. Az új szabályok előírnák, hogy minden csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, de bizonyos átmeneti mentességek várhatóak, például a fa és a viasz élelmiszerek csomagolásában való használata esetében.

A képviselők azt szeretnék elérni, hogy az uniós országok 2029-re biztosítsák, hogy a csomagolásokban található anyagok (műanyag, fa, vasfémek, alumínium, üveg, papír és karton) 90 százalékát elkülönítve gyűjtsék.

Ugyancsak döntés született arról, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a buszok és teherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó szabályokról. A parlamenti mandátum alapján a képviselők szigorú szén-dioxid-kibocsátási célokat szeretnének elérni a közepes és nehéz tehergépjárművek tekintetében, beleértve a hivatásos járműveket (például szemeteskocsikat, billenőkocsikat vagy betonkeverőket) és buszokat.  A 2030-2034-es időszakra 45 százalékos, a 2035-2039-es időszakra 65 százalékos csökkentést tűztek ki célul, 2040-től pedig 90 százalékos csökkentést szeretnének elérni. A képviselők egyetértenek a Bizottság javaslatával, amely szerint 2030-tól csak a kibocsátásmentes új, városi buszok nyilvántartásba vételét engedélyeznék, és szigorú feltételek mellett ideiglenes mentességet javasolnak (2035-ig) a biometánnal üzemelő városi buszokra.

A kevesebb hulladék a cél a javításhoz való jog megerősítését és a tömeges fogyasztás környezeti hatásainak csökkentését célzó új intézkedésekről. A szabályok fenntarthatóbb fogyasztásra ösztönöznek, megkönnyítik a meghibásodott cikkek javítását, csökkentik a leselejtezésből adódó hulladék mennyiségét és támogatják a javítással foglalkozó vállalkozásokat. Az új szabályok értelmében a törvényileg meghatározott jótállási időszakon belül az értékesítőknek a javíttatást előnyben kell majd részesíteniük, amennyiben az nem drágább a teljes cserénél, kivitelezhető, és a vevőnek is megfelel. A tervek szerint a javítást követően a jótállási időszak további egy évvel meghosszabbodna.

Ugyanakkor nem kapott parlamenti többséget a növényvédő szerek használatának korlátozása. Vagyis a Parlament gyakorlatilag elutasította a bizottsági javaslatot, és lezárta annak első olvasatát. A tagállami kormányokból álló Tanácsnak még döntenie kell a javaslattal kapcsolatos saját álláspontjáról, hogy megállapítsa, végleg elutasítja-e a javaslatot, vagy visszaküldi-e azt a Parlamentnek második olvasatra. Ez utóbbiból aligha lesz elfogadott törvény ebben a ciklusban.