Scandinavian public library quarterly. – Stockholm, 1968 -

47. (2014) 4., p. 14-15.

Vannak olyan olvasók, akiknek – látási, egyéb fizikai, érzékelési, fejlődési, kognitív, tanulási vagy egyéb problémák miatt – a nyomtatott szöveg hatékony olvasása komoly nehézséget jelent. A skandináv országokban – Svédország kivételével, ahol ez a közkönyvtárak feladata – speciális könyvtárak szolgáltatnak ennek az olvasói körnek.

Finnországban a nehezen olvasókra szakosodott Celia könyvtár hangos könyveket (ezek teszik ki a kölcsönzések 99%-át), Braille írást használó és tapintással olvasható könyveket gyűjt. A finn szerzői jogi törvény 17. fejezete arra is feljogosítja, hogy a célnak megfelelő (ún. elérhető) formátumban közreadjon műveket. A digitális audio formátumban megjelenő hangos könyvek megfelelnek a DAISY szabványnak. Fejlett keresési, könyvjelzőzési, soronkénti navigációs és beszédsebesség-szabályozási funkciókkal vannak ellátva.

A Celia könyvtárat jelenleg közel 25 ezren használják. A potenciális használók száma a becslések szerint országosan 250 ezerre tehető. Látásromlás miatt egyre több az érintett idős olvasó, és egyre több a diagnosztizált diszlexiás.

2013 októberében indult el a Library for all projekt, amelyben a Celia könyvtár a közkönyvtárakkal működik együtt. Azt tűzte ki célul, hogy a Celia által előállított hangos könyvek kerüljenek be a közkönyvtárak gyűjteményébe és szolgáltatásai közé. Közel 40 könyvtár vesz részt az ezzel kapcsolatos modellkísérletben. A könyvtárak munkatársainak legtöbbje korábban egyáltalán nem foglalkozott az érintett célcsoporttal és a nekik szóló szolgáltatások kérdéseivel. Elsőként főként az idős emberek igényeire összpontosítanak, és 2014 őszén hangos könyvekkel és öregbetűs könyvekkel indították el a szolgáltatásokat. A Celia könyvtár letölthető és online meghallgatható hangos könyvekhez (40 ezer cím) ad hozzáférést és használati útmutatást.

A közkönyvtárosokról kiderült, hogy felismerik azokat a használói csoportokat, akik olvasási nehézségekkel küszködnek. A hangos könyveket például a diszlexiások esetében átmeneti megoldásnak tekintik a nyomtatott könyv olvasása felé vezető úton; és még meg kell barátkozniuk azzal a nézettel, hogy az olvasásnak sokféle módja létezik, és a különböző formátumok egyformán jók az olvasás és a tanulás szempontjából.

A projektet 2015 tavaszától minden finn közkönyvtárra kiterjesztik. Arra törekszenek, hogy az elérhetőség kérdése bekerüljön a finn közkönyvtári törvénybe is.

(Hegyközi Ilona)