Public services quarterly. – Binghamton (N.Y.), 2002-

10. (2014) 4., p. 263-282.

Az elmúlt évtizedekben a felsőoktatási könyvtárak tevékenységének hangsúlyai sokat változtak: a gyűjtemény helyett a hozzáférés lett fontos, újabban pedig – Ranganathan öt könyvtári törvényére hivatkozva – maguk a szolgáltatások. Az egyes egyetemeken a könyvtár központi szerepet tölt be, és helyként, közösségi színtérként fontos tényezője az intézmény sikerének

A Floridai Egyetemen (UF) Authors@UF néven rendezvénysorozatot indítottak, amely két tekintetben is támogatja az egyetem küldetésének megvalósulását: egyrészt a tudományra összpontosít, és informális keretek között mutatja be az oktatók tudományos és kreatív teljesítményét, másrészt gazdagítja a hallgatók tanulási tapasztalatait, mivel tantermeken kívül, másfajta körülmények között ismerkedhetnek meg az oktatók tevékenységével. A program a könyvtárhoz, annak valamely különgyűjteményéhez kötődik, és hidat épít a tantermek és a könyvtár között: a könyvtárat mint a tanulás helyszínét határozza meg, olyan intellektuális térként, amely befogadja a különböző tudományos kezdeményezéseket, és helyszínt biztosít a vitákhoz, felfedezésekhez és tapasztalatszerzéshez.

A program évente két rendezvénnyel indult. A szervezésnek három kulcsszereplője van: a kutatástámogató (tanszéki kapcsolattartó) könyvtáros, a program koordinátora és a kommunikációs felelős. A program három szakaszra oszlik: előkészítés, lebonyolítás és utómunkák. Az előkészítés során a kutatástámogató könyvtáros kiválasztja az előadó személyét, kitűzi az időpontot, lefoglalja a termet, engedélyt kér az előadótól, hogy a rendezvényről felvétel készüljön, kikeresi az előadó műveit a gyűjteményből, meghirdeti az eseményt (kétperces videó és plakát készül). A program koordinátora a többi kutatástámogató könyvtárost tájékoztatja az eseményről, szerkeszti a webhelyet, együttműködve a kommunikációs felelőssel, pénzt szerez a vendéglátásra, gondoskodik az információtechnológiai támogatásról, egyeztet a könyvesbolttal az előadó műveinek árusításáról, felkéri az előadót méltató rangos egyetemi szereplőket, értékelő kérdőívet szerkeszt, a hallgatók bevonásával gondoskodik arról, hogy az esemény megjelenjen az összes egyetemi hírforrásban. A kommunikációs munkatárs a nyomtatott és az elektronikus propagandáért felel, jelzi a rendezvényt a könyvtár és az Authors@UF weboldalán és minden szóba jöhető egyetemi csatornán, megszervezi a vendéglátást, a fotózást stb. A megvalósítás teendői meglehetősen automatikusan zajlanak, a rendezvényeknek jól kialakult forgatókönyve van, az érintettek tudják a dolgukat. A programot követően értékelik a visszajelzéseket (többek között a hallgatóság összetételét és a programot értékelő osztályzatokat), a felvételeket feltöltik az Authors@UF webhelyre, végezetül a könyvtár vezetői rendszerint vacsorán látják vendégül az előadót.

A program fő célja a tudósok bemutatása. Olyan előadókat igyekeznek találni, akik több szakterület művelőinek érdeklődésére számot tarthatnak. A szerzők örömmel veszik, hogy kutatási eredményeikről beszélhetnek. A rendezvény helyszíne a könyvtár, a helyiséget a várható érdeklődés szerint jelölik ki. A diákhallgatóság a tapasztalatok szerint szívesen veszi a vendéglátást, különösen már a programot megelőzően.

Az Authors@UF weboldalán minden promóciós és összegző információ megjelenik. Az UF intézményi repozitóriumában létrehoztak egy könyvespolcot az előadók munkásságának bemutatására, ami egyben a repozitóriumot is népszerűsíti. Tervezik a közönség bővítését: a helyi lakosok számára is meghirdetik a rendezvényt.

(Hegyközi Ilona)