Library + information update. – London, 2002-

(2009) jul/aug., p. 45-47.

A Research Information Networkhöz tartozó egyetemeken a kiadói naplófájlok alapján elemezték az elektronikus folyóiratok előfizetését, kihasználtságát, és az adatokat összevetették a publikációk alakulásával. Kiderült, hogy az online hozzáférés nagyban megnövelte a használatot. Az egyes szakterületeken eltérnek a kutatók információkeresési szokásai. Népszerűek az ebédszünetek, de az információgyűjtés negyede munkaidőn kívül (kora reggel, késő este és hétvégén) történik. Októberben és novemberben csökken a kutatói aktivitás, vélhetőleg a szakmai konferenciákon való részvétel miatt.

Sokan csak rövid időt töltenek el egy-egy weboldalon, céltudatosan keresve a releváns adatokat. A Google révén is kereshető forrásokat sokkal jobban kiaknázzák, de a számukra fontos weboldalakon már inkább böngészni szeretnek, nem pedig a keresőgép révén további forrásokat találni.

Bár minden folyóiratot használtak, 3-4, sőt olykor 8 éves cikkeket is olvastak, a cikkek 5%-ára esett az összes használat harmada-fele. A nagyobb kutatási igényű területeken különösen jellemző volt a magasabb impakt faktorú folyóiratokban való koncentrált keresés, valamint a keresési technikák jobb ismerete és hatékony felhasználása. Az élettudományok kutatói a legnagyobb (és leggyorsabb) információkeresők, a hétvégén a közgazdászok a legaktívabbak, a történészek használták leginkább a Google-t. A referátumokat a közgazdászok használták a legnagyobb mértékben, és a történészek a legkevésbé. Az azonos profilú intézmények közötti különbségek is jelentősek voltak.

Megállapítható, hogy az elektronikus folyóiratok előfizetése bőven megtérül. (A brit felsőoktatási intézményekben az egy letöltött dokumentumra eső költség bruttó 0.8 font volt.) Az online használat szoros korrelációban van a használók által publikált cikkekkel, PhD-díjakkal, valamint az elnyert kutatási pályázatokkal és szerződésekkel.

(Mándy Gábor)