Csődbe ment a coworking úttörője: befellegzett a közösségi munkavégzésnek?
Tönkrement az ünnepelt coworking-szolgáltató, a WeWork, amelyet egykor a világ legértékesebb startup vállalkozásai között jegyeztek. A cég csődje hallatán sokan teszik fel a kérdést: mindez az iparág végét is jelenti? A Deutsche Welle riportja.
Nagyvárosi környezetben a coworking Magyarországon is jól ismert fogalom: ez az, amikor közösen használt irodában együtt dolgoznak különböző iparágakból és szakmákból érkező emberek, akiknek eltérőek ugyan az irodahasználati szokásaik, de a rugalmas közeg sok lehetőséget kínál új ismeretségekre, impulzusokra és együttműködésekre.
Az úgynevezett coworking tereket – azaz közös infrastruktúrával rendelkező irodahelyiségeket – elsősorban startupok, mikrovállalkozások és szabadúszó egyéni vállalkozók veszik igénybe használatarányos díjért cserébe, de egyre jellemzőbb, hogy a vállalatok is az irodai kapacitások egy részét rugalmasan, ilyen helyeken vásárolják meg.
Abban, hogy a coworking világszerte ismertté vált, nagy szerepe volt Adam Neumann-nak. 2010-ben ő alapította meg a WeWork nevű vállalatot, amellyel azt tűzte ki célul, hogy a közösségi irodahasználat iparági szintű elterjesztésével forradalmasítja a cégek ingatlanbérletének piacát. Látszólag sikerrel is járt: frappáns szlogenjeivel és agresszív marketingjével Neumann egy kis startupból milliárdos céget csinált, világszerte több száz irodával.
Ám a vakmerő célkitűzésekhez képest az eredmények elmaradtak. A WeWork soha nem volt nyereséges. A befektetők rendre tolták bele a pénzt, és reménykedtek a nagy bizniszben. Neumann vállalatában mindenekelőtt a japán Softbank csoport látott fantáziát, folyamatosan növelve részesedését. A legfrissebb adatok szerint a cégnek a közelmúltban 660 telephelye volt a világ 119 városában, köztük Európán belül a legtöbb az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A WeWork Németországban Berlinben és Frankfurtban van csak jelen.
A cégcsoport a sikere csúcspontján 47 milliárd dollárt ért, a közelmúltban azonban már csak 45 millió dollár volt a tőzsdei értéke. Most pedig az Egyesült Államokban fizetésképtelenséget jelentett be, amit várhatóan további csődeljárás követ Kanadában. Az inszolvencia-bejelentések célja, hogy a WeWork kiszabadulhasson jelenlegi – igen drága – bérleti szerződéseiből, és átszervezhesse magát.
A vállalat gyors felemelkedése már korábban is kétségeket ébresztett több szakértőben a fenntarthatóságával kapcsolatban. Neumannt a gyors növekedés miatt sok kritika érte, a Softbank térnyerésével 2019-ben ki is vonult a cégből.
A hibrid munkavégzés: a coworking iparág mozgatórugója
A Coworking Munkahelyek Németországi Szövetségének (BVCS) elnöke, Tobias Kollewe szerint a WeWork a rossz gazdálkodás iskolapéldája, a kudarcáról nem az iparág tehet. „A coworking igenis sikertörténet” – állítja Kollewe. Az Egyesült Államokban felvett adatok is erről tanúskodnak. A WeWork fizetésképtelensége paradox módon egy olyan időszakban következett be, amikor az irodahelyiségek rövidtávú bérbeadására egyre jobban megy: a coworking terek száma 2023 első és második negyedéve között az USA-ban tíz százalékkal nőtt.
A világ egyik vezető kereskedelmi ingatlan- és befektetési szolgáltatója, a Commercial Real Estate Services (CBRE) felmérése szerint a vállalatok körülbelül 60 százaléka azzal számol, hogy a következő három évben valamilyen mértékben csökkenteni tudja irodáinak alapterületét, ami mindenekelőtt a hibrid munkavégzés térnyerésének köszönhető. Míg a koronavírus-járvány után közvetlenül még sokan maradtak otthon, mára a kép vegyesebb lett: a munkaidő egyre inkább a home office, a céges és a közösségi irodahasználat között oszlik meg. Ezzel párhuzamosan a bérleti szerződések is változnak: a vállalatok 41 százaléka már a rövidebb bérleti szerződéseket részesíti előnyben, és a flexibilis munkaterületek iránti kereslet is növekszik.
„A hibrid munkavégzés felgyorsítja terjeszkedésünket világszerte” – írta a WeWork közvetlen versenytársa, az IWG – International Workplace Group alapítója, Mark Dixon is a cég 2022. évi jelentésében. A cégóriás, amelynek 120 országban 3400 irodája van 2,7 milliárd dolláros forgalom mellett, 2023 első felében annyi szerződést kötött, mint 2022-ben összesen.
