Vestnik BAE. – Moskva, 2000-

(2014) 2., p. 50-52.

Egy évtizeddel ezelőtt az információforrások hitelessége nem volt annyira aktuális kérdés, mint napjainkban. A nyomtatott kiadványok hosszú szerkesztői-kiadói munka eredményeként láttak napvilágot. A kéziratokat, a bennük szereplő adatokat tudományos szerkesztők, korrektorok ellenőrizték, a publikált információk hitelessége nagyon magas szinten volt. Az internet alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Elektronikusan bárki publikálhat a komoly tudósoktól a grafománokig, ennek eredményeképpen a publikációk többsége gyenge minőségű.

Az internet lényegéről különböző vélemények alakultak ki, a szerzők egy része komolytalannak tartja, ha teheti, nyomtatott vagy egyéb forrásból ellenőrzi a kapott információt. A felhasználók többsége azonban elégedett a hálózat kényelmével, az információhoz jutás gyorsaságával, és nem tartja annyira lényegesnek az esetleges hamis/hibás adatokat. A következmény pedig az, hogy a nyomtatott publikációkban egyre több hiteltelen információ jelenik meg. Az internetre felkerült hibák, elévült információk sokszorozódnak a tömegkommunikáción keresztül, megjelennek a népszerű könyvekben, sőt a monográfiákban is.

A hitelt érdemlő és nem érdemlő információkat két lépésben lehet elkülöníteni: először az aktualitást kell ellenőrizni, majd a hitelességet. Egy meghatározás szerint elévül az az információ, amely már nem tükrözi a valóságot. Az internet egyik sajátossága, hogy új információ megjelenésekor senki sem foglalkozik az elévült adat módosításával (eltávolításával), például egy kiadvány 2. javított kiadása ugyanúgy megtalálható a hálózaton, mint az első kiadás, és az sem biztos, hogy az olvasó tud a második létezéséről (ami hagyományos bibliográfiai eszközökkel követhető). A honlapok létrehozói nem felelősek az adatok aktualizálásáért, nincs olyan mechanizmus, amellyel egy frissebb honlap megjelenésekor a régebbi kikerülne a hálózatból. Általában az újabb információ felülírja a korábbit, de számos olyan eset létezik, amikor az előző információk is hitelesek maradnak (például statisztikai adatok esetén, amikor az új információ kiegészíti a meglévőt).

Az információ hitelességére több tényező is hatással van:

- az információforrás minősítése – szerző, a honlapot közreadó szervezet, az információközlés ideje, megújítása;

- a felhasználó jártassága a témában – függ a felhasználó tudásszintjétől, műveltségétől, szakmai végzettségétől, szociális-pszichológiai adottságaitól; a témában jártas felhasználó jobban meg tudja válogatni a kereséshez szükséges kulcsszavakat, a találatokból hozzáértőbben válogatja ki a számára fontosakat, szükség esetén újrafogalmazza a keresőkérdést;

- hibás adatok, elütések – a legtöbb információkereső rendszer, ha a kérdésben hibát (elütést) talál, felajánlja a kifejezés helyes formáját (például a Google automatikusan ellenőrzi, hogy a kérdésben a fogalom legelterjedtebb alakja szerepel-e; az orosz Ândeks keresőben is van hibajavító funkció); az utóbbi időben a legnagyobb keresőrendszerek újdonsága, hogy „Keresési súgó” ablak jelenik meg a képernyőn.

Összefoglalva: a találatok valódi hitelességének eldöntéséhez nem kell szakértőnek lenni sem az internetes eljárásokban, sem a keresett témában; hagyományos bibliográfiai munkatapasztalattal és egészséges szkepticizmussal a bonyolult feladatokat is meg lehet oldani.

(Viszocsekné Péteri Éva)