Journal of librarianship and information science. – London, 1991 -

53. (2021) 3., p. 431-443.

A szerzők kutatásukban azt vizsgálták, hogy melyek az innovációmenedzsment kihívásai és az azokra adott megoldások az USA közkönyvtáraiban. Az Urban Libraries Council Top Innovators Award díjával kitüntetett 106 városi könyvtár 219 vezető beosztású munkatársát kérték fel, hogy válaszoljanak az e-mailben elküldött online anonim kérdőívre. A 39 könyvtárból érkező 108 válasz tematikus tartalomelemzése alapján azonosították és öt kategóriába (stratégia, pénzügyek, szervezeti magatartás, emberierőforrás-menedzsment és kommunikáció) sorolták a 30-30 legjellemzőbb kihívást és megoldást az innovációmenedzsmenttel kapcsolatban.

Ami a stratégiát illeti, a válaszadók által javasolt megoldások a következők: minden kezdeményezés összehangolása a jövőképpel; tudatos stratégiakidolgozás; a prioritások meghatározása és értékelése; a partnerek azonosítása az innovációk megvalósításához. Az innovatív projektek irányításáért felelős vezetőknek figyelmet kell fordítaniuk az időre, az információra, a térre, az állományra és a technológiára. Kihívást jelent azonban, hogy az információt gyakran nehéz megszerezni, mert a partnerek néha nem hajlandók megosztani a szükséges adatokat; a tér gyakran nem elég, mert a különböző funkciójú területek versenyeznek érte; a technológiát pedig nehéz kihasználni. Ezek kiküszöbölésére a válaszadók számos megoldást vetettek fel, többek között az egyszerűségre való törekvést; határidők rendelését a feladatokhoz; a terek közösségi igényekhez történő igazítását; valamint a technológiai megoldások tesztelését a tényleges bevezetés előtt.

A felmérésben részt vevők a következő pénzügyi nehézségekről számoltak be: a finanszírozás hiánya; korlátozott költségvetés az új ötletekkel való kísérletezésre; korlátozott források az újszerű folyamatok bevezetésére; a kötetlen finanszírozás hiánya; az innovációk több fiókkönyvtárban történő bevezetésének költségei; nehézségek a pénzügyi források megszerzésben, mind az innovációk bevezetése előtt, mind pedig a későbbi fenntartásuk során. A kutatás válaszadói néhány megoldást is javasoltak, beleértve az alternatív finanszírozási források, például a belső és külső támogatások és adományozók felkutatását; a hasonló célkitűzésekkel rendelkező köz- és magánszektorbeli szervezetekkel való partnerséget; valamint a költségvetés kezelésére szolgáló pénzügyi tervezést.

A megkérdezettek a szervezeti működés területéről is számos kihívást jelöltek meg. Ezek első csoportjába tartozik a prioritások meghatározásának képtelensége; a könyvtárosok másokkal való együttműködésének képtelensége; az, ha nem valósul meg minden érdekelt bevonása a tervezésbe; továbbá a célok eléréséért felelős könyvtárosok felhatalmazásának hiánya. Ezekre a kihívásokra nem születtek megoldások. A kihívások második csoportját az innovációk kudarca jelenti. Erre megoldásként olyan szervezeti kultúra kialakítását szorgalmazták, amely tolerálja a kudarcot. A kihívások harmadik csoportjába tartozik a könyvtárosok, a látogatók és a partnerek ellenállása az innovációknak köszönhető változásokkal szemben, valamint az újításokhoz szükséges nyitottság hiánya. A válaszadók által javasolt leggyakoribb megoldások a következők voltak: az érintettek motiválása és részvételük elérése; a lelkesedés fenntartása; az innovatív kezdeményezések hatókörének újragondolása; az innovációk tervezésébe és megvalósításába való bevonás.

Az emberierőforrás-menedzsment terén a válaszadók a kihívások három csoportjáról számoltak be. Az első csoportba tartozik a megfelelő személyzet hiánya a könyvtári rendezvények szervezéséhez, valamint a korlátozott létszám a szolgáltatások bővítéséhez. Megoldást jelenthet a megüresedett pozíciók betöltése; a jelenlegi személyzeti modellek értékelése és a hatékonyabb feladatmegosztás feltérképezése; továbbá a személyzet összehangolása a közösségi elvárásokkal. A kihívások második csoportja azzal kapcsolatos, hogy a könyvtárosok nem képesek megvásárolni, telepíteni és alkalmazni a szükséges technológiát, valamint hiányzik a megfelelő tapasztalat az ajánlatkéréshez. A javasolt megoldások között szerepel, hogy kínáljanak szakmai fejlődési lehetőséget a könyvtárosoknak; adjanak több időt az új készségek elsajátítására; tegyék lehetővé, hogy a munkatársak új ötletekkel kísérletezhessenek; és bátorítsák őket arra, hogy osszák meg tapasztalataikat másokkal. A kihívások harmadik csoportja a könyvtárosok alacsony önbizalmával és kreativitásának hiányával kapcsolatos. Ennek kezelésére általános tanács, hogy a könyvtárosok higgyenek magukban, és tartsanak lépést a szakmai trendekkel azért, hogy széles látókörre tegyenek szert, és ösztönözzék a kreativitást.

Az utolsó témakör a kommunikáció volt. A felmérés válaszadói szerint a célok elérésére vonatkozó nem egyértelmű elvárások megakadályozhatják a könyvtárosokat abban, hogy érdemben hozzájáruljanak az innovatív kezdeményezésekhez. A vezetők feladata, hogy világosan közöljék elvárásaikat. A könyvtárosok gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy teljesítményüket milyen kritériumok szerint értékelik, ez pedig befolyásolja az innovatív projektekben való részvételük mértékét. A legtöbbek által említett tanács az elért sikerekről szóló folyamatos kommunikáció volt a lelkesedés fenntartása érdekében. Ugyanolyan fontosnak ítélték a külső partnerek folyamatos tájékoztatását is, amihez célszerű kidolgozni egy konzisztens és fenntartható kommunikációs tervet. Hibalehetőségként jelentkezik, ha a könyvtárak nem „építik fel” innovatív programjaik közönségét – erre a szolgáltatások szélesebb körű marketingje jelenti a választ.

A korábbi kutatások szerint a finanszírozás hiánya az egyik legelterjedtebb kihívás, amellyel a közkönyvtáraknak az innovációmenedzsment kapcsán szembe kell nézniük. A tanulmány szerzői azonban úgy látják, hogy a közkönyvtárakban az innovációk kezelése során felmerülő kihívások több mint 50%-a (a számba vett 30-féle kihívásból 16) abból fakad, hogy a vezetők nem képesek kezelni az emberi erőforrásokat és a stratégiát. Az innovációmenedzsmentért felelős vezetőknek rendelkezniük kell tehát az innovációk tervezéséhez és megvalósításához szükséges készségekkel. Olyan képzési programokra van szükség, amelyek célja a vezetők ilyen kompetenciákkal való felruházása.

(Juhász Réka)