A BVCS elnöke, Tobias Kollewe is azt állítja, hogy – saját adataik szerint – Németországban 50 százalékkal nőtt a coworking terek száma, a WeWorkkel történtek pedig semmilyen módon nem befolyásolják az iparágba befektetők aktuális hangulatát. Épp ellenkezőleg: „Főleg a Z generáció motivációira jellemző, hogy ők egyszerűen nem akarnak lakóhelyet váltani egy új munkahely kedvéért. Otthonról dolgozni a konyhában vagy a nappaliban? Ez számukra hosszú távon nem lehet megoldás” – véli Kollewe.
Ha a német bázisadatokat nézzük, biztos, hogy van felfelé: a Német Munkaügyi és Szociális Minisztérium megbízásából készült felmérés szerint 2022-ben rendszeresen 180 000 ember használta a coworkinget, ami azért nem elég nagy szám, hogy strukturális változásokat generáljon például a helyi vagy helyközi közlekedésben.
Magyarország: veszik, mint a fitneszbérletet
„Magyarországon ez a műfaj még gyerekcipőben jár. Bár az alacsony árak és a jó infrastruktúra miatt Budapest ismert célpont a külföldi digitális nomádok körében, Portugáliába és Spanyolországba például négy-öt évvel korábban érkezett meg a coworking” – nyilatkozta a DW Magyarnak Filep Szilvia, az idén áprilisban indult Co-working Hungary iparági szövetség alapítója. Míg Magyarországon jelenleg 30-40 coworking vállalkozás működik, csak Barcelonában háromszáznál, Lisszabonban száznál is több.
A vállalkozások többsége még keresi a fenntartható üzleti modellt. Szilvia, aki a Freelancer Blog alapítója egyben, a kezdetek óta követi a hazai coworking piac alakulását: 150-nél több elemet tartalmaz az adatbázisa azokról a cégekről, amelyek hosszabb-rövidebb ideig megpróbálkoztak coworking irodák működtetésével. A Kaptár vagy a Loffice voltak az elsők, amelyek még 2010 előtt nyitottak, és azóta is léteznek. Nagyon sok vállalkozás azonban kérészéletűnek bizonyult.
Budapesten, a Margit híd lábánál található Kubik tíz éve nyitott. A koronavírus-járványt a tulajdonosok elkötelezettségének köszönhetően sikerült túlélni, de „ma lényegében fullon vagyunk” – mondta a DW Magyarnak Mocsár Éva társtulajdonos. A bérlők között nagyjából fele-fele arányban vannak magyarok és külföldiek, a legtöbben az IT-szektorból. Egyre tipikusabb, hogy kis cégek náluk tartják heti rendszerességgel a megbeszéléseiket, aztán együtt mennek ebédelni vagy este még egyet sörözni. Éva szerint minden coworking irodának más a hangulata és az ügyfélköre. „Emiatt nem is tekintem a többieket igazán versenytársnak”. Szerinte sok múlik a lokáción, a közösségi eseményeken, és főként azon, hogy mennyire figyelmesek a munkatársak.
Budapest mellett vidéken is egyre több coworking iroda nyílik: lényegében az összes nagyvárosban van ilyen, és egy-két olyan településen is, ahol sok a nagyvárosi, kisgyerekes-családos beköltöző. Filep Szilvia Veszprémben működteti a Katedra Közösségi Irodát. Itt a külföldiek aránya alacsonyabb, 15 százalék körüli. A „kemény magra” az a jellemző, hogy a munkaidejét a home office és a közösségi iroda között osztja meg. „Úgy veszik a bérlelet, nyolc vagy tizenhat alkalomra, mint a fitneszbe” – magyarázta Filep Szilvia.
Mit hozhat a jövő?
A coworking-szakértő három területen lát kitörési lehetőséget. Egyrészt a tíz fő körüli mikrovállalkozások közül egyre többen ismerhetik fel, hogy a coworking abszolút versenyképes az ingatlanpiacon olcsóbbnak számító lakásirodákkal szemben is. Utóbbiak esetében még szükség van takarításra és külön egy office managerre a mindennapi beszerzésekhez és ügyintézéshez, míg a coworking irodákban mindez megvan. Így, ha csak a szűk stábnak bérelnek egy állandó irodát, a többiek pedig vegyesen vannak home office-ban és coworking irodákban, a rezsivel sokkal jobban kijönnek.
Emellett ma már a nagyvállalati szegmensben is jellemző, hogy kevesebb irodai helyet tartanak fent, mint ahány munkavállaló dolgozik nekik. Ilyenkor a helyiségeik egy részében alakítanak ki közösségi tereket alkalmi mítingekre és eseményekre – vagy ezekre az eseményekre bérelnek ilyeneket. A harmadik szegmens a közös terek mellett biztosítható privát iroda: a coworking piacban még az is vonzó, hogy itt a bérleti szerződések rövidtávúak (legfeljebb 6-12 hónaposak) az ingatlanpicon szokásos többéves irodabérletekhez képest. „Ahhoz, hogy a coworking előnyeiről kellően sokan értesüljenek, még sok felvilágosító munkára van szükség” – mondta a DW-nek Filep Szilvia.
Szerzők: Nicolas Martin és Ashutosh Pandey. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A magyar nyelvű cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
Nyitóképünkön a WeWork egyik irodaháza. Fotó: AFP / CLAUDIO CRUZ
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